rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Van-e Putyinnak oka az aggodalomra?

Putyin teljes védőfelszerelésben kórházat látogat
Putyin teljes védőfelszerelésben kórházat látogat   -   Szerzői jogok  Alexei Druzhinin, Sputnik, Kremlin Pool Photo via AP
Betűméret Aa Aa

Oroszországban a járvány fokozódik, olajbevételei elapadtak, a rubel gyengül, Putyin népszerűsége hanyatlóban. Mégis, az elnöknek van-e oka aggodalomra?

Jekaterina Teremsonok havi 40 ezer forintnyi romló rubelből kénytelen megélni. A 9000 rubel korábbi 160 ezer rubeles bérének a töredéke, alig 6%-a. Szinte koplal.

Miután Oroszország a járványveszélytől tartva lezárta határait, a moszkvai idegenvezető gyakorlatilag munka nélkül maradt. Az önkormányzat ugyan 19 500 rubeles segélyt folyósít a munkanélkülieknek, Teremsonok azonban ennél kevesebbet kap, mert van heti egynapos beosztása.

A 12 milliós városban akár a 10%-ot is elérheti az állástalanok száma – a vállalkozásokat tömörítő Delovaja Rosszija szerint.

AP Photo/Alexander Zemlianichenko
Elnéptelenedett a Vörös térAP Photo/Alexander Zemlianichenko

Japán a GDP-je 20%-nak megfelelő gazdaságélénkítő csomagot hirdetett meg, az USA 10%-nak megfelelőt. Magyarország – külügyminisztere szerint – a GDP 18-20%-t tervezi a vállalatok támogatásának, illetve a munkahelyek megőrzésének és újak megteremtésének a szolgálatába állítani. Ezzel szemben Makszim Resetnyikov, gazdaságfejlesztési miniszter április 15-i bejelentése szerint 2 billió rubelt, 27 milliárd dollárt költenek válságkezelésre. Az összeg Oroszország GDP-nek nagyjából csupán az 1,7 százaléka.

A népszerűtlen körülmények közepette Putyin szinte eltűnt a színről.

Nemigen hallatja a hangját

Egy hónapja bezzeg még igen aktív volt. Március 10-én, a Duma ülésén az első női űrhajósként is emlékezetes Valentyina Tyereskova képviselőként azt javasolta, hogy az alkotmánymódosítás lezárulta automatikusan nullázza az elnöki megbízatások számát, ami megteremtené Putyin újraválasztásának a lehetőségét.

Ez egy stabilizáló tényező lenne közösségünk számára – hangoztatta Tyereskova.

Nem sokkal később Putyin is befutott az alsóházi ülésre, és világossá tette: hagyná magát meggyőzni.

Elvileg ez a változat lehetséges lenne, de egy feltétel mellett: ha az alkotmánybíróság hivatalosan úgy foglal állást, hogy egy ilyen módosítás nem mond ellent az alkotmány eszmeiségének és alapelveinek – mondta az elnök.

Azóta alig látták.

Alexei Nikolsky/Sputnik, Kremlin Pool Photo via AP
Putyin a Kremlben Tyereskovát köszönti 80. születésnapja alkalmából, 2017-benAlexei Nikolsky/Sputnik, Kremlin Pool Photo via AP

Uralkodásának 20. évfordulója egybeesik napjaink világának egyik legsúlyosabb válságával. Az alkotmányos reformról szóló népszavazást emiatt elhalasztották, az Oroszország fő bevételi forrását jelentő olajárak drasztikusan zuhannak. A Kremlt kemény megpróbáltatások érik.

Putyin elnöki tisztségéhez méltatlannak tartja a járványt

Putyin mindössze kétszer fordult a nemzethez – mindkét alkalommal röviden. Egy kórházat is meglátogatott, de mozgósító bejelentések helyett összefüggéstelen intézkedésekről beszélt. Empátiát nem tanúsított, népét nem tüzelte – írja a Carnegie moszkvai központja.

Feltűnő távolságtartását azzal magyarázzák, hogy nem akar a népszerűtlen intézkedések „arca” lenni.

Ennek azonban ellentmond, hogy 2018-ban például nem vonakodott bejelenteni a nyugdíjkorhatár növelését. Putyin – ha szükségesnek tartja – vállalja a politikai kockázatot.

Azt is mondják, hogy Putyin kiállása a járvány elleni harcban árthat népszerűségének. Válsághelyzetben elvárható a határozott vezető megjelenése. Angela Merkel, Emmanuel Macron vagy Giuseppe Conte megítélése mérhetően javult a válságban.

A már idézett elemzés szerint Putyin elnöki jogköréhez képest – némi túlzással – „rangon alulinak” tartja a járványt. Ő az országa jövőjét meghatározó globális harctérre és a geopolitikai helyzetre koncentrál. A segélyküldés az Egyesült Államokba és Olaszországba – ez a nagypolitika az orosz elnök szintjén.

Az oroszok egynegyede tart a véleménynyilvánítástól

Putyin támogatottsága két év alatt szinte megfeleződött – idézi fel a Moscow Times egy januári közvéleménykutatás eredményét. 2017 novemberében az oroszok 59%-a bízott az elnökben. Az idén januárban már csak 35%.

Putyinnak viszont nem igazán kell tartania a közvélemény nyomásától. A Levada Központ – igaz még 2015-ben készült felmérése szerint a megkérdezettek 26%-a félt attól, hogy politikai jellegű kérdésekre válaszoljon.

AP Photo/Pavel Golovkin
Rendőri járványügyi igazoltatás MoszkvábanAP Photo/Pavel Golovkin

A fenntartások ellenére a Putyin újraválasztását lehetővé tevő alkotmánymódosításról nagyon szoros a véleménykülönbség az oroszok között: a megkérdezettek 48%-a egyetért, 47%-a elutasítja a javaslatot. Eközben a vidéki, elöregedett lakosság is kezd elfordulni Putyin mellől, elsősorban a nyugdíjkorhatár emelése miatt – hivatkozik a Washington Post Kiril Rigov politikai elemzőre.

Putyin a számon nem kérhető történelmi személyiség szerepében tetszeleg

A Krím elfoglalása óta Putyin azonban felhagyott azzal, hogy politikus legyen; történelmi személyiségnek tartja magát. A politikusok ugyanis számon kérhetők, választásokon kell megmérettetniük magukat, és ellenőrzik őket. A történelmi személyiség ezzel szemben nem tartozik felelőséggel. A társadalom elégedetlensége legfeljebb az alattvalók mulasztásának tudható be.

A Carnegie elemzése szerint Putyin magatartásának másik magyarázata az a szándék, hogy talpra állítsa az állami apparátust, amely elfelejtette, hogyan kell függetlenül működni. A koronavírus elleni harcot Oroszországban nem a közhangulat vezérelte politikusok, hanem a főnökeiket szolgáló igazgatók vezérlik. A végeredményért tehát vagy mindketten, főként azonban senki sem felelős. A hatósági intézkedés ezért kezdetben elégtelen, majd eltúlzott (v. ö.: Magyarország); először megkésett, utána éretlen, kiforratlan.

Amint azt Jekaterina Teremsonok példája is igazolja.

Na, de ki is az az Oroszországban 20 éve uralkodó Putyin?

Vlagyimir Vlagyimirovics, a leningrádi Putyin házaspár három gyermeke közül a legfiatalabb: 1952-ben született. Két bátyját születése előtt elvesztette. Noha apai nagyapja Lenin szakácsa volt, ő maga a kommunizmust 1999-ben így írta le: „zsákutca, távol a civilizáció fősodrától”.

Huszonhárom évesen, 1975-ben csatlakozott a KGB-hez. Tolmácsnak álcázott fedett ügynökként 1985-1990-ben az akkori kelet-németországi Drezdában teljesített szolgálatot. Hivatalos életrajzírója szerint a berlini fal ledöntése után elégette KGB-s dossziéját, nehogy a tüntetők megtalálják.

AP Photo/Dmitry Lovetsky
A KGB alapító, lengyel származású Feliksz Dzerzsinszkij és az akkori miniszterelnök, Putyin mellszobra egy szentpétervári kirakatban, 2010-benAP Photo/Dmitry Lovetsky

Oliver Stone-nak adott interjújában azt mondta: a Gorbacsov-elleni puccskísérlet után hagyta ott a szolgálatot. Ekkor már, pontosabban 1990 óta a leningrádi polgármester nemzetközi kapcsolatokért felelős tanácsadója volt.

1996-ban, miután pártfogóját, Anatolij Szobcsakot nem választották meg újra az akkor már Szentpétervár polgármesteri tisztségére, Putyin Moszkvába költözött.

Gyorsan ívelt a pályafutása felfelé. Borisz Jelcin elnök 1997-ben már hivatala helyettes vezetőjének nevezte ki.

AP Photo/Misha Japaridze
Jelcin és Putyin 2006-banAP Photo/Misha Japaridze

1999-ben a három miniszterelnök-helyettes egyike, és még ugyanazon a napon, 1999. augusztus 7-én Jelcin megbízott kormányfőnek nevezte ki, egyúttal utódaként is megnevezte.

Borisz Jelcin ugyanannak az évnek az utolsó napján, 1991- december 31-én váratlanul lemondott. Oroszországban azóta Putyin az úr – hol miniszterelnöki, hol elnöki tisztségben.