Mostantól az orvosok bizonyítványt állítanak ki majd veszélyeztetettnek ítélt, krónikus betegségekben szenvedőknek, akik ez alapján a járvány idején különleges elbírálásban részesülhetnek az élet több területén.
Ausztriában az egészségügyi minisztérium új rendelete pontosan meghatározza, kik tartoznak a koronavírus-fertőzés által különösen veszélyeztetett kategóriába, és erről az érintetteknek mostantól papírjuk is lesz.
HIRDETÉSA döntés értelmében ugyanis bizonyítványt állítanak ki majd a krónikus betegségekben szenvedőknek, akik ez alapján a járvány idején különleges elbírálásban részesülhetnek az élet több területén. A kórlistán nemcsak az eddig hangsúlyozott szív- és érrendszeri megbetegedések, vagy az inzulinos diabétesz szerepelnek, hanem vese- és tüdőbetegségek is.
A minisztériumi rendelet részletesen meghatározza, hogy mely betegségek indokolják a súlyos lefolyású COVID-19 rizikócsoportjába történő besorolást.
1. Előrehaladott funkcionális vagy strukturális tüdőbetegségek
A légzőszerv olyan megbetegedései, amelyek tartós orvosi megfigyelést, napi gyógyszerezést, rendszeres kontrollt követelnek: ilyen betegségnek számít a cisztás fibrózis, a pulmonális artériás hipertónia (PAH) és az előrehaladott stádiumú COPD is - utóbbi egy krónikus obstruktív tüdőbetegség, a tüdőben lévő légutak tartós beszűkülésével járó kórkép, amely visszafordíthatatlan károsodást okoz, világszerte az egyik legfőbb halálok.
2. Szívbetegségek
Szervkárosodáshoz vezető szívbetegségek, amelyek tartós kezelést igénylenek:
- ischaemiás szívbetegség: a szívizom valamely területének elégtelen vérellátásából eredő betegség, mely hosszú távon a koszorúerek megbetegedését okozza (érelmeszesedéshez vezet). A működő szívizom oxigénhiányban szenved, ami idővel teljesítménycsökkenéséhez, majd egyes szívizomsejtek elhalásához vezet.
- szívelégtelenség
3. "Aktív" daganatos betegségek
A rendelet olyan betegségeket sorol ide, amelyek az elmúlt hat hónapban kemo- és/vagy sugárterápiás kezelést igényeltek, illetve az áttétes, kezelésre már nem javasolt, gyógyíthatatlan daganatokat.
4. Immunszupresszív terápia alatt lévők
Olyan állapotok, amelyeket immunszupresszióval kezelnek, azaz olyan szerekkel, amelyek elnyomják a szervezet immunreakcióját. Ebbe a rizikócsoportba tartoznak a csontvelő- és szervtranszplantált betegek, illetve a HIV-fertőzöttek.
5. Vese- és májbetegek
A krónikus veseelégtelenségben szenvedők, a művese-kezelés alatt állók, a veseátültetésen átesettek tartoznak ebbe a kockázati csoportba, valamint a májbetegek, például a májzsugorodással küzdők.
6. Túlsúlyos emberek
Az ún. hármas fokozatú elhízás, a 40 vagy annál magasabb testtömeg-index is kiemelten magas kockázati tényezőnek számít.
7. Inzulinfüggő cukorbetegek
Az ún. diabetes mellitus típusától, a beteg laborértékeitől és a szervek károsodottságától függően kiemelt, már a vírus megjelenésének kezdete óta sokat hangsúlyozott rizikófaktor.
8. Magas vérnyomással küzdők
Az ún. artériás hipertónia, az általa okozott szervkárosodások, például krónikus szív- vagy veseelégtelenség, a beállíthatatlan vérnyomás szintén kiemelt kockázati tényező, amelyet a járvány kezdete óta ugyancsak mindenhol megemlítenek.
A kezelőorvosnak kell mérlegelnie
A rendelet kitér arra, hogy az előbb felsorolt orvosi indikációk mellett a kezelő- és/vagy háziorvos jogköre eldönteni - és dokumentumokkal alátámasztva megindokolni - hogy a COVID-19 rizikócsoportjába sorolja-e páciensét.
Ha igen, az érintett személyre kivételes szabályok vonatkoznak a járvány idején: lehetővé kell tenni számára a home office-t, vagy ha ez nem megy, akkor a fertőzés kivédése érdekében fel kell menteni őt a munkavégzés alól. Az illetőnek jeleznie kell a társadalombiztosítás felé, hogy beleesett a rizikócsoportba, az orvos ezután állíthatja ki számára a "rizikó-bizonyítványt".