Hiába viszonyul Hollandia higgadt optimizmussal a koronavírus-járványhoz, az ún. "intelligens elzárás" módszerének alkalmazása mellett a fertőzés rendkívül gyorsan terjed és a mortalitási arány a kis északi országban az egyik legmagasabb.
Hiába viszonyult Hollandia higgadt optimizmussal a koronavírus-járványhoz, az ún. "intelligens elzárás" módszerének alkalmazása mellett a fertőzés rendkívül gyorsan terjed és a mortalitási arány a kis északi országban az egyik legmagasabb. Emellett sokan vetik azt is a hollandok szemére, hogy nemigen mutatnak szolidaritást azokkal a dél-európai országokkal, ahol a járvány a legnagyobb pusztítást végzi a kontinensen.
HIRDETÉSHollandia azon kevés országok egyike, ahol nem vetették el a nyájimmunitás megszerzésének ötletét. A szomszédos államokban bevezetett szigorú intézkedéseket egyszerűen figyelmen kívül hagyva a holland kormány az ún intelligens, más kifejezéssel élve célzott elzárást részesíti előnyben azzal a céllal, hogy a social distancing társadalmi, gazdasági és pszichológiai hatásai a lehető legkisebbek legyenek, és a járvány lecsengése után minél egyszerűbben vissza lehessen térni a régi kerékvágásba.
Láthatatlan szigorítások
A helyi virágos, a pékségek, a trafikok, a delikátüzletek továbbra is kiszolgálják a vásárlókat, igaz, a személyzeten gumikesztyű van, az ajtón pedig plakátok figyelmeztetik a betérőket arra, hogy tartsák meg a távolságot egymás közt. Csak azok a vállalkozások voltak kénytelenek lehúzni a rolót, amelyekben közvetlenül érintkezésre épül a szolgáltatás - vagyis a fodrászatok, kozmetikák és igen, a vöröslámpás negyed vállalkozásai is. A coffee shopok, a bárok, az éttermek is bezártak, bár utóbbi kettőben a cégek azonnal átnyergeltek az elviteles rendelésekre illetve a házhozszállításra.
Az óvodák, iskolák, egyetemek április 28-ig egészen biztosan zárva tartanak.
Az embereknek azt tanácsolják, hogy maradjanak otthon, de azért kiléphetnek a lakásból, amennyiben nem tudják megoldani, hogy otthon dolgozzanak, vagy ha friss levegőt akarnak szívni - egészen addig, amíg megtartják az egymástól az ajánlott másfél méteres távolságot.
Ezt a fajta engedékenységet könnyű is tartani, mert a hollandok igen együttműködők. Egy felmérés alapján 99 százalékuk tényleg betartja a másfél méteres távolságot és 93 százalékuk csak különösen nagy indokkal indul el hazulról.
A 17 millió lakosú Hollandiában február 27-én jelentették be az első koronavírusos beteget, egy Észak-Olaszországból hazatérő férfi tesztje lett pozitív. Nyolc nappal később, március 6-án már 128 fertőzött volt a statisztikában - akkor halt meg az első beteg az országban, egy 86 éves férfi.
Mi a helyzet a nyájimmunitással?
Az egy darabig a britek és a svédek által propagált nyájimmunitás megszerzésének gondolatával a holland kormány is eljátszott: az elmélet lényege, hogy ha gyorsan elkapják a kórt azok, akik számára nem jelent nagy veszélyt a koronavírus, akkor könnyebb lesz megvédeni azokat, akiket valóban veszélyeztet.
Jaap van Dissel, a járványügyi központ vezetője úgy számolt, hogy a lakosság 50-60 százalékának kellene elkapnia a vírust a nyájimmunitás kialakulásához. Szerinte ez a tartós megoldás, mert a különböző intézkedésekkel le lehet ugyan lassítani a fertőzés terjedését, de ahogy feloldják a korlátozásokat, újra támad majd a vírus. Kezdetben még a kormányfő is rácsatlakozott erre a gondolatra, ám ahogy egyre hevesebb kritikák érték a szakemberek részéről az elméletet, a holland vezetés is visszavonta a felvetést.
A nyájimmunitás elvét támadó szakemberek szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy akik átestek a betegségen, azok milyen védettséget szereztek, sőt, azt sem, hogy hosszabb távon milyen következményekkel jár a vírus. Ráadásul elég nehéz lenne elkülöníteni a veszélyeztetettek egy olyan helyzetben, amikor teljesen szabadon engedik a vírust.
Túlhajtott és alulképzett orvosok az intenzíveken
Európában kilenc vezető egyetemi kórház április 2-án arra figyelmeztetett, hogy két héten belül kifogynak azokból az alapvető gyógyszerekből, amelyeket az intenzív osztályon ápolt COVID-19-betegek kezeléséhez szükségesek.
Az Európa Egyetemi Kórházak Szövetségének közleménye szerint ha más országok nem segítenek a szóban forgó gyógyszerek stabil utánpótlásában, az egészségügy intézmények intenzív osztályai nem lesznek képesek ellátni a betegeket.
A szakmai testület azt is rendkívül aggasztónak nevezte, hogy túlhajtott, és sokszor alulképzett nővérek és orvosok kénytelenek betölteni az intenzív osztályokon tátongó szakemberhiányt, használni olyan életmentő eszközöket, amelyeket korábban sosem használtak, adagolni olyan gyógyszereket, amelyekkel korábban sosem volt dolguk. Az érintett intézmények között osztrák, brit, francia, német, olasz, belga, svéd, spanyol és holland kórházak vannak.
FORRÁSOK: BBC illetve The Washington Times