rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Mindenhol melegedést hozott 2019, egyedül Kanadában volt hűvösebb

euronews_icons_loading
Mindenhol melegedést hozott 2019, egyedül Kanadában volt hűvösebb
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

Az aktuális éghajlati adatokat összesítő sorozatunkban visszatekintünk 2019-re, több hőmérsékleti rekord dőlt meg Európában. Spanyolországban annak járunk utána, hogyan vizsgálják a kutatók az ibériai extrém időjárást, a mediterrán éghajlati zóna változását.

euronewsBello, Camille

Mindannyian átéltük Európában, hogy milyen meleg év volt 2019. Most, hogy az összes mérés adatai rendelkezésre állnak, a kutatók összesítése szerint 1,2 fokkal volt az átlaghőmérséklet, az 1981-2010 közötti időszakhoz képest.

euronewsBello, Camille

A nyári forróság több európai államban döntött országos rekordokat. Angliában 38,7 fokot mértek, Németországban 42,6 fokot, Franciaországban 46 fok is volt. A Benelux államokban is rekord értékeket mértek.

Ha a globális adatokat vizsgáljuk, 2019 a második legforróbb év a mérések kezdete óta, és több térségben tapasztaltak melegrekordot.

Nagy területen egyedül Kanadában volt hűvösebb az átlagosnál, de a sarkkörön túli terület vörös színezése felmelegedést jelez. Alaszka és az Arktisz sokkal melegebb volt 2019-ben, mint korábban.

euronewsBello, Camille

Mit jelentenek ezek az adatok a jövő szempontjából? Az írországi Maynooth Egyetem professzorát, Peter Thorne klímaszakértő válaszol: "A melegebb évek is egyre forróbbak, és a hűvösebbnek számító adatok is enyhülnek. Minden hőmérsékleti mutató emelkedik. A kutatók számára sok érdekességet tárnak fel az adatok, így bizonyítottá válnak azok a 2000 előtti prognózisok, hogy már a XXI. század közepére jelentős mértékű lesz a globális felmelegedés. Az adatsorok mindenütt lassú, de folyamatos emelkedést mutatnak."

A Copernicus-jelentés adatait korszerű, pontos mérések adják. Modern földi műszerek és műholdak mérései ezek.

Az éghajalti trendek a jelenlegi értékek és a korábbi mérések archivált adatainak összehasonlításából rajzolódnak ki. Ezt vizsgálják például Spanyolországban.

Ebre obszervatóriumát 1904-ben alapították. A magas szakmai színvonalnak köszönhetően az archívált időjárási adatok pontosak, még a spanyol polgárháború idejéről is.

Az ebrei obszervatórium vezetője, Germán Solé: "Olyan adatsorok jelentik a kutatás mai alapját, amik szerencsére teljesek. Még az 1937 vége és 1938 eleje közötti időszak is, amikor az obszervatórium szomszédságában dúlt a spanyol polgárháború."

Pere Quintana Segui klimatológus elemzései rámutatnak, hogy az esőzések közötti száraz időszakok egyre hosszabbak: "Egyértelműen látszik az adatokból, hogy a nyári aszályos időszak hosszabbodott. A száraz periódusok mindegyike hosszabbodik. A nyár lerövidítette a tavaszt és az őszt is Spanyolországban."

Nemcsak az átlaghőmérsékletek emelkednek, hanem a hőhullámok is egyre forróbbak.

Pere Quintana Segui: "Korábban is voltak melegebb időszakok, de korántsem voltak ilyen forrók, mint mostanában. A szüleink nem alaptalanul sóhajtoznak, amikor a gyerekkoruk évszakairól mesélnek. Korábban 25 évente mértek olyan rekordokat, amik most 5 éven belül megdőlnek."

Európában teljesek az adatsorok a mérések kezdete óta, de ez nincs mindenhol így a világon. Manola Brunet azon dolgozik, hogy felkutassa a fellelhető adatokat: "Afrikában, Dél-Amerikában vagy Óceániában erősen hiányosak az adatsorok. Minél régebbi időszakot vizsgálunk, annál kevesebb a feljegyzett adat. Ezért vannak olyan térségek, ahol nem lehet olyan nagy időtartamot összehasonlítani a mai helyzettel, mint a fejlett országokban."