Oroszországban a járvány fokozódik, olajbevételei elapadtak, a rubel gyengül, Putyin népszerűsége hanyatlóban.
Oroszországban a járvány fokozódik, olajbevételei elapadtak, a rubel gyengül, Putyin népszerűsége hanyatlóban. Mégis, az elnöknek van-e oka aggodalomra?
Jekaterina Teremsonok havi 40 ezer forintnyi romló rubelből kénytelen megélni. A 9000 rubel korábbi 160 ezer rubeles bérének a töredéke, alig 6%-a. Szinte koplal.
HIRDETÉSMiután Oroszország a járványveszélytől tartva lezárta határait, a moszkvai idegenvezető gyakorlatilag munka nélkül maradt. Az önkormányzat ugyan 19 500 rubeles segélyt folyósít a munkanélkülieknek, Teremsonok azonban ennél kevesebbet kap, mert van heti egynapos beosztása.
A 12 milliós városban akár a 10%-ot is elérheti az állástalanok száma – a vállalkozásokat tömörítő Delovaja Rosszija szerint.
Japán a GDP-je **20%**-nak megfelelő gazdaságélénkítő csomagot hirdetett meg, az USA **10%**-nak megfelelőt. Magyarország – külügyminisztere szerint – a GDP **18-20%**-t tervezi a vállalatok támogatásának, illetve a munkahelyek megőrzésének és újak megteremtésének a szolgálatába állítani. Ezzel szemben Makszim Resetnyikov, gazdaságfejlesztési miniszter április 15-i bejelentése szerint 2 billió rubelt, 27 milliárd dollárt költenek válságkezelésre. Az összeg Oroszország GDP-nek nagyjából csupán az 1,7 százaléka.
A népszerűtlen körülmények közepette Putyin szinte eltűnt a színről.
Nemigen hallatja a hangját
Egy hónapja bezzeg még igen aktív volt. Március 10-én, a Duma ülésén az első női űrhajósként is emlékezetes Valentyina Tyereskova képviselőként azt javasolta, hogy az alkotmánymódosítás lezárulta automatikusan nullázza az elnöki megbízatások számát, ami megteremtené Putyin újraválasztásának a lehetőségét.
– Ez egy stabilizáló tényező lenne közösségünk számára – hangoztatta Tyereskova.
Nem sokkal később Putyin is befutott az alsóházi ülésre, és világossá tette: hagyná magát meggyőzni.
– Elvileg ez a változat lehetséges lenne, de egy feltétel mellett: ha az alkotmánybíróság hivatalosan úgy foglal állást, hogy egy ilyen módosítás nem mond ellent az alkotmány eszmeiségének és alapelveinek – mondta az elnök.
Azóta alig látták.
Uralkodásának 20. évfordulója egybeesik napjaink világának egyik legsúlyosabb válságával. Az alkotmányos reformról szóló népszavazást emiatt elhalasztották, az Oroszország fő bevételi forrását jelentő olajárak drasztikusan zuhannak. A Kremlt kemény megpróbáltatások érik.
Putyin elnöki tisztségéhez méltatlannak tartja a járványt
Putyin mindössze kétszer fordult a nemzethez – mindkét alkalommal röviden. Egy kórházat is meglátogatott, de mozgósító bejelentések helyett összefüggéstelen intézkedésekről beszélt. Empátiát nem tanúsított, népét nem tüzelte – írja a Carnegie moszkvai központja.
HIRDETÉSFeltűnő távolságtartását azzal magyarázzák, hogy nem akar a népszerűtlen intézkedések „arca” lenni.
Ennek azonban ellentmond, hogy 2018-ban például nem vonakodott bejelenteni a nyugdíjkorhatár növelését. Putyin – ha szükségesnek tartja – vállalja a politikai kockázatot.
Azt is mondják, hogy Putyin kiállása a járvány elleni harcban árthat népszerűségének. Válsághelyzetben elvárható a határozott vezető megjelenése. Angela Merkel, Emmanuel Macron vagy Giuseppe Conte megítélése mérhetően javult a válságban.
A már idézett elemzés szerint Putyin elnöki jogköréhez képest – némi túlzással – „_rangon alulinak_” tartja a járványt. Ő az országa jövőjét meghatározó globális harctérre és a geopolitikai helyzetre koncentrál. A segélyküldés az Egyesült Államokba és Olaszországba – ez a nagypolitika az orosz elnök szintjén.
Az oroszok egynegyede tart a véleménynyilvánítástól
Putyin támogatottsága két év alatt szinte megfeleződött – idézi fel a Moscow Times egy januári közvéleménykutatás eredményét. 2017 novemberében az oroszok 59%-a bízott az elnökben. Az idén januárban már csak 35%.
HIRDETÉSPutyinnak viszont nem igazán kell tartania a közvélemény nyomásától. A Levada Központ – igaz még 2015-ben készült felmérése szerint a megkérdezettek 26%-a félt attól, hogy politikai jellegű kérdésekre válaszoljon.
A fenntartások ellenére a Putyin újraválasztását lehetővé tevő alkotmánymódosításról nagyon szoros a véleménykülönbség az oroszok között: a megkérdezettek 48%-a egyetért, 47%-a elutasítja a javaslatot. Eközben a vidéki, elöregedett lakosság is kezd elfordulni Putyin mellől, elsősorban a nyugdíjkorhatár emelése miatt – hivatkozik a Washington Post Kiril Rigov politikai elemzőre.
Putyin a számon nem kérhető történelmi személyiség szerepében tetszeleg
A Krím elfoglalása óta Putyin azonban felhagyott azzal, hogy politikus legyen; történelmi személyiségnek tartja magát. A politikusok ugyanis számon kérhetők, választásokon kell megmérettetniük magukat, és ellenőrzik őket. A történelmi személyiség ezzel szemben nem tartozik felelőséggel. A társadalom elégedetlensége legfeljebb az alattvalók mulasztásának tudható be.
A Carnegie elemzése szerint Putyin magatartásának másik magyarázata az a szándék, hogy talpra állítsa az állami apparátust, amely elfelejtette, hogyan kell függetlenül működni. A koronavírus elleni harcot Oroszországban nem a közhangulat vezérelte politikusok, hanem a főnökeiket szolgáló igazgatók vezérlik. A végeredményért tehát vagy mindketten, főként azonban senki sem felelős. A hatósági intézkedés ezért kezdetben elégtelen, majd eltúlzott (v. ö.: Magyarország); először megkésett, utána éretlen, kiforratlan.
Amint azt Jekaterina Teremsonok példája is igazolja.
HIRDETÉSNa, de ki is az az Oroszországban 20 éve uralkodó Putyin?
Vlagyimir Vlagyimirovics, a leningrádi Putyin házaspár három gyermeke közül a legfiatalabb: 1952-ben született. Két bátyját születése előtt elvesztette. Noha apai nagyapja Lenin szakácsa volt, ő maga a kommunizmust 1999-ben így írta le: „_zsákutca, távol a civilizáció fősodrától_”.
Huszonhárom évesen, 1975-ben csatlakozott a KGB-hez. Tolmácsnak álcázott fedett ügynökként 1985-1990-ben az akkori kelet-németországi Drezdában teljesített szolgálatot. Hivatalos életrajzírója szerint a berlini fal ledöntése után elégette KGB-s dossziéját, nehogy a tüntetők megtalálják.
Oliver Stone-nak adott interjújában azt mondta: a Gorbacsov-elleni puccskísérlet után hagyta ott a szolgálatot. Ekkor már, pontosabban 1990 óta a leningrádi polgármester nemzetközi kapcsolatokért felelős tanácsadója volt.
1996-ban, miután pártfogóját, Anatolij Szobcsakot nem választották meg újra az akkor már Szentpétervár polgármesteri tisztségére, Putyin Moszkvába költözött.
Gyorsan ívelt a pályafutása felfelé. Borisz Jelcin elnök 1997-ben már hivatala helyettes vezetőjének nevezte ki.
1999-ben a három miniszterelnök-helyettes egyike, és még ugyanazon a napon, 1999. augusztus 7-én Jelcin megbízott kormányfőnek nevezte ki, egyúttal utódaként is megnevezte.
Borisz Jelcin ugyanannak az évnek az utolsó napján, 1991- december 31-én váratlanul lemondott. Oroszországban azóta Putyin az úr – hol miniszterelnöki, hol elnöki tisztségben.