rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Ausztriában papírjuk lesz a koronavírus által különösen veszélyeztetetteknek

Ausztriában papírjuk lesz a koronavírus által különösen veszélyeztetetteknek
Szerzői jogok  Kerstin Joensson/AP
Betűméret Aa Aa

Ausztriában az egészségügyi minisztérium új rendelete pontosan meghatározza, kik tartoznak a koronavírus-fertőzés által különösen veszélyeztetett kategóriába, és erről az érintetteknek mostantól papírjuk is lesz.

A döntés értelmében ugyanis bizonyítványt állítanak ki majd a krónikus betegségekben szenvedőknek, akik ez alapján a járvány idején különleges elbírálásban részesülhetnek az élet több területén. A kórlistán nemcsak az eddig hangsúlyozott szív- és érrendszeri megbetegedések, vagy az inzulinos diabétesz szerepelnek, hanem vese- és tüdőbetegségek is.

A minisztériumi rendelet részletesen meghatározza, hogy mely betegségek indokolják a súlyos lefolyású COVID-19 rizikócsoportjába történő besorolást.

1. Előrehaladott funkcionális vagy strukturális tüdőbetegségek

A légzőszerv olyan megbetegedései, amelyek tartós orvosi megfigyelést, napi gyógyszerezést, rendszeres kontrollt követelnek: ilyen betegségnek számít a cisztás fibrózis, a pulmonális artériás hipertónia (PAH) és az előrehaladott stádiumú COPD is - utóbbi egy krónikus obstruktív tüdőbetegség, a tüdőben lévő légutak tartós beszűkülésével járó kórkép, amely visszafordíthatatlan károsodást okoz, világszerte az egyik legfőbb halálok.

2. Szívbetegségek

Szervkárosodáshoz vezető szívbetegségek, amelyek tartós kezelést igénylenek:

  • ischaemiás szívbetegség: a szívizom valamely területének elégtelen vérellátásából eredő betegség, mely hosszú távon a koszorúerek megbetegedését okozza (érelmeszesedéshez vezet). A működő szívizom oxigénhiányban szenved, ami idővel teljesítménycsökkenéséhez, majd egyes szívizomsejtek elhalásához vezet.
  • szívelégtelenség

3. "Aktív" daganatos betegségek

A rendelet olyan betegségeket sorol ide, amelyek az elmúlt hat hónapban kemo- és/vagy sugárterápiás kezelést igényeltek, illetve az áttétes, kezelésre már nem javasolt, gyógyíthatatlan daganatokat.

4. Immunszupresszív terápia alatt lévők

Olyan állapotok, amelyeket immunszupresszióval kezelnek, azaz olyan szerekkel, amelyek elnyomják a szervezet immunreakcióját. Ebbe a rizikócsoportba tartoznak a csontvelő- és szervtranszplantált betegek, illetve a HIV-fertőzöttek.

5. Vese- és májbetegek

A krónikus veseelégtelenségben szenvedők, a művese-kezelés alatt állók, a veseátültetésen átesettek tartoznak ebbe a kockázati csoportba, valamint a májbetegek, például a májzsugorodással küzdők.

6. Túlsúlyos emberek

Az ún. hármas fokozatú elhízás, a 40 vagy annál magasabb testtömeg-index is kiemelten magas kockázati tényezőnek számít.

7. Inzulinfüggő cukorbetegek

Az ún. diabetes mellitus típusától, a beteg laborértékeitől és a szervek károsodottságától függően kiemelt, már a vírus megjelenésének kezdete óta sokat hangsúlyozott rizikófaktor.

8. Magas vérnyomással küzdők

Az ún. artériás hipertónia, az általa okozott szervkárosodások, például krónikus szív- vagy veseelégtelenség, a beállíthatatlan vérnyomás szintén kiemelt kockázati tényező, amelyet a járvány kezdete óta ugyancsak mindenhol megemlítenek.

A kezelőorvosnak kell mérlegelnie

A rendelet kitér arra, hogy az előbb felsorolt orvosi indikációk mellett a kezelő- és/vagy háziorvos jogköre eldönteni - és dokumentumokkal alátámasztva megindokolni - hogy a COVID-19 rizikócsoportjába sorolja-e páciensét.

Ha igen, az érintett személyre kivételes szabályok vonatkoznak a járvány idején: lehetővé kell tenni számára a home office-t, vagy ha ez nem megy, akkor a fertőzés kivédése érdekében fel kell menteni őt a munkavégzés alól. Az illetőnek jeleznie kell a társadalombiztosítás felé, hogy beleesett a rizikócsoportba, az orvos ezután állíthatja ki számára a "rizikó-bizonyítványt".

Forrás: Die Presse/APA