rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Ilyen az élet egy felvidéki városban, ahol már alig maradtak magyarok

euronews_icons_loading
A lévai városháza épülete
A lévai városháza épülete   -   Szerzői jogok  Euronews
Betűméret Aa Aa

A trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójára készül számos magyar a határon innen és túl, még olyan településeken is, ahol a magyar közösség az eltűnés szélére sodródott. A ma Szlovákiához tartozó Léván például már csak 8 százalék a magyarok aránya, de itt is lesz megemlékezés csütörtökön.

Tolnai Csaba alpolgármester fiatalkorában még csak magyarokkal volt körülvéve, a nagyszülei nem is tudtak szlovákul, ma már viszont alig tud valakivel anyanyelvén beszélgetni. A politikus bízik benne, hogy a környékről nem tűnik el végleg az egykor többséget alkotó nemzetiség, és emléktáblákkal igyekszik ápolni a város gazdag történelmét.

„Léva város történetében vannak olyan epizódok, amikor több volt a szlovák, több volt a német, több volt a magyar, több volt a cseh, és nem tudjuk, mit hoz majd a jövő. De a magyar nyelv nem fog kihalni Léván, ez biztos. És a magyar kultúra se" - mondta Tolnai.

A több mint száz éve alapított Reviczky Társulás azért dolgozik, hogy ez tényleg így legyen. Rendszeresen szerveznek magyaroknak szóló kulturális és tudományos programokat, és igyekeznek összetartani a közösséget, ami az elmúlt évtizedekben folyamatosan zsugorodott.

„A kétezres évek elején, mikor még én alapiskolába jártam, akkor két osztályunk volt, A és B, és ha az emlékezetem nem csal, akkor mindkét osztályban 25 és 30 közötti lélekszám volt nyilvántartva. Jövőre 9 gyermek fogja kezdeni az első évfolyamot" - mesélte az Esterházy-díjas társulás elnöke, Urbán Zoltán. A városban magyar középiskola is működik, hasonlóan alacsony létszámmal. A közelmúltban azonban elkészült a kollégium, így a helyiek abban bíznak, hogy a következő években a környező településekről is szívesebben jönnek majd a magyarok Lévára tanulni.

Az iskoláztatás kulcskérdés a magyarság helyi fennmaradása szempontjából. A vegyes házasságokból származó gyermekek rendszerint szlovák iskolába járnak, mert a szülők úgy érzik, hogy utódaik így jobban tudnak majd érvényesülni. De sok magyar házaspár is hasonlóan dönt, attól tartanak ugyanis, hogy a gyerekeknek nehéz dolguk lesz az életben, ha nem beszélik tökéletesen a szlovák nyelvet. A társulás arról próbálja meggyőzni a szülőket, hogy ez nem így van. Szerintük a magyar kultúra és történelem megismeréséhez elengedhetetlen, hogy magyar iskolába járjanak a gyerekek, akik aztán különórákon még mindig megtanulhatnak szlovákul.

A Léván tanuló magyar gyerekek néptáncműsora

A történelem viharai

A társulás kulturális tevékenysége nem csak a helyi magyar kisebbség tagjaira terjed ki. A magyar iskola egyik tanára heti rendszerességgel magyar nyelvleckéket ad az érdeklődő szlovákoknak. Két csoport is indult, van, aki ősei miatt, mások a munkájuk érdekében iratkoztak be, és lelkesen tanulnak, még ha a koronavírus miatti kéthónapos kényszerszünet alatt egy kicsit vissza is esett a tudásuk.

A magyarul tanuló szlovákok példája is mutatja, hogy a városban jórészt békésen együtt tudnak élni a különböző nemzetiségek. Pedig Léva óriási társadalmi változások színhelye volt. A száz éve szinte kizárólag magyarlakta településen ma már egyértelmű a szlovák dominancia, ami nem is meglepő, ha felidézzük az elmúlt évtizedek történéseit.

A város az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után Csehszlovákiához tartozott, majd az első bécsi döntés értelmében 1938-ban visszakerült Magyarországhoz - legalábbis a nagy része, a határ pont a város szélén húzódott a második világháború alatt, így a lévaiaknak ahhoz is útlevélre volt szükségük, hogy a már szlovák részen lévő hétvégi telkeikre kimehessenek.

A háború után aztán Léva visszakerült Csehszlovákiához, de korábban jelentős zsidó közössége nélkül. 1944-ben több mint 2800, egyébként magyar identitású zsidót hurcoltak Auschwitzba a térségből. Nagyjából 40-en jöttek haza.

A szocializmus alatt aztán komoly iparosítás indult be Léván, a nyolcvanas évek elején pedig a mohi atomerőművet is elkezdték építeni a város mellett. Ebben az időszakban szlovákok ezrei költöztek a város újonnan felhúzott lakótelepeire az ország különböző pontjairól. És miközben a szlovákok száma gyorsan növekedett, a magyaroké folyamatosan csökkent.