A bátorságot és szolidaritást hiányolta a német kormánypártokból Varga Judit igazságügy-miniszter, amikor a Die Welt című német lapnak a „felhatalmazási törvényként” emlegetett magyar jogszabályról beszélt.
HIRDETÉSA bátorságot és szolidaritást hiányolta a német kormánypártokból Varga Judit igazságügy-miniszter, amikor a Die Welt című német lapnak a felhatalmazási törvényként emlegetett magyar jogszabályról beszélt.
Szavaiból úgy tűnt, hogy zárt ajtók mögött nem olyan kritikusak a Fidesz európai szövetségesei, mint amikor a nyilvánosság előtt kerül szóba a jogállamiság. A német uniópártok „ pontosan látják, hogy a magyarországi helyzet nem ad okot aggodalomra”. A kettősséget azzal magyarázta a magyar politikus, hogy az európai kereszténydemokraták vezetése tudatosan megy szembe a néppárti frakció többi tagjának véleményével, ezzel feszültséget keltve a tömörülésen belül.
Varga Judit megismételte, hogy a magyar álláspont szerint a liberálisok nem tudják elfogadni a Fidesz kétharmadát, ezért támadják minden fórumon a konzervatív pártot. A vitatott törvényt magyarázva azt mondta a lap újságírójának, hogy a parlament nincs felfüggesztve, a képviselők üléseznek, dolgoznak a bíróságok, működik az Alkotmánybíróság. Ez utóbbit látja garanciának arra, hogy a magyar kormány nem élhet vissza a különleges jogrendben kapott jogosítványaival, és az alaptörvény keretein belül marad. Ez a felhatalmazás nem egyedi, minden európai országban is különleges jogköröket a kormányok, tette hozzá.
„Nem korlátlan a felhatalmazás”
Varga Judit arról is beszélt, hogy a kormány felhatalmazása nem szól korlátlan időre, hiszen a veszélyhelyzet elmúltával a parlament bármikor visszavonhatja. Erről az ország önállóan dönt, nem fognak egyeztetni külső partnerekkel, mondta.
– fogalmazott. Hogy a törvényhozásban kétharmados többsége van a kormánypártnak, azt nem jogi kérdésnek tekinti, hanem politikainak, egy törvényes választás eredményének. Arra is utalt, hogy a rendkívüli jogrendben hozott kormányrendeletek a veszélyhelyzet után is megmaradhatnak, ha a parlament indokoltnak látja törvénybe foglalni őket.
A minisztert kérdezték még a 140 kiemelten fontosnak tartott cégekhez küldött katonai parancsnokokról is: ezt nem látja aggasztónak. Szerinte nem a hadigazdálkodás jele, hiszen a parancsnokok feladata a vállalatok zavartalan működésének biztosítása.