rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Varga Judit: törvényekbe emelhetik a veszélyhelyzeti rendeleteket

Varga Judit igazságügyi miniszter az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 24-én.
Varga Judit igazságügyi miniszter az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 24-én.   -   Szerzői jogok  MTI/Koszticsák Szilárd
Betűméret Aa Aa

A bátorságot és szolidaritást hiányolta a német kormánypártokból Varga Judit igazságügy-miniszter, amikor a Die Welt című német lapnak a felhatalmazási törvényként emlegetett magyar jogszabályról beszélt.

Szavaiból úgy tűnt, hogy zárt ajtók mögött nem olyan kritikusak a Fidesz európai szövetségesei, mint amikor a nyilvánosság előtt kerül szóba a jogállamiság. A német uniópártok „ pontosan látják, hogy a magyarországi helyzet nem ad okot aggodalomra”. A kettősséget azzal magyarázta a magyar politikus, hogy az európai kereszténydemokraták vezetése tudatosan megy szembe a néppárti frakció többi tagjának véleményével, ezzel feszültséget keltve a tömörülésen belül.

Varga Judit megismételte, hogy a magyar álláspont szerint a liberálisok nem tudják elfogadni a Fidesz kétharmadát, ezért támadják minden fórumon a konzervatív pártot. A vitatott törvényt magyarázva azt mondta a lap újságírójának, hogy a parlament nincs felfüggesztve, a képviselők üléseznek, dolgoznak a bíróságok, működik az Alkotmánybíróság. Ez utóbbit látja garanciának arra, hogy a magyar kormány nem élhet vissza a különleges jogrendben kapott jogosítványaival, és az alaptörvény keretein belül marad. Ez a felhatalmazás nem egyedi, minden európai országban is különleges jogköröket a kormányok, tette hozzá.

Rendkívüli Jogrendi Szabályozásért Felelős Akciócsoport

Továbbra is azon dolgozunk, hogy Magyarország győztesen kerüljön ki ebből az embert próbáló helyzetből! ??

Publiée par Varga Judit sur Jeudi 9 avril 2020
A miniszter pár napja egy rövid videóban mutatkozott be -ahogy mondta- a Különleges Jogrendi Szabályozásért Felelős Akciócsoport vezetőjeként.

„Nem korlátlan a felhatalmazás”

Varga Judit arról is beszélt, hogy a kormány felhatalmazása nem szól korlátlan időre, hiszen a veszélyhelyzet elmúltával a parlament bármikor visszavonhatja. Erről az ország önállóan dönt, nem fognak egyeztetni külső partnerekkel, mondta.

A veszélyhelyzet megszüntetése a megfelelő pillanatban fog megtörténni, sem egy nappal előtte, sem egy nappal utána

– fogalmazott. Hogy a törvényhozásban kétharmados többsége van a kormánypártnak, azt nem jogi kérdésnek tekinti, hanem politikainak, egy törvényes választás eredményének. Arra is utalt, hogy a rendkívüli jogrendben hozott kormányrendeletek a veszélyhelyzet után is megmaradhatnak, ha a parlament indokoltnak látja törvénybe foglalni őket.

A minisztert kérdezték még a 140 kiemelten fontosnak tartott cégekhez küldött katonai parancsnokokról is: ezt nem látja aggasztónak. Szerinte nem a hadigazdálkodás jele, hiszen a parancsnokok feladata a vállalatok zavartalan működésének biztosítása.

Heiko Maas német külügyminiszternek az EU talán eddigi legfontosabb elnökségét kellene előkészítenie, nem pedig egy...

Publiée par Varga Judit sur Dimanche 12 avril 2020
Az igazságügyi miniszter a hétvégén már küldött egy választ a jogállamiság témájában a német külügyminiszternek.