A válságkezelési alap nem hasonlít majd a görög mentőcsomagra, most ugyanis nem a megszorítás, hanem a befektetés a cél.
Nem ad kitöltetlen csekket az Európai Unió a tagállamoknak a válságkezelési alapból.
A bizottság a múlt héten jelentette be, hogy 750 milliárd eurót fordítanának a gazdaság újraindítására a járvány után.
A támogatás lehívásához sok feltételnek kell megfelelniük a tagállamoknak, de ez nem hasonlít majd a korábbi görög mentőcsomagokra.
"Ez nem egy feltételekhez kötött mentőcsomag. Tudom, hogy ez volt a tapasztalat a múltban. De a jövőben nem ez lesz. Ez nagy kihívás nekünk is" - mondta az unió gazdasági biztosa Paolo Gentiloni.
A tagállamoknak be kell adniuk egy nemzeti tervet a befektetési célokkal.
A bizottság kiemelten támogatja majd a zöld fordulattal és a digitális átállással kapcsolatos projekteket.
"A legfőbb különbség az előző csomaghoz képest, hogy ezúttal a befektetésekre koncentrálnak, nem pedig a megszorításra. A tagállamoknak most pénzt kellene költeniük. Igaz, hogy a bizottság vizsgálja majd meg a nemzeti terveket, vagyis valamilyen szinten lesz beleszólása Brüsszelnek az elbírálásba" - mondta egy gazdasági elemző, Sandra Parthie.
Az úgynevezett fukar négyek csoportja, vagyis Ausztria, Hollandia, Svédország és Dánia viszont az elemző szerint további feltételeket kérhet a támogatásért cserébe és strukturális reformokhoz köthetik a szavazatukat.
"Úgy gondolom, ők megpróbálják majd összekötni a fellendülési alap pénzeinek ügyét különböző gazdasági feltételekkel. Ez vonatkozhat akár a nyugdíjrendszerre is például" - tette hozzá az elemző.
Egy spanyol EP-képviselő nagyon nehéz költségvetési tárgyalásra számít.
"Szerintem két fő céljuk lesz. Az, hogy csökkentsék a vissza nem térítendő támogatás arányát és növeljék a hitelekét. A másik pedig az, hogy feltételt tegyenek a csomagba" - mondta, Luis Garicano.
A válságban lévő országok azonnali befektetésre szorulnak. A tárgyalások elhúzódása miatt a helyreállítási alap kifizetései legkorábban jövőre kezdődhetnek meg.