A szakemberek szerint a társadalmi, a demográfiai és regionális különbségek a fertőzés-terjedés területi különbözőségeinek legvalószínűbb okai.
Szász-Anhalt tartomány hétfőtől érezhetően lazított a kijárási korlátozásokon. A többi német tartománnyal ellentétben ott nemcsak a fodrászatok és a nagyobb üzletek nyitottak újra, de - maximum öt fő részvételével - már az összejöveteleket is engedélyezik. A szóban forgó régiót, hasonlóan más keletnémet területekhez a kezdetektől fogva csak csekély mértékben érintette a koronavírus-fertőzés. Mi lehet ennek az oka?
HIRDETÉSVasárnapról hétfőre 205 új fertőzést regisztráltak Bajorországban. Szász-Anhalt tartományban ugyanennek a 24 órának a leforgása alatt mindössze k e t t ő t. Hetek óta ekkora különbségek voltak és vannak az új esetek számában a régi és az új szövetségi tartományok adatai között.
Berlint kivéve a keleti tartományokban nagyon csekély a vírussal megfertőződöttek száma. Mecklenburg-Előpomerániában, Brandenburgban, Szászországban, Türingiában lényegesen jobb a helyzet ,mint például Észak-Rajna-Vesztfáliában vagy az ország déli felében.
Idősebbek, akik nem utazgatnak sokat
Hajo Zeeb, a brémai Leibniz-Intézet megelőzés-kutatási és epidemiológiai professzora szerint az okok sokrétűek.
"Elsősorban mindig arra hivatkozunk, hogy az életkor komoly rizikófaktor a betegség súlyos lefolyását tekintve. Ez stimmel is, csakhogy a fertőzés terjedése a fiatalabbak körében volt megfigyelhető, olyanok körében, akik gyakran utaznak, jönnek-mennek, és mondjuk a síelésből tértek haza éppen. Tehát, hiába az idősek a legveszélyeztetettebbek, ha egyáltalán nem vitték be közéjük a fertőzést, az volt a legerősebb védelem számukra" - magyarázta Zeeb.
Kevesebb lakos, kevesebb rendezvény
Sok kelet-német tartományban kevés a lakos, Mecklenburg-Előpomeránia például gyéren lakott régió és sok benne a mezőgazdasági terület: ez a struktúra lehet a magyarázat.
De vannak ellenpéldák is, Bréma népsűrűsége ugyanis magas, mégis kevés ott a fertőzés. Mindez azt mutatja, hogy nem minden fekete vagy fehér.
A vírus terjedésének intenzitását a szakemberek a tömegrendezvényekkel is magyarázzák: márpedig az ilyen események az ország nyugati felében hagyományosan kedveltebbek mint keleten. Hajo Zeeb is osztja ezt a véleményt.
Szerényebb pénztárca és szigor
Még egy fontos különbség: míg Bajorországba, Baden-Württembergbe, Hamburgba jó eséllyel síparadicsomokból hurcolták be a vírust - egyebek mellett az ausztriai Ischglből - , a keleti tartományokban ilyen híreket alig lehetett hallani.
"Az úticélt az utazók anyagi helyzete határozza meg. Külföldi téli vakációt, síelést az engedhet meg magának, akinek van pénze" - vélekedett Hajo Zeeb, majd azt is kiemelte, hogy amint megszülettek Németországban az első korlátozó intézkedések a vírus megjelenésekor, a tartományok be is tartották azokat. "Ez az optimális, ha a megelőző intézkedéseket elég korán bevezetik, akkor voltaképpen az egész katasztrófa elkerülhető" - tette hozzá.
A régi oltási kötelezettség is segíthetett?
Hetek óta kering egy elmélet, hogy sok keletnémet még ma is az egykori NDK-ban érvényben lévő oltási kötelezettségnek köszönhetően "úszhatta meg a fertőzést".
Ahogyan nálunk, Magyarországon és az egykori keleti blokk több más államában, úgy az egykori Német Demokratikus Köztársaságban is kötelezően be kellett oltani a gyerekeket tuberkulózis ellen. Erről az ún. BCG-oltásról most úgy gondolják, hogy nemcsak egy esetleges tbc-fertőzésre készítette fel az immunrendszert, hanem a koronavírus támadásának visszaverésére is.
Erre azonban - egyelőre - nincs bizonyíték. A Robert Koch-Intézet szerint világszerte több kutatás folyik a BCG-oltás lehetséges hatásaival kapcsolatban, de hitelt érdemlően egyelőre nem nyert bizonyítást a teória, vagyis egyelőre maradnak a társadalmi, demográfiai és regionális különbségek, mint a fertőzés-terjedés területi különbözőségeinek legvalószínűbb okai.
A WHO ellátási hiánytól tart
A The Lancet című orvosi szaklapban a kutatók, köztük a WHO igazgatója, Tedrosz Adanom Gebrejesus arról tettek közzé értekezést, hogy mi szól jelenlegi ismerteik szerint a BCG-oltás, mint lehetséges koronavírus-ellenes eszköz mellett. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy az oltás ilyen jellegű hatása még nincs bizonyítva, ezért egyelőre nem lenne értelme széles körben bevetni a koronavírus ellen. Már csak azért sem, mert egy ilyen lépés esetleg hiányt okozhatna az oltóanyag-ellátásban olyan térségekben, ahol a tuberkulózis még mindig nagy kockázatot jelent. Ezzel gyermekek egészsége, egyenesen élete kerülhetne veszélybe.
Nálunk 1954 óta kötelező a BCG-oltás
Ahogyan arról nemrégiben írtunk, Magyarországon is kötelező a szóban forgó védőoltás, méghozzá 1954 óta - mindez azt is jelenti, hogy pont a rizikócsoporthoz tartozó idősebbek nincsenek beoltva itthon.
Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban, a járvány jelenlegi gócpontjaiban nem kötelező ez az oltás. Azt figyelték meg, hogy ezekben az országokban gyakrabban alakul ki súlyosabb megbetegedés.
A világon szerte klinikai vizsgálatok is folynak: Ausztráliában például négyezer egészségügyben dolgozó ápolót oltanak be. Európában többek között Hollandiában, Németországban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban is végeznek vizsgálatot.
FORRÁS: The Lancet + Tagesschau.de