rendkívüli hír
This content is not available in your region

Kitiltják a buszokat és teherautókat a Lánchídról

Kitiltják a buszokat és teherautókat a Lánchídról
Szerzői jogok
(Fotó: MTI/Jászai Csaba)
Betűméret Aa Aa

Szombattól korlátozzák az átkelő forgalmát: nem engedik felhajtani az 5 tonnánál nehezebb járműveket, kivéve a BKK járatait. Ez a gyakorlatban a turistabuszok és teherautók tilalmát jelenti.

A korlátozás január 4-étől, szombattól érvényes és a híd felújításáig tart. Mindenki más, tehát a gyalogosok, kerékpárosok, személyautók, kisbuszok és furgonok használhatják a Lánchidat, de a hídszerkezetet leginkább veszélyeztető járműveknek el kell kerülniük azt.

A Budapesti Közlekedési Központ közleménye szerint a híd állapotát folyamatosan ellenőrzik. A tilalom a közösségi közlekedés menetrend szerinti járműveit, így a 105-ös, a 16-os és 16B buszjáratokat nem érinti.

A Lánchíd állapotáról korábban az Euronews is beszámolt. Videós bejárásunkon kiderül, hogy sok helyen olyan rozsdásak a fémből készült elemek, hogy átlátni a korróziós réseken. A pillérek erkélypárkányain felgyűrődött, meglazult bádoglemezek lógnak, veszélyeztetve a dunai hajók fedélzetén utazó emberek testi épségét.

Több helyen facsemeték nőnek a hídon, a budai pilléren a legnagyobb fa törzsének átmérője 4 cm, ami feszíti a kőtömböket. A járdák vízelvezetése nem megoldott, több helyen napokig megmaradnak a pocsolyák egy-egy eső után. A burkolat jelenleg töredezett, kátyús beton. Az úttest aszfaltján a púpok egyes helyeken elérik a 20 cm-es magasságot.

A felújítás elodázhatatlan, a munkákkal mégis késlekednek. A Főpolgármesteri Hivatal november végén kérdésünkre így indokolta a projekt csúszását: „Egyenlőre nem zárult le a közbeszerzési eljárás, így a munkálatok kezdetéről sem tudunk információt adni. A beérkezett ajánlatok lényegesen magasabb árat tartalmaznak, mint a rendelkezésre álló pénzügyi keret, ezért keressük a megoldásokat” - fogalmaz a Városházától kapott válasz.

Kétszer épült meg a Lánchíd

A dunai átkelőt Széchenyi István gróf álmodta meg, miután a jégzajlás miatt nem tudott elmenni apja temetésére. Az első cölöpöt 1840. július 28-án verték le, az alapkövet a pesti hídfő alapgödrében 1842. augusztus 24-én tette le ünnepélyesen az V. Ferdinánd királyt képviselő József nádor. A szlavóniai fenyőfából készült cölöpök leveréséhez darabonként 400 ütésre volt szükség, a munkával két év alatt végzett mintegy nyolcszáz munkás. A cölöpök nagy része ma is a Duna fenekén nyugszik. A felavatásra 170 éve, 1849. november 20-án került sor, a Magyarországot akkor teljhatalommal kormányzó, az aradi vértanúkat kivégeztető Julius von Haynau hajtott át elsőként a hidon. Az átkelőt a második világháborúban felrobbantották, és első felavatása után pontosan száz évvel, 1949. november 20-án Rákosi Mátyás jelenlétében adták át ismét a forgalomnak.

Még Tarlós István főpolgármestersége idején verte ki a biztosítékot, hogy túl drága ajánlatok érkeztek a Lánchíd, a Széchenyi tér és az Alagút felújítására.

24 milliárd forintot irányoztak elő a három projektre, de az ajánlatok az Alagút nélkül is meghaladták ezt az összeget. Októberben felröppent a hír, hogy csak a Lánchíd és a Széchenyi tér újul meg, az Alagút felújítása a magas költségek miatt elmaradhat.

Az Alagútban nem csak az elöregedett mozaikburkolat cseréje szükséges, hanem hatékony szellőztetőrendszer kiépítése. Új ventilátorokkal szakemberek szerint megoldható lenne, hogy a gyalogos és kerékpáros forgalom magas egészségügyi kockázat nélkül történhessen.

A Széchenyi tér rekonstrukciójának ügye is kényes kérdés. Jelenleg a budapesti belső kerületek egyik legszebben ápolt, összefüggő füves területe. Az eddig megjelent látványtervek szerint megbontanák az egyben lévő zöldet, a nyírt gyep helyére nagy arányban kerülne térkő.

Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.