A náci pogromokat idéző jelenetek zajlottak le Németországban. Egy plakátjait kifüggesztő politikust brutálisan megvertek Drezdában, míg egy másikat lökdösni kezdtek és leköptek ,,Heil Hitlert" kiabáló fiatalok. Az esetek felháborították a német közvéleményt, a CDU pedig neonáci hajnaltól tart.
HIRDETÉSÉszak-Rajna–Vesztfália konzervatív miniszterelnöke, Hendrik Wüst egy interjúban azt mondta: ezek a támadások a ,,német történelem legsötétebb időszakaira emlékeztetnek".
Matthias Ecke a balközép Szociáldemokrata Párt EP-képviselője múlt héten éppen a plakátjait aggatta ki a kelet-németországi Drezdában, amikor fiatal huligánok vették körül és szidalmazni kezdték. Az összeszólalkozás végül erőszakba torkollott. A politikust megverték, minek következtében eltört az arccsontja és súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Feltételezhetőleg ugyanez a csoport még aznap este megtámadta a Zöldek egyik aktivistáját is. Őt kétszer fejen ütötték, majd miután a földre hullott, megrugdosták.
Múlt kedden a Zöldek egyik jelöltje Yvonne Mosler éppen egy forgatócsoporttal örökítette meg a plakátozást. Hirtelen hozzájuk lépett egy pár, meglökték a politikust, letépték a plakátot, a nő pedig le is köpte Moslert.
A támadássok közül a legutóbbi során egy felháborodott férfi egy kemény anyaggal megtöltött zsákkal tarkón ütötte Berlin korábbi szocialista polgármesterét Franziska Giffey-t egy könyvtárban.
A Süddeutsche Zeitung napilap kiderítette, hogy a támadók közül legalább hárman szorosan kötődnek egy szélsőjobboldali csoportosuláshoz.
Ez már nem fér bele a politikai véleménynyilvánításba
Az elszaporodó incidensek miatt Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter "nagyon egyértelmű stop jelzést" követelt. A tartományi belügyminiszterekkel együtt ő is rendőri segítséggel és a büntetőjog szigorításával védené meg jobban a politikusokat az erőszaktól a közelgő választási kampányokban.
"Az antidemokratikus erőszak növekedését tapasztaljuk", közölte, és hozzátette, hogy azt szeretné elérni, hogy minden tartományban növeljék a politikusok elleni támadások büntetési tételét.
Ezek az incidensek különösen nagy nyilvánosságot kaptak a júniusi EP-választások közeledtével. Az ugyanis borítékolható, hogy az EP-ben meg fog erősödni az Identitás és Demokrácia frakció, vagyis a szélsőjobboldal. A frakciónak zászlóshajója lehet a német Alternatíva Németországért párt, vagyis az AfD. Egyes felmérések szerint a neonáci múlttal rendelkező lehet a második legnagyobb erő az országban, ez pedig sokakat megrémít.
A szélsőbal is harcias
Németországban folyamatosan nő a politikailag motivált erőszak. 2022-ben 58916 ilyen esetet regisztráltak, ebből több mint 4000 alkalommal személyi sérülés is történt. A támadók 234 esetben vettek célba politikusokat és aktivistákat, ami a messze legmagasabb szám a mérések 2001-es kezdete óta.
Csakhogy az erőszakos cselekmények nem mindig a szélsőjobboldalhoz köthetők, 2023-ban a legtöbb atrocitás éppen az AfD-t érte: 86 alkalommal támadták meg politikusaikat, az elkövetők pedig többnyire szélsőbaloldaliak, környezetvédők és bevándorláspártiak voltak.
Ha a verbális abúzust is számba vesszük, teljesen más a kép. A legtöbb fenyegetést ugyanis a Zöldek kapták, tavaly több mint 1200 alkalommal. A két szélsőség ezért egymást hibáztatja a politikai radikalizmus elterjedéséért.