Politikai földrengés Dél-Amerikában, christchurchi mészárlás, katalán vezetők bebörtönzése, az Iszlám Állam felszámolása, égett a Notre Dame.
HIRDETÉSA 2019-es esztendő politikai földrengéssel kezdődött Dél-Amerikában. Brazília a szélsőjobb felé sodródott Jair Bolsonaro vezetésével. A harsány populista, Donald Trump rajongója zéró toleranciát hirdetett a bűnözéssel és a korrupcióval szemben. Pellengérre állították viszont nőgyűlölő, rasszista és homofób nézeteiért, kivált pedig az Amazonas térségének elhanyagolásáért, amit sorra fellobbanó erdőtüzek pusztítottak.
Venezuela mély politikai válságba süllyedt január óta, amikor Juan Guaidó átmeneti államfőnek kiáltotta ki magát. Azt állította, hogy Nicolás Maduro újraválasztása törvényellenes volt.
Guaidó mellett a nyugati országok tucatjai álltak ki – az Egyesült Államokat is beleértve. Maduro azonban – Moszkva, Peking és saját hadserege támogatásával – kitartott. Mint ahogy kettejük küzdelme is, amely az országot fennállása óta a legsúlyosabb gazdasági válságba taszította.
A christchurchi vérengzés
A világot márciusban egy, a fehér felsőbbrendűséget hirdető terrorista sokkolta. Ötvenegy embert mészárolt le egy christchurchi mecsetben a pénteki ima során. A vérengzést élőben közvetítette a Facebookon. A jövő év júniusában állítják bíróság elé.
Új-Zéland történelmének legtöbb áldozatot követelő tömeggyilkossága a gyászban egyesítette az országot.
Katalán vezetők bebörtönzése
Spanyolországban kilenc szeparatista katalán politikust ítéltek 9-től 13 évig terjedő börtönbüntetésre. Zendüléssel és a 2017-es egyoldalú elszakadási kísérlettel vádolták őket.
Az ezt követő tüntetések Spanyolországban évtizedek óta nem tapasztalt erőszakba torkollottak. A spanyol kormány álláspontja szerint a politikusok bűncselekményekért, és nem nézeteikért kerültek a rács mögé.
A szappanopera sztárjából államfő lett
Volodimir Zelenszkij egy szappanoperában játszott államfőt. Aztán földindulásszerű győzelmével valóban őt választották elnöknek Ukrajnában.
A béketárgyalások felgyorsítása volt elsődleges célkitűzése. Ígéretét a normandiai négyek találkozóján teljesítette – Oroszországgal, Franciaországgal és Németországgal. A következő fordulót Berlinben rendezik márciusban.
Az Iszlám Állam vége
Az Iszlám Állam ellen Washington irányításával folytatott, négy évig tartó koalíciós hadművelet után elesett Bagúz, a terrorszervezet utolsó szíriai fellegvára. Az alvó sejtekre zsugorodott kalifátus területe mellett vezetőjét is elvesztette.
– Abu Bakr al-Bagdadi halott. Ő volt az Iszlám Államnak, a világ legkönyörtelenebb terrorszervezetének az alapítója és vezetője – jelentette be Donald Trump, amerikai elnök.
Az Egyesült Államok vezette idlibi rajtaütés során az Iszlám Állam vezetője öngyilkos mellénnyel robbantotta fel magát. Utódát szinte nyomban megnevezték.
D-day
A világ vezetői Portsmouthban és Normandiában emlékeztek meg a D-day 75. évfordulójáról. Ez volt a történelem legtömegesebb partraszállása, és ezzel kezdődött Európa felszabadítása a fasiszta megszállás alól.
A fal leomlása
Az európai vezetők Berlinben emlékeztek meg a fal leomlásának 30. évfordulójáról. Ez választotta el Kelet- és Nyugat-Berlint. Angela Merkel arra szólította fel Európát, hogy védje a demokráciát és szabadságot. A fel lebontása jelezte a kommunizmus végnapjait, és az ország újraegyesítését – mondta a német kancellár.
Égett a Notre-Dame
Párizs lelkét, Franciaország szívét pusztította tűz. A Notre-Dame tetőszerkezetét nyaldosták a lángok. A tragédia oka mindmáig ismeretlen. Az együttérzés a felajánlások lavináját indította el. Csaknem 1 milliárd eurót adományoztak a monumentális templom helyreállítására.
A nyolcadik dédunoka
A brit királyi család új sarja Archie Harrison Mountbatten-Windsor. Harry és Meghan, Sussex hercegi párja egy évvel esküvőjük után mutatta be büszkén a királynőnek nyolcadik dédunokáját. Az utód a hetedik a koronázási sorban.