Elég-e minden esetben a másfél méteres távolság?

A koronavírus cseppfertőzéssel terjed, köhögés, tüsszentés és beszéd útján is. De vajon jobban terjed ha mozgásban vagyunk, mint ha egy helyben állunk? A fertőzés elkerülése érdekében betartandó távolságot illetően megoszlanak a vélemények, ahogyan a maszkok által nyújtott védettségről is eltérő a vélekedés.

Amerikai kutatók a következő lézeranimációval mutatták be, hogy míg egy ember kimondja a stay heatlhy, azaz maradj egészséges, egyáltalán nem hosszú mondatot, mennyi kórokozót juttathat a szájából a levegőbe - ezáltal beszélgetőpartnerének tüdejébe. Ha azonban maszkot visel és úgy mondja ki ugyanazt a mondatot, nem figyelhető meg a cseppecskék felhője  levegőben, mert a maszk felfogja.

Minél hangosabban beszélünk, annál több cseppecske jut a levegőbe, ahogyan a kimondott hangzók típusa is befolyásolja a terjedést.

Zárt térben több a vírus?

Van-e különbség, ha az emberek zárt helységben vagy a szabad levegőn beszélgetnek egymással? És mi a helyzet a személyek mozgásával? Álló helyzetben kevésbé fertőzhetik meg egymást, mint gyorsan gyalogolva, esetleg futva, netán két keréken egymás mellett tekerve?

"Tudományosan egyelőre egyik vélekedést sem sikerült alátámasztani, egyelőre minden csak találgatás, de logika azért lehet bennük" -véli Claudia Traidl-Hoffmann, a müncheni Helmholtz központ szakértője. 

Mozgás közben kevés a 1.5 méter?

Egy Kínából eredő tanulmány szerint a koronavírus koncentrációja a levegőben sűrűbb egy épület falai között, mint a szabadban. Holland és belga kutatók a szélcsatornát számításba véve arra jutottak, hogy gyorsabb mozgásnál az alapból ajánlott másfél méteres távolság tartása nem elegendő. 

Méréseik alapján ha például valaki 5 kilométer per órás sebességgel halad egy másik személy mögött, akkor 5 méteres követési távolságot kellene tartania. A 14 kilométer per órás iramban kocogók között pedig 10 méter is kívánatos lehet - figyelembe véve az általuk kavart szelet.

A finnországi Aalto Egyetem kutatói animáció segítségével azt is szemléltették, milyen cseppecskefelhő kerül a levegőbe, ha valaki mondjuk a szupermarket polcai között mindenféle maszk nélkül köhögni kezd. 

Bernhard Weigand, a stuttgarti Termodinamikai Intézet kutatója a cseppecskedinamika vizsgálatával foglalkozik. "A futók és a biciklisek mögött keletkező légáramlatban egy időre meg tudnak ragadni a részecskék. De ha nem versenytempóban halad az illető, akkor erre azért kevés az esély" - mondja. 

A Leuveni és az Eindhoveni Egyetemek tanulmányai viszont egyértelműsítik, hogy a sportolás közbeni az aerodinamika és az erős kilégzés felülírja a másfél méteres szabályt. 

Amikor egymás mellett futunk, kevésbé számít a távolság, a szimulációk szerint a kilélegzett részecskék mögöttünk lebegnek, így kicsi a rizikója, hogy belélegezzük, ha két külön sávban haladunk egymás után. Akkor viszont nagyobb esélyünk van beleszaladni a másik ember részecskefelhőjébe, ha pont mögötte haladunk.

Források: DW.com + The Conversation