Közelít a kritikus szinthez az űrszemét mértéke, hívta fel a figyelmet az Európai Űrügynökség (ESA) magas beosztású tisztviselője.
HIRDETÉS„Katasztrófa felé tartunk” – figyelmeztet az űrszeméttel foglalkozó európai szakember
Közelít a kritikus szinthez az űrszemét mértéke, hívta fel a figyelmet az Európai Űrügynökség (ESA) magas beosztású tisztviselője.
A Föld pályáját jelenleg több mint 34 ezer embere alkotta tárgy szennyezi, és nincs semmilyen olyan nemzetközi szabályozás, ami arra kényszerítené a roncsok és az elhagyott eszközök eredeti kezelőit, hogy begyűjtsék őket.
A pályán lévő tárgyak megsemmisítése azért nem lehetséges, mert csak annyit eredményezne, hogy kisebb darabokban, de megmaradnának.
Hogy mekkora a probléma, azt szeptemberben jól illusztrálta az ESA műholdja, aminek el kellett kerülni egy SpaceX internet szolgáltató járművet.
Bár már korábban is voltak ilyen „majdnem ütközések”, a probléma sürgősségét hangsúlyossá teszi az Elon Musk által megálmodott tizenkétezres műholdsereg, a Starlink globális internetszolgáltatásához.
A cikk tetején látható animációs videó egy statisztikai model alapján mutatja meg az a különböző méretű űrhulladék eloszlását.
Az ESA decemberben megbízást adott az első űrszemét eltávolító küldetésre, egy svájci startupnak, a ClearSpace-nek. A Clearspace 1 a tervek szerint 2025-ben kezdi meg a működését, robotkarjainak a segítségével megragadja és a Föld légkörébe juttatja a Vespa nevű modult, ami 2013 óta kering a bolygó körül és így megsemmisül.
„Képzeljük el, milyen nehéz lenne a hajózás, ha a történelem során elveszett hajók nem a tenger fenekén pihennének, hanem mind a víz felszínén úszva maradtak volna” mondta Jan Wörner, az ESA főigazgatója egy, a küldetésről szóló sajtótájékoztatón. „Ez a most a helyzet a Föld körül, és ezt nem hagyhatjuk, hogy folytatódjon” – tette hozzá.
Ugyanúgy, ahogy a klímaváltozásnál, ha nem teszünk semmit, akkor « katasztrófa felé tartunk », mondta Holger Krag, az ügynökség űrbiztonsággal foglalkozó osztályának vezetője, aki a Helsinkiben rendezett Európai Űrhét konferencián beszélt a problémáról az Euronews-nak.
A fenntarthatóság az egyik legfontosabb kérdés az űrközösség számára, ezért külön ülést is rendeztek neki a konferencián. Nem segít az űrhulladék csökkentésében az újabb szereplők megjelenése, akik képesek apró, cipősdoboz méretű műholdak tucatjait Föld körüli pályára állítani.
Egyes szabály az űrben: nincsenek szabályok
Az, aki nem ismeri, hogy milyen szabályozások érvényesek az űrre, azt képzelhetik, hogy nagy a forgalmi ellenőrzés az űrben. Valójában nincs semmilyen. Az ESA nem szabályozó, ahogy a NASA sem – mondta Krag.
A szabályozás jogi szempontból annyi, hogy mindenki szabad. Minden ország hozzáférhet az űrhöz, csaknem korlátlan a szabadság, és a különböző szereplők az egyes országokban ugyanezt a szabadságot élvezik - magyarázta az ESA szakembere.
Másként fogalmazva, a szabadsága mindenkinek addig terjed, míg nem zavarja meg más szabadságát. Ezért nem lehet törvényt vagy szabályt hozni. Ezért gondolom azt, hogy nem lesz rövid időn belül olyan nemzetközi rendszer, mint amilyen a légi ellenőrzés - tette hozzá.
Krag szerint a megoldás az eszközök kezelőinek a pragmatizmusában és felelősségvállalásában rejlik. "Ma már közvetíteni lehet, hogy mi a helyzete (az eszközöknek), milyen manővereket terveznek velük" Ez már egy olyan darabja a megoldásnak, amit már teljesíthetünk ma - hangsúlyozta.
Aki fél egy esetleges ütközéstől, írjon e-mailt!
Van egy nemzetközi platform, ahol megfigyelik és szervezik az űrforgalmat. Ha valaki műholdja nekiütközhet egy másiknak, akkor e-mailt küld a másik műhold kezelőjének.
De nincs egy központi adatbázis az e-mail címekkel, és nem kötelező az ilyen e-mailekre válaszolni, ahogy protokoll sincs arra, hogy kinek kell megtenni a lépést a másik műhold kezelője felé.