rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

[PODCAST] Harry herceg és Meghan – családi drámától társadalmi korrajzig

[PODCAST] Harry herceg és Meghan – családi drámától társadalmi korrajzig
Szerzői jogok  Copyright 2019 The Associated Press. All rights reserved   -   Frank Augstein
Betűméret Aa Aa

Az elmúlt hetek egyik legtöbb figyelmet kiváltó nemzetközi témáját a brit királyi család körül zajló események jelentették. A téma sokkal mélyebb annál, mint az a felszínen látszik, megjelenik benne a családi történelemtől kezdve a brit társadalom korrajzán keresztül a brexitig sok minden.

A podcastban ezt próbálta meg felfejteni Shenouda Nóra és Csák Gyula onnan kiindulva, hogy hol tart most a sussexi herceg és felesége története és vajon mi minden állhat a döntésük hátterében.

A történelem némiképp ismétli önmagát?

Az indokok rendkívül szerteágazóak, miközben érdekes történelmi párhuzamokat is felfedezhetünk. Például rögtön VIII. Eduárd királlyal (a jelenlegi uralkodó, II. Erzsébet nagybátyjával), aki 1936-ban azért is mondott le a trónról, hogy feleségül vehesse Wallis Simpsont – aki ugyanúgy elvált amerikai nő volt, mint Meghan Markle.

A podcastban megszólalt Anne Sebba történész, aki könyvet is írt Wallis Simpson életéről.

- Komoly hasonlóság van a két történet között. Mind VIII. Eduárd, mind Harry herceg úgy döntött, hogy az életük jobb lenne az királyi családi tagsággal járó felelősség nélkül, a szeretett nő oldalán. Mindkettőjük esetében a döntést a szerelem és az elvárt tisztelet ösztönözte. Ne feledjük, hogy 1937-ben, amikor Eduárd végül elvette Wallis Simpsont, a nő csak a Windsor hercegnője címet kapta meg, az ő királyi fensége titulus nem járt neki. Ez Eduárd szemében egyenlő volt a felesége megalázásával, ezért nem is akarta visszavinni Angliába. Gyakorlatilag száműzöttként éltek, mert Eduárd úgy gondolta, felesége nem kapná meg a királyi fenségnek járó tiszteletet, ha visszatérnének.

Ez azért nem teljesen ugyanaz, mint Harry és Meghan esete. Tőlük legalább a királyi család nem veszi el a királyi fenség megszólítást, de ez nem is ugyanazt jelenti ma, mint anno. De Harry szerint ő éppen úgy védi most Meghant, mint egykoron Eduárd óvta Wallist: ha akarják, megmarad nekik az ő királyi fensége titulus, de ez ma már nem ugyanazt jelenti, mint 1937-ben – fogalmazott Anne Sebba.

Ha már történelem, Harry hercegék elhatározásában alighanem fontos szerepe volt a közelebbi múltnak is: Diana hercegnőnek (Harry és Vilmos édesanyja) a bulvársajtóhoz kötődő ellentmondásos viszonyának. és tragikus halálának.

II. Erzsébet is azt az alapelvet vallja, amit még édesapja, V. György fektetett le, azaz, hogy első a kötelesség és ezen a nyomon halad Vilmos herceg és Katalin is, akit már egészen fiatalon, 20 éves korától „képeztek” arra, hogy Vilmos barátnőjeként és esetlegesen majdani feleségeként, királynéként milyen kötelezettségei lesznek.

Ehhez képes az elvált, amerikai, színésznő és már idősebb Meghan Markle érkezése kisebb kultúrsokkot is jelentett a családnak, különösen, hogy a stílusa is más. A személyzet is panaszkodott, hogy milyen magasak az elvárásai, mennyire hajtja őket.

A kultúrsokk fordítva is megjelent, hiszen a sussexi hercegnő egyszerűen nem mozog otthonosan az ősi brit arisztokrácia köreiben, nem vesz például részt a vadászatokon. A királyi család életét viszonylag jól ismerő szakértők szerint a vegán Meghan Markle-nek problémája volt a felszolgált ételekkel is. Ő sem feltétlenül tett meg mindent azért, hogy beilleszkedjen.

A pár érvei között szerepelt az is, hogy a közismerten nem a visszafogottságáról híres brit bulvársajtó nem ugyanúgy bánt Meghannel, mint a leendő király, Vilmos feleségével, Katalinnal.

A társadalom reakciója

Ha már itt tartunk, a történet bonyolultságát jelzi, hogy hasonló törésvonalak mentén osztja meg a brit társadalmat, mint a brexit.

- A brexittel Nagy-Britannia úgy döntött, kilép az Európai Unióból. A Megxit esetében pedig az okoz ekkora felháborodást, hogy valaki úgy döntött, hogy elhagyja Nagy-Britanniát. Harry azért megy el, mert nem tetszik neki, amit Nagy-Britanniában lát és ezt az üzenetet a britek most nem akarják meghallani - fogalmazott a New York Timesban az Oxford Egyetem médiaoktatója, Meera Selva.

Felmerülhet az a kérdés is, hogy Meghan Markle származása és bőrszíne mekkora szerepet játszhat a társadalmi reakciókban. A podcastban elhangzik a pakisztáni származású olimpiai ezüstérmes, profiként is rendkívül sikeres, az Egyesült Királyságban kifejezetten sztárnak számító Amir Khan véleménye is.

- Nem gondolom, hogy Anglia rasszista ország lenne. Itt élünk, tisztelnek minket. Nem tudom, pontosan mi történt, mi zajlik, de remélem, megoldják a problémát. Réges-régen én is voltam olyan helyzetben, amikor az ember tényleg nem kívánatosnak érzi magát. De biztos vagyok benne, hogy megragadják a probléma gyökerét és remélhetőleg minden jobbra fordul – fogalmazott Amir Khan.

A BBC nemrég készített egy összeállítást, melyben fekete bőrű nőket szólítottak meg, és ott meglehetősen változatos vélemények jelentek meg. Volt, aki szerint teljesen egyértelműen van egy rasszista értelmezése a történetnek, mások szerint inkább arról van szó, hogy egy külföldi nőt nem tudtak elfogadni bőrszíntől függetlenül.

Ugyanakkor a közvélemény multikulturális beállítottságú részénél komoly pozitívum volt Meghan Markle megjelenése, hiszen végre tudtak ők is kötődni a királyi családhoz. A háttérbe vonulása ezért ilyen értelemben veszteség a brit uralkodói háznak.

Merre tovább?

A jövőlatolgatás keretében szóba került, hogy a saját lábára álló házaspár milyen bevételekből élhet majd meg – írhatnak könyvet (Meghan Markle számára a volt amerikai First Lady, Michelle Omaba is inspirációt jelenthet), tarthatnak előadásokat és a filmproducerkedés lehetősége is felmerült.

A podcast főbb témái

Hol tart most Harry herceg és Meghan ügye? (a beszélgetés elejétől)

Mi állhat a visszavonulásról szóló döntésük mögött? (5 perctől)

Történelmi párhuzamok (7 perctől)

A társadalmi hatások (12 perctől)

A bulvársajtó és Lady Diana halálának jelentősége a döntésben (18 perctől)

A rasszizmus kérdése (23 perctől)

Merre tovább? (32 perctől)

A PODCASTOT ITT HALLGATHATOD MEG A SPOTIFY-ON