rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

"A kohéziós politika modernizációra szorul"

euronews_icons_loading
"A kohéziós politika modernizációra szorul"
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

Az új Igazságos Átmenet Alap fontos része az Európai Zöld Hullámnak. Mit jelent ez az európai polgároknak? Erről beszélgettünk a kohézióért és a reformokért felelős uniós biztossal, Elisa Ferreirával.

Euronews:Nemrég mutatták be az Igazságos Átmenet Alapot. El tudná mondani nekünk, hol van ennek a helye a karbonsemlegességre irányuló európai erőfeszítések összességét tartalmazó Európai Zöld Új Hullámon belül?

Elisa Ferreira: Azt gondolom, ezek nélkülözhetetlen eszközök, mert a Zöld Hullámnak nagyon súlyos hatásai lesznek egyes régiókban, ez biztos. Azokban a térségekben, amelyek gazdasága szinte teljes mértékben a szénen alapul, vagy olyan iparágakon, amelyeknek nagy a szén-dioxid-kibocsátása, szükség lesz egy eszközre, amely elviselhető szintre mérsékli az átmenet okozta társadalmi károkat. Az Igazságos Átmenet Mechanizmus és az Igazságos Átmenet Alap tehát egy részfeladatot lát el a nagy egészen belül.

- Tehát az Igazságos Átmenet Alap a széntől függő térségekre fókuszál majd?

- Igen, a szénfüggő régiókra és azokra, amelyek olyan iparágaktól függenek, amelyek sok szén-dioxidot vagy más gázt termelnek, aminek a kibocsátását csökkenteni kell. Vagyis az alap célja, hogy konkrét térségekben bekövetkező erős gazdasági sokkot kezeljen.

- Lássuk a konkrét régiókat. Van egyfelől a szénipartól erősen függő Lengyelország, és van a hasonló helyzetben lévő Németország, De a gazdasági fejlettségüket tekintve ezek a régiók mégis nagyon más helyzetben vannak.

- Abszolút így van. A döntésünk az volt, hogy nem zárunk ki egyetlen országot sem. Nem minden ország kap azonos támogatást, hiszen a regionális politikának van egy alapelve, a relatív gazdasági jólét elve. Mit értünk ezalatt? Egy gazdag ország, amely robusztus és fenntartható fejlesztési pályán van, többet tud tenni az átmenet megkönnyítéséért, mint egy gazdaságilag gyengébb ország, amelynek egyszerre sok fejlesztési problémával kell szembenéznie. Ezt nevezzük relatív prosperitásnak, és ezt a tényezőt figyelembe fogjuk venni, amikor meghatározzuk, mennyi forrás lesz elérhető egy adott tagállamban erre a célra. Tehát egyetlen országot sem zárunk ki, de természetesen egy szegényebb ország arányosan több pénzt kap az átmenet levezényléséhez.

- Milyen lesz a viszonya a már meglévő kohéziós támogatásoknak és az Igazságos Átmenet Alapnak?

- Az Igazságos Átmenet Alap pénzügyi értelemben új eszköz új problémákra, tehát pénzügyi értelemben plusz forrás lesz. Ugyanakkor az adott tagállam szociális és kohéziós borítékjának a része. Hogyan lehet felhasználni? Meg kell mondani, hogy mit akarnak az adott régióban csinálni. Természetesen a támogatott régiókról a tagállam és a Bizottság egyeztetnek, de alapvetően a tagállam jelöli ki a régiót, majd a helyi szereplőkkel együtt kidolgoz egy tervet, és el kell magyaráznia, hogyan képzeli az átmenetet. A kész tervhez válogathat a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök közül az egyes projektek beindításához szükséges forrásokat, ez az a friss pénz, ami az Igazságos Átmenet Alaptól érkezik.

- Miközben a széniparban több tízezer vagy százezer munkahely szűnik meg, ezek az emberek kapnak támogatást és segítséget, hogy továbblépjenek. Ugyanakkor mások aggódhatnak, hogy milyen hatással lesz az életükre ez a friss pénz.

- A friss pénz erre a konkrét problémára van.

- Lesz ennek hatása más EU-polgárok költségeire?

- Egyetlen tagállam sem allokálhatja a teljes régiós vagy szociális alapját ezeknek a problémáknak a megoldására, a felső korlát húsz százalék.

- Miért van erre szükség?

- Mert máskülönben könnyű lenne megfeledkezni az összes többi kezelendő problémáról. Hogy elkerüljük azt, hogy túlságosan az átmenetre koncentráljunk. Ezeknek a régióknak vannak bajaik, de más régióknak másmilyenek vannak, egyes térségek távol vannak mindentől, mások nagyon szegények, tehát van egy csomó más kérdés, amire a tagállamoknak figyelniük kell. Erre a konkrét célra nem fordíthatunk többet, mint a forrásaink 20 %-át.

- A környezetvédelmi kérdéseken túl melyek azok a kihívások, amelyeket a kohéziós stratégián keresztül kell kezelni?

- A kohéziós stratégiának régóta megvannak a sajátos céljai. Vannak periférikus régiók, ahonnan elköltöznek az emberek, elöregednek. Vannak olyan hátrányos helyzetű városi zónák, amelyek a kirekesztés terepévé válnak. Tehát van egy csomó olyan problémacsoport, amelyet kezelni kell, nem lehet csak erre az egyre koncentrálni. Ugyanakkor ha a Zöld Új Hullámot komolyan vesszük, -és nagyon komolyan vesszük, mert kénytelenek vagyunk - akkor az egész költségvetésnek zöldnek kell lennie. A kohéziós politikának, ami eddig csak a régiók fejlettségi szintjét vette alapul, a kohézió modern aspektusát is figyelembe kell vennie. Vanak régi és új típusú intézkedések. A kohéziós politika zöldebb lesz, jobban támaszkodik majd a digitális eszközökre, jobban koncentrál a hátrányos helyzetű csoportok bevonására. Modernizációra szorul - ezen dolgozunk most.