Olyan COVID-19-beteg légzése is összeomlott, akinek a tüdeje jó állapotban volt, ezért feltételezik, hogy az új koronavírus bejut az agyba. Erre utal az ízek és a szagok érzésének elvesztése is.
HIRDETÉSMagyar tudósok a világon elsőként szeretnék kideríteni, mit csinál az új koronavírus az aggyal. A Magyar Tudományos Akadémia kutatói megkísérlik feltérképezni az új koronavírus okozta fertőzés lehetséges agyi hatásait.
A kutatást a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (MTA KOKI) végzi a Neuroimmunológiai csoport, Dénes Ádám vezetésével és Hortobágyi Tibor neuropatológus közreműködésével, adta hírül az mta.hu.
Megzavarja az agyi központok működését
A magyar szakemberek azért feltételezik, hogy a vírus bejut az agyba, és befolyásolja annak működését, mert olyan COVID-19-beteg légzése is összeomlott, akinek a tüdeje jó állapotban volt.
Ebből következően nem súlyos tüdőgyulladás vagy károsodott légzőszerv okozta a gyorsan alakuló életveszélyes állapotromlást, hanem feltételezhetően az agyi központok működését zavarta meg a kórokozó, illetve az általa elindított folyamatok.
Gyanús körülmények
A vírus és a betegség természetét megfigyelőknek gyanússá vált, hogy egyes pácienseknél akkor sem alakult ki légszomj, ha tüdejükben a légzőfelület jelentősen lecsökkent, a véroxigénszint süllyedését okozva. Ugyanígy a szív, a máj és a vese funkciózavarai is utalhatnak arra, hogy egy vírus képes bejutni az agyba.
Már a világjárvány kezdetén számos beteg arról panaszkodott, hogy szinte egyik pillanatról a másikra vesztette el az ízek és a szagok érzését. Szokatlan fejfájásokról, eddig nem tapasztalt testi fájdalmakról beszél a betegek jelentős része. Mindez szintén arra utal, hogy a központi idegrendszert is megtámadja az új koronavírus, illetve az agyi működést megzavarja.
Nem csak vérrel terjed szét a szervezetben
Az új koronavírus ráadásul nem csak a vérkeringéssel terjed, hanem az idegsejteket összekapcsoló nyúlványok érintkezési pontjain, a szinapszisokon keresztül is képes átjutni.
Ezeken a pontokon az ingerületet adják át egymásnak az idegsejtek, ingerületátvivő anyagok teszik lehetővé az információk átadását az idegsejtek között.
Szövetmintákra van szükség
A magyar kutatók jelenleg azt szeretnék engedélyeztetni, hogy az új koronavírus okozta betegségben elhunytak idegrendszeréből szövetmintákat vehessenek, és azokon vizsgálatokat végezhessenek.
Megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy a más betegségek során alkalmazott, már engedélyezett, tehát biztonságos gyógyszerek között vannak-e olyanok, amik hatékonyan gátolják a fertőzés miatt kialakult agyi gyulladásos folyamatokat.
Ismeretlenek a hosszú távú idegrendszeri hatások
A kezelésre irányuló kutatások mellett a magyar kutatók azt is szeretnék felmérni, hogy hosszú távon milyen hatást gyakorol az új koronavírus az idegrendszerre, fokozhatja-e további degeneratív betegségek kialakulásának kockázatát. Ezek a kutatások a rehabilitációt is vizsgálják.
Több kórokozó képes az agyba jutni, és bajt okozni
Az agyba jutó kórokozók közül több esetében a káros hatásmechanizmus már ismert az orvosok előtt. Így a tünetmentes herpeszfertőzés a központi idegrendszerbe jutva képes lehet agyvelőgyulladást okozni.
A kezeletlen Hepatits C akár évtizedeken át rombolja a szervezetet, elősegítve a daganatos betegségek kialakulását, és bár a májgyulladás vírusa bejut az agyba, ma már egy három hónapon át tartó gyógyszeres kezeléssel gyógyítható a betegség. A gyógyszer egyelőre drága, ezért Magyarországon korlátozott az alkalmazása, tízezrek szorulnak kezelésre.
A HIV vírusát viszont azért nem képesek egyelőre gyógyszerekkel kiűzni a szervezetből, mert a kórokozó három helyen képes megbújni a testben a hatóanyagok elől. A nyirokcsomók és a mellékherék mellett az agyban is megtelepedik a HIV-vírus, viszont a jelenlegi gyógyszerek molekulái nem jutnak be az agyba. Világszerte azon dolgoznak kutatók, hogy miként lehetne megoldást találni a problémára.
Az új koronavírus esetében az idegrendszeri hatásmechanizmus egyelőre teljesen ismeretlen, az ezt vizsgáló magyar kutatók úttörőnek számítanak a területen.