Vajon sikerül-e az EU-nak elkerülni a koronavírus utáni munkanélküliségi válságot? A foglalkoztatásért felelős uniós biztos ad pár ötletet erre.
Világszerte rohamosan nő a munkanélküliség, és az Európában rövidebb vagy hosszabb távon állás nélkül maradtak száma robbanásszerűen nő. Vajon sikerül-e az EU-nak elkerülni a koronavírus utáni munkanélküliségi válságot?
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet előrejelzése szerint mintegy 12 millió állást veszítenek el Európában 2020-ban. A leginkább veszélyeztetett ágazatok közé tartoznak a szállás- és vendéglátóipari szolgáltatások, a gyártás, a kereskedelem és az adminisztráció.
A SURE elnevezésű uniós pénzügyi eszköz az európai cégek és munkavállalók támogatására szolgáló 540 milliárd eurós csomag része. A SURE enyhíti a munkanélküliség veszélyét a válságban.
100 milliárd euró áll rendelkezésre, amelyet 25 milliárd eurós garancia támogat az EU-tagoktól. Az államok a rendszer aktiválása után kérhetnek készpénzt, hogy segítsék azokat a dolgozókat vagy vállalkozókat, akik elveszítik a jövedelmüket. Ez növeli a kiadásokat. A támogatás kedvezményes kölcsön formájában történik.
Olaszország
A koronavírus-válság által leginkább sújtott országok, például Olaszország támogatása érdekében Brüsszel bejelentette, hogy létrehoz egy 100 milliárd eurós alapot az érintett munkahelyek védelme érdekében. Gemma Bresciában él, Milánó közelében. Rövidített munkaidőben dolgozik, hetente csak pár órát. Ebben a hónapban fizetésének 80% -át kapja.
A férjem szintén a cégnél dolgozik, így a két fizetés nyilván csökken - meséli a nő. - Ha ez csak egy hónap, megoldjuk, ha kettő, akkor összeszorítjuk a fogunkat. De ha ez hosszabb, akkor nyilván tervet kell készítenünk. Félek, hogy kénytelenek lesznek csökkenteni a létszámot.
Gemma egy textilgyárban dolgozik. Ez a családi vállalkozás szinte leállította termelését, és elvesztette éves forgalmának 35% -át. Azért, hogy ne veszítsen többet, készen áll arra, hogy alkalmazottait fokozatosan visszaállítsa a munkába.
A tulajdonos, Filipo Ciocca szerint meg kell találni a módját, hogy az embereket meg tudják tartani, még ha a cég újranyitásakor nem is tudnak azonnal munkába állni. A csökkentett munkaidőt normál válság idejére találták ki. Úgy gondolja, hogy azoknak az eszközöknek, amelyeket egyrészt az államnak, másrészről az európai közösségnek kell most elfogadnia, kivételesnek kell lenniük.
Az olasz munkavállalók mintegy fele szenved el jövedelemkiesést. A válság kezdete óta a kormány 8 milliárd eurót különített el mintegy 7 millió munkavállalóra és 4 millió vállalkozóra.
Giovanni taxisofőr. Már nincs elég ügyfele, hogy ki tudja fizetni a keresetéből a jelzálogát és költségeit. Márciusban 600, áprilisban pedig 800 eurót kell kapnia a kormánytól. Mint mondja, ez az összeg túl kicsi, és reméli, hogy az Európai Unió tud segíteni, hogy megbirkózzanak ezekkel a kiadásokkal, sőt a különféle egyéb költségeikkel is.
Olaszországnak van Európában a második legtöbb adóssága, és az IMF előrejelzése szerint GDP-je idén 9,1% -kal csökken. A munkavállalók segítségre szorulnak. Az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ETUC) vezetője arra figyelmeztet, hogy a recesszió miatt Európának komoly lépéseket kell tennie. Luca Visentini szerint a helyreállítási tervnek legalább kétszer annyi pénzt kell jelentenie az európai költségvetésben, nem csupán az EU GDP-jének 1% -át, hanem 2% -át. Tehát további 1 billió euróra van szükség, és a finanszírozás egyetlen módja, hogy valamiféle európai kötvényeket bocsássanak ki.
Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztos
Efi Koutsokosta:
- A legfrissebb előrejelzések 12 millió munkahely elvesztéséről szólnak Európában. Mit lehet tenni?
Nicolas Schmit:
- Először is minél több embert kell megtartanunk a munkájában. Ezt próbáljuk megvalósítani a rövidített munkaidőval - a SURE nevű pénzügyi eszközzel, amelyet remélem hamarosan el lehet fogadni. Másodszor, elő kell készítenünk a helyreállítást, bátornak kell lennünk, hogy a lehető leghamarabb újraindítsuk a gazdaságot, miközben figyelembe vesszük a még mindig szigorú egészségügyi korlátozásokat. A tagállamok elkezdték ezt tenni óvatosan és fokozatosan azért, hogy csökkentsék a foglalkoztatásra gyakorolt hatást. Ezt most kell megtenni, és eltart még egy ideig.
Efi Koutsokosta:
- A leginkább sújtott országok, például Olaszország vagy Spanyolország gazdasága meggyengült, miután főként az idegenforgalomra támaszkodik. Mit lehet tenni?
Nicolas Schmit:
- Sem az országokat, sem az ágazatokat nem sújtotta feltétlenül egyenlő módon a válság. Ha nézzük azokat az országokat, ahol a turizmus a GDP több mint 10% -át, néha 20% -át, mint pl. Görögországban, teszi ki, ott ez nagy csapás. Először is, segítenünk kell ezeket az országokat, hogy életben tudjanak tartani annyi céget, amennyit csak lehetséges a turizmusban és az ehhez kapcsolódó ágazatokban. Ehhez Európában szolidaritást kell mutatnunk.
Efi Koutsokosta:
- Sokan Európában az úgynevezett feketegazdaságban dolgoznak, és bár elveszítették munkájukat, nem igényelhetnek állami támogatást. Hogyan lehet őket megvédeni esetleg akár új eszközökkel?
Nicolas Schmit:
- Amikor néhány hete elindítottam a be nem jelentett munka elleni küzdelem kezdeményezését, az még a vírus megjelenése előtt is. Ragaszkodtam ahhoz, hogy ilyen többé nem fordulhat elő Európában. De reális vagyok. Sajnos néhány tagállamban a feketegazdaság továbbra is nagyon elterjedt. Alapvető fontosságú, hogy ezeknek az embereknek legyen jövedelmük, megpróbáljuk őket behozni bejelentett munkahelyekre, miközben folytatjuk a feketemunka elleni küzdelmet. Mert az káros a gazdaságnak és az államháztartásnak is. És ártalmas a társadalombiztosítási rendszerekre nézve is.