rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Elsőként kutatják a világon magyar tudósok, hogy mit csinál az új koronavírus az aggyal

Egészséges agy élősejtes szövetmintája egy seattle-i laboratóriumban
Egészséges agy élősejtes szövetmintája egy seattle-i laboratóriumban   -   Szerzői jogok  Ted S. Warren/AP
Betűméret Aa Aa

Magyar tudósok a világon elsőként szeretnék kideríteni, mit csinál az új koronavírus az aggyal. A Magyar Tudományos Akadémia kutatói megkísérlik feltérképezni az új koronavírus okozta fertőzés lehetséges agyi hatásait.

A kutatást a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (MTA KOKI) végzi a Neuroimmunológiai csoport, Dénes Ádám vezetésével és Hortobágyi Tibor neuropatológus közreműködésével, adta hírül az mta.hu.

Megzavarja az agyi központok működését

A magyar szakemberek azért feltételezik, hogy a vírus bejut az agyba, és befolyásolja annak működését, mert olyan COVID-19-beteg légzése is összeomlott, akinek a tüdeje jó állapotban volt.

Ebből következően nem súlyos tüdőgyulladás vagy károsodott légzőszerv okozta a gyorsan alakuló életveszélyes állapotromlást, hanem feltételezhetően az agyi központok működését zavarta meg a kórokozó, illetve az általa elindított folyamatok.

Gyanús körülmények

A vírus és a betegség természetét megfigyelőknek gyanússá vált, hogy egyes pácienseknél akkor sem alakult ki légszomj, ha tüdejükben a légzőfelület jelentősen lecsökkent, a véroxigénszint süllyedését okozva. Ugyanígy a szív, a máj és a vese funkciózavarai is utalhatnak arra, hogy egy vírus képes bejutni az agyba.

Már a világjárvány kezdetén számos beteg arról panaszkodott, hogy szinte egyik pillanatról a másikra vesztette el az ízek és a szagok érzését. Szokatlan fejfájásokról, eddig nem tapasztalt testi fájdalmakról beszél a betegek jelentős része. Mindez szintén arra utal, hogy a központi idegrendszert is megtámadja az új koronavírus, illetve az agyi működést megzavarja.

Nem csak vérrel terjed szét a szervezetben

Az új koronavírus ráadásul nem csak a vérkeringéssel terjed, hanem az idegsejteket összekapcsoló nyúlványok érintkezési pontjain, a szinapszisokon keresztül is képes átjutni.

Ezeken a pontokon az ingerületet adják át egymásnak az idegsejtek, ingerületátvivő anyagok teszik lehetővé az információk átadását az idegsejtek között.

Szövetmintákra van szükség

A magyar kutatók jelenleg azt szeretnék engedélyeztetni, hogy az új koronavírus okozta betegségben elhunytak idegrendszeréből szövetmintákat vehessenek, és azokon vizsgálatokat végezhessenek.

Megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy a más betegségek során alkalmazott, már engedélyezett, tehát biztonságos gyógyszerek között vannak-e olyanok, amik hatékonyan gátolják a fertőzés miatt kialakult agyi gyulladásos folyamatokat.

Ismeretlenek a hosszú távú idegrendszeri hatások

A kezelésre irányuló kutatások mellett a magyar kutatók azt is szeretnék felmérni, hogy hosszú távon milyen hatást gyakorol az új koronavírus az idegrendszerre, fokozhatja-e további degeneratív betegségek kialakulásának kockázatát. Ezek a kutatások a rehabilitációt is vizsgálják.

Több kórokozó képes az agyba jutni, és bajt okozni

Az agyba jutó kórokozók közül több esetében a káros hatásmechanizmus már ismert az orvosok előtt. Így a tünetmentes herpeszfertőzés a központi idegrendszerbe jutva képes lehet agyvelőgyulladást okozni.

A kezeletlen Hepatits C akár évtizedeken át rombolja a szervezetet, elősegítve a daganatos betegségek kialakulását, és bár a májgyulladás vírusa bejut az agyba, ma már egy három hónapon át tartó gyógyszeres kezeléssel gyógyítható a betegség. A gyógyszer egyelőre drága, ezért Magyarországon korlátozott az alkalmazása, tízezrek szorulnak kezelésre.

A HIV vírusát viszont azért nem képesek egyelőre gyógyszerekkel kiűzni a szervezetből, mert a kórokozó három helyen képes megbújni a testben a hatóanyagok elől. A nyirokcsomók és a mellékherék mellett az agyban is megtelepedik a HIV-vírus, viszont a jelenlegi gyógyszerek molekulái nem jutnak be az agyba. Világszerte azon dolgoznak kutatók, hogy miként lehetne megoldást találni a problémára.

Az új koronavírus esetében az idegrendszeri hatásmechanizmus egyelőre teljesen ismeretlen, az ezt vizsgáló magyar kutatók úttörőnek számítanak a területen.