Magyarországon a szennyezett levegő miatt tízezrek szenvednek légúti és keringési megbetegedésektől évente.
HIRDETÉSNagyobb arányban halnak bele az új koronavírus okozta betegségbe azok, akik szennyezett levegőjű falvakban vagy városokban élnek, mutat rá egy európai civil szervezet elemzése.
Az Európai Közegészségügyi Szövetség (EPHA) arra is felhívja a figyelmet, hogy a légszennyezés már önmagában előidézi vagy fokozza a magas vérnyomást, a keringési és légzési megbetegedéseket és a cukorbetegséget. A rosszabb egészségi állapotban lévő szervezetnek nehezebb megküzdenie a koronavírussal.
Az EPHA figyelmeztetésének alapja egy 2003-ban készült összesítés, aminek az adatai azt mutatják, hogy az akkori SARS-járvány (súlyos akut légzőszervi szindróma) halálos áldozatainak 84 százaléka szennyezett levegőjű helyen lakott.
2002 és 2003 között a SARS minden kontinenst elérte, több mint 8 ezer esetet regisztráltak, a betegség miatt 774 ember halt meg. Ahogy a COVID-19, a SRAS is a koronavírus egy fajtája, ami akkor macskáról került át az emberre.
Az adatok elemzésének eredményét megerősítette az olaszországi Cagliary Egyetem környezet-egészségügyi orvosszakértője, Sara De Matteis is: „A környezetszennyezésnek hosszan kitett emberek nagyobb arányban szenvednek krónikus légzési és keringési problémáktól, szervezetük nehezebben birkózik meg egy újabb betegséggel, így az új koronavírussal, ezért magasabb a halálozási ráta a fertőzöttek között körükben.”
A magyarországi települések levegőszennyezését télen leginkább a lakossági fűtés okozza: a fa-, szén-, lignit- és olajtüzelésű kályhák és kazánok használata. A gázfűtés lenne a megoldás.
A magyar nagyvárosokban az autóforgalom a másik nagy szennyezőforrás, a tömegközlekedés használata javíthat a levegő minőségén.
Magyarországon a szennyezett levegő miatt tízezrek szenvednek légúti és keringési megbetegedésektől évente. A magyarok átlagéletkora öt évvel alacsonyabb az EU átlagánál, és majdnem tíz évvel rövidebb a magyarok élete, mint a nyugat-európai átlag.