rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Szitárvirtuóz apja méltó örököse

euronews_icons_loading
Szitárvirtuóz apja méltó örököse
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

Hipnotikus hangok rezonálnak Anoushka Shankar szitárjából.

A sokoldalú virtuóz nemrégiben a lyoni Auditoriumban lépett fel a francia város szimfonikus zenekarával. Anoushka édesapja, Ravi Shankar szerzeményeit játszotta, a kompozíciók egyesítik a klasszikus indiai hagyományokat a nyugati zenével.

Anoushka Shankar:- Csodálatos dolog apám szerzeményeit játszani. Mintha egy kicsit újra elmerülnék apám szívében és gondolataiban, amikor a zenéjét játszom. Tényleg gyönyörű zene, ami most is élővé varázsolja a kapcsolatunkat.

A koncert eredeti, 1981-es változata Raga-Mala címen futott. A „raga” klasszikus indiai zenei sablon, mely az alapot adja a hangszeres kompozíciókhoz és improvizációkhoz.

Anoushka Shankar:- Minden raga apró nüanszokból tevődik össze. A ragának karaktere van, érzéseket, asszociációkat közvetít. Úgy érzem, a ragák kapcsolódnak az évszakokhoz, a napszakokhoz és mindenhez az általuk kiváltott érzésektől, a rezgéseiktől függően.

A művésznő az Euronews-nak megmutatta a hangszerét is, majd a lyoni koncert programjáról beszélt.

Anoushka Shankar: - Az én gyönyörű „ gyermekem”. Alapvetően kicsit karcsúbb az általános méretnél, a termetem miatt. A földön ülve játszunk, és a legtöbb szitárt túl nagynak találtam. Az enyém tehát ezért ilyen kicsi, de a hangjának pont ezért lett ilyen csodálatos, fényes, könnyű, édes, gyönyörű tónusa, amit annyira szeretek.
A negyedik tételt egy kicsit jobban áthatja az indiai népzene, amit apám annyira szeretett. Hallhatók benne dallamok Kasmírból, Radzsisztánból és India szinte minden régiójából. Ugyanakkor tele van improvizációkkal.

Anoushka Shankar amellett, hogy előadó, zeneszerző és producer is, aki megtalálta a saját útját.

Anoushka Shankar:- Nem csak tanultam apámtól, de játszottam, turnéztam is vele. Aztán mikor elkezdtem zenét írni, tudatosan kezdtem keresni a saját utamat. Úgy gondolom, perfekcionista voltam apám játékának színvonala és a tanításai hatására. Ez viszont gátolja az útkeresést és a kockázatvállalást, ezért dolgozni kezdtem azon, hogy túllépjek ezen. Csodálatos, mikor egy zenei ötlet kibontakozik, sokszor csak leülök játszani és bízom benne, hogy valami jó sül ki belőle.