rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Vajon elavult-e az EU pénzügyi szabálykönyve?

euronews_icons_loading
Vajon elavult-e az EU pénzügyi szabálykönyve?
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

Az új EU-biztos, Paolo Gentiloni elavultnak tartja az EU pénzügyi szabálykönyvét, amit újra kellene gondolni, tekintettel a jelenlegi lassabb növekedési korszakra. De van-e közös nevező a változásra? Vajon ideje-e megváltoztatni az adózásra és a kiadásokra vonatkozó európai szabályokat? Sok szakértő, köztük az EU pénzügyminiszterei is úgy gondolják, hogy a költségvetési szabályokat újra kellene írni.

Európában jelenleg talán nincs olyan ország, ahol a GDP 3% -át meghaladó hiány lenne, de az államadósság továbbra is magas a térség egyes részein - Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban az adósság eléri vagy meghaladja a GDP 100%-át.

Az Európai Bizottság feladata annak biztosítása, hogy az állami kiadások és a hitelfelvétel ne haladjon meg bizonyos szintet. De nem kényszeríthet egy országot sem befektetésekre. Most, mivel egyre növekszik a beruházások iránti igény a belső kereslet fellendítésére, néhány európai kormány, például a német, a holland és a finn nyomás alatt áll, hogy növelje a kiadásokat, mert ők rendelkeznek a megfelelő lehetőségekkel. Ami azt jelenti, hogy növelhetik a kiadásokat vagy csökkenthetik az adókat anélkül, hogy aláásnák az államháztartás hosszú távú kilátásait.

Németország: költségvetési többlet

Miután 10 évig mindenki a közkiadásokra koncentrált, a kérdés az, hogy a túlzott megszorítások veszélyeztethetik-e a növekedést. Németország miért van akkora nyomás alatt, hogy többet költsön?

Németország költségvetési többlete a GDP 1,2%-ának felel meg, ez mintegy 13,5 milliárd euró el nem költött adót jelent. Ez a többlet várhatóan legalább 2021-ig tart. De ezt a tartalékot szigorú (egyesek szerint túlságosan szigorú) fiskális politikával gyűjtötték össze az elmúlt években.

A többi között az IMF és az Európai Bizottság is a közelmúltban sürgette Németországot, hogy csökkentse többletét, így táplálva a reálgazdaságot.

Andrew Watt közgazdász szerint nincs ok arra, hogy a GDP 1 vagy akár 2% -át kitevő beruházási költségvetést ne lehetne finanszírozni adósságkibocsátással. Ez a beruházás segítene a többi európai országnak is, mert néhány dolgot, amelyre Németországnak szüksége van, természetesen importálnának.

A németországi alulfinanszírozás egyik példája az elöregedő vasúthálózat. 2019-ben több jelentés is felrótta a „vasúti infrastruktúra átalakításában tapasztalt elmaradásokat”, hangsúlyozva, hogy mintegy 50 milliárd eurót kellene befektetni az ágazatba.

Meg kell szüntetni ezt az infrastrukturális lemaradást. A következő években az utasok számának jelentős emelkedésével számolunk - vélte Torsten Westphal, az EVG szakszervezet elnöke. - Ehhez további terjeszkedésre és az infrastruktúra bővítésére van szükség. Ugyanez vonatkozik a teherszállításra. Ott is jelentős változásokra van szükség - tette hozzá.

A befektetésre való felhívásokra reagálva a német kormány és a Deutsche Bahn megállapodtak, hogy a következő 10 évben 86 milliárd eurót költenek a vasúti infrastruktúra karbantartására. A vasúti ágazat csak egy a sok közül Németországban, melyben komoly szükség van az állami beruházásokra. De ez a 86 milliárd euró az első lépés, amely munkahelyeket teremthet, előmozdíthatja a vasúti forgalmat Németország és kereskedelmi partnerei között, és fellendítheti a növekedést. De figyelembe véve az ökológiai vészhelyzetet, lehet más pozitív mellékhatása is azzal, hogy az utazókat visszafordítja a repülőktől a kevésbé szén-dioxid-függő vonathoz.

Paolo Gentiloni: ideje van a változtatásnak

Paolo Gentilonit, az EU új gazdasági biztosa szerint ideje van változtatni a szabályozáson.

Euronews:

- Nyílt vita folyik a költségvetési szabályok szükséges reformjáról. Miért van ilyen igény? Mi a tét?

Paolo Gentiloni:

- Nyilvánvaló, hogy ezeket a szabályokat a háború utáni Európa legnagyobb és legkeményebb gazdasági válsága idején dolgozták ki. Most más a helyzet, hat év folyamatos növekedésből jövünk, ám ugyanakkor ez a növekedés lassul. Tehát nem akarunk forradalmat, de úgy gondolom, hogy a szabályokat hozzá kell igazítani ehhez az új kerethez és új helyzethez.

Euronews:

- Ez a szigor lazítását jelenti? Vagy maguk a költségvetési célok kérdésesek?

Paolo Gentiloni:

- Nem gondolom, hogy az eredményeken kéne lazítani vagy a költségvetési célokat kéne vitatni. Egyébként a költségvetési célokat a szerződéseink tartalmazzák, a híres 3% vagy 60%, ezek nem olyanok, amiket csak úgy lecserélhetünk, mint egy ruhát. A lényeg, hogy három különböző cél van. Az egyik az, hogy ezeket a szabályokat egyszerűsítsék, mert évről évre egyre összetettebbé váltak. Másodszor, az olyan lassú növekedés pillanatában, mint amiben most is vagyunk, többet kell költenünk a költségvetésből, harmadszor pedig ösztönöznünk kell a beruházásokat.

Euronews:

- Jelenleg az Európai Bizottságnak jogában áll egyes kormányokat a kiadások korlátozására kényszeríteni, de az ellenkezőjét nem teheti meg. Ennek változnia kell? Készen áll arra, hogy meggyőzze a keményvonalasokat álláspontjuk megváltoztatásáról?

Paolo Gentiloni:

- Olyan időben, mint amiben most is élünk, amikor nagyon alacsony a növekedés, még azokban az országokban is, ahol nagy költségvetési mozgástér van, a Bizottság javaslata évek óta, hogy ezt a költségvetési teret beruházásokra használják ki. Nem csak ezen országokban, hanem az egész Európai Unióban a befektetéseket támogató hozzáállás tapasztalható.

Euronews:

- Úgy gondolja, hogy ezeket a zöld beruházásokat, amelyeket a tagállamoktól várnak, ki kellene zárni a deficit-eljárásokból?

Paolo Gentiloni:

- A kizárás talán túl egyszerű megfogalmazás. Úgy vélem, hogy felül fogjuk vizsgálni a szabályozásunk néhány bekezdését, különös tekintettel a rugalmasságra a befektetések megkönnyítése érdekében.

Euronews:

- Mikor számít reálisan megállapodásra?

Paolo Gentiloni:

- Úgy gondolom, hogy nyár után levonjuk a következtetéseket, és javaslatokat fogunk tenni.

Euronews:

- Tehát úgy gondolja, hogy kompromisszum születik a tagállamok között a végső döntés meghozatala érdekében.

Paolo Gentiloni:

- Igen. A különbségek áthidalása és kompromisszumok nélkül sehova nem jutunk.

Az uniós biztos tehát egyértelművé tette, hogy egyszerűbb szabályokra van szükség az olyan új kihívások kezelésére, mint például az éghajlatváltozás vagy a növekedés felgyorsítása. De a legnagyobb kihívás változatlan: a tagállamok eltérő hozzáállása.