rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Koronavírus: az állatoktól jött, állati oltóanyagok segíthetnek

euronews_icons_loading
Koronavírus: az állatoktól jött, állati oltóanyagok segíthetnek
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

A drónfelvételeket a Biofaction vállalattól kaptuk.

Vajon a szintetikus baktériumok segíthetnek az olyan légutakat támadó megbetegedések megelőzésében, mint a COVID-19? A barcelonai Genomikai Központ tudósai már évek óta dolgoznak olyan szintetikus vakcinán, ami most alkalmazható lehet a koronavírus ellen. Riporterünk, Cristina Giner a helyszínen járt, hogy közelebbről megnézze, hol tart a projekt.

Az itteni kutatók egy mycoplasma nevű baktériumot tanulmányoznak, amelyet „okosvakcinák” kifejlesztésére alkalmaznak. Ezek az oltóanyagok légúti megbetegedések ellen hatnak, főképp farmállatok, de most már emberek esetében is. Az évente akár több millió eurós kárt okozó, állatok körében terjedő betegségek kezelésekor már kifejlesztettek a tudósok olyan módszereket, amelyeket most bevethetnek a koronavírus ellen is. Egy európai projekt keretében dolgoznak a legújabb biológiai módszerekkel.

A tudósok szerint eddigi eredményeik alkalmazhatóak a COVID-19 elleni vakcina kifejlesztésére is, amiben a koronavírus fehérjéit használhatnák antigénként.

"Az egyik stratégia az lehet, ha a vírusok proteinjeit használjuk vakcinaként, ezzel tréningezve az immunrendszerünket antitestek kifejlesztésére" - magyarázza María Lluch-Senar biotechnológus. "Ezeket rekombináns vakcinának nevezzük. Szóval amikor a vírus megjelenik, az immunrendszer képes lesz azt blokkolni és eltávolítani. De hatalmas kihívások előtt állunk. Ez egy hosszú és költséges folyamat. Néha a vírusnak nem csupán egy, hanem többféle proteinjével állunk szemben, szóval ez valóban nagy kihívás."

Szintetikus, nem kórokozó baktériumokat állítanak elő itt, amelyeket azért terveztek, hogy a farmállatok immunrendszerét válaszra bírják. Amikor egy ilyen apró szervezetet létrehoznak, a DNS univerzális nyelve lehetővé teszi, hogy újabb helyzetekben is alkalmazzák azt.

"Képesek vagyunk antitestek előállítására. Képesek vagyunk molekulák kibocsátására is, amelyek stimulálják az immunrendszert" - sorolja Luis Serrano, a Genomikai Központ igazgatója. "Enzimeket is elő tudunk állítani. Más baktériumokat elpusztítani, még azokat is, amelyek az emberi tüdőt támadják meg. Most az a cél, hogy a koronavírus proteinjeit kivonjuk, és ezekre a baktériumokra juttassuk. Ezek a fehérjék az emberi tüdő sejtjeihez ragadhatnak, és megakadályozhatják a vírus bejutását azokba.”

Ahhoz, hogy a baktériumok szövetségesként szolgáljanak, először álcázni kell őket az ember vagy az állatok testében. Ezt a baktérium genomjának a módosításával lehet elérni.

"Mivel a légúti megbetegedéseket okozó baktériumban nincs túl sok eszközünk a génmódosításra, egy élesztőt használunk" - mutatja Yonathan Arfi mikrobiológus. "Az élesztőben van erre lehetőség. El tudjuk távolítani a rossz géneket, és beilleszteni azt, amit meg szeretnénk tartani. Szóval az élesztő egy új genomot fog nekünk felépíteni az útmutatásunk szerint, ezt pedig szintetikus genomnak hívjuk. Ennek alapvetően csak „jó” részei vannak, márpedig a vakcinánkban erre van szükség.”

A tudósok úgy vélik, a szintetikus biológiával kapcsolatos szakértelmük 18 hónapon belül eredményt hozhat.

"A COVID-19 nem tűnik el egyhamar" - vélekedik Luis Serrano. "Olyan lesz, mint a szezonális influenza. Minden évben új vakcinára lesz szükség. Eszközök kellenek, amivel felvehetjük ellene a harcot. A tudásunk révén mi is hozzájárulhatunk ehhez a harchoz.”

Drone pictures courtesy of Biofaction.