rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Európai Unió Bírósága: jogellenes a menekültek elhelyezése a magyar tranzitzónában

euronews_icons_loading
A kibővített tompai tranzitzóna
A kibővített tompai tranzitzóna   -   Szerzői jogok  MTI Fotó: Ujvári Sándor
Betűméret Aa Aa

Őrizetnek kell minősíteni a magyar tranzitzónában levő menekültek elhelyezését. Ennek tartama nem haladhatja meg a négy hetet – így döntött az Európai Unió Bírósága.

Ha a bírósági felülvizsgálatot követően kiderül, hogy az érintetteket érvényes ok nélkül vették őrizetbe, az eljáró bíróságnak el kell rendelnie haladéktalan szabadon bocsátásukat – érvelt a luxemburgi székhelyű testület.

Az uniós joggal ellentétes, ha az őrizetbe vételre az ezt elrendelő, indokolással ellátott határozat előzetes elfogadása nélkül, továbbá ezen intézkedés szükségességének és arányosságának vizsgálata nélkül kerül sor. Ebben az esetben az eljáró bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat.

Két iráni és két afganisztáni menedékkérő ügyében kérte előzetes döntéshozatalra az Európai Bíróságot a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. A négy férfi 2018 végén és 2019 elején menedékkérelmet adott be a magyar hatóságoknak. Beadványukat azonban érdemi vizsgálat nélkül utasították el arra hivatkozva, hogy „biztonságos tranzitországon” keresztül érkeztek Magyarországra. Szerbia megtagadta visszafogadásukat. Meghiúsult kitoloncolásuk a származási országukba is, így most is a röszkei tranzitzónában tartózkodnak.

Hivatalos adat sincs a tranzitzónában elhelyezettek számáról

A röszkei és a tompai tranzitzónában mintegy 300-an tartózkodhatnak, köztük 180 gyerek, de hivatalos adatokat nem közöl a magyar állam – áll tavaly novemberi, helyszíni tudósításunkban. Egyedülálló felnőtt férfiaknak gyakorlatilag nincs esélyük bemenni, csak családoknak. A bent lévő menedékkérők nem vehetik fel a kapcsolatot a külvilággal, csak akkor, ha jogsérelem éri őket. Ilyen esetekben a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordulhatnak. Ez viszonylag gyakran előfordul.

A civil szervezet már többször foglalkozott tranzitzónában éheztetett menekültekkel. A menedékkérelem másodfokú elutasítása után, a kiutasításra várókat a hatóság sokszor ott tartja még, de a vonatkozó jogszabályban nincs benne, hogy élelmiszert kell nekik biztosítani.

Tavaly nyáron az ENSZ-jelentéstevője börtönszerűnek minősítette az elhelyezési körülményeket a tranzitzónában.

Korábban a Menekültügyi Főbiztosság megdöbbentőnek nevezte, hogy a magyar hatóságok az ország elhagyására kényszerítik a menekülteket.

A német Alkotmánybíróság szárnyakat adhat

Az EU Bíróságának egyébként ez az egyik első döntése azok után, hogy a német Alkotmánybíróság nemrég felülbírálta ítéletét.

Orbán Viktor – Varsóval szemben – mindeddig nem húzott ujjat Brüsszellel a bírósági ítéletek kapcsán – írja a Politico.

A német Alkotmánybíróság döntése után azonban Varga Judit, igazságügyi miniszter azt nyilatkozta a Magyar Nemzetben, hogy az „erős nemzetállamokra épülő uniós álláspontunk szerint ez egyértelműen a szuverén tagállam, ezen jog végső letéteményese pedig az Alkotmánybíróság.

A német alkotmánybíróság döntése azt az álláspontot erősítette meg, hogy ilyen szempontból az Európai Unió nem egyenlő az Európai Egyesült Államokkal.
Varga Judit
igazságügyi miniszter