Az EP Állampolgári Jogi szakbizottságában hétfőn este vitatják meg, hogy veszélybe kerültek-e az uniós értékek a két tagállamban, mellyel szemben 7-es cikkely szerinti eljárás zajlik.
HIRDETÉSA hetes cikkely szerinti eljárásról vitáznak az Európai Parlament Állampolgári Jogi szakbizottságában (LIBE). A kérdés az, hogy milyen előrelépés történt az ügyben, melynek a során megállapítják, hogy veszélybe kerültek-e az uniós értékek Magyarországon és Lengyelországon. A magyar és lengyel helyzetről Tytti Tuppurainen finn EU ügyekért felelős miniszter fog beszélni, az Európai Tanácsot képviselve. Didier Reynders igazságügyi biztos a lengyel ügy felelőse.
Magyarországot a múlt héten hallgatták meg másodszor az Általános ügyek tanácsában a hetes cikkely szerinti eljárás keretében. Mindkettőt a jogállamisági kérdésekben (is) aktív finn soros elnökség alatt tartották.
A két országgal szemben zajló hetes cikkely szerinti eljárás egyik fő különbsége az, hogy a magyar helyzettel foglalkozót az Európai Parlament indította el, azzal, hogy kétharmados többség támogatta a Sargentini-jelentés tavaly szeptemberben.
Újabb forduló Kovács botrányának ügyében
A Coreper, azaz a tagállamok uniós nagyköveteinek a találkozóján is téma volt Kovács Zoltán nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár élő kommentárözöne a múlt heti zárt ülésről. A magyar politikus az Európai Tanács magyar jogállamisággal foglalkozó meghallgatását közvetítette saját tolmácsolásában, ezzel megszegte az uniós szabályokat.
A finn soros uniós elnökség levélben várt magyarázatot a magyar kormánytól Kovács viselkedésére. Múlt pénteken Tytti Tuppurainen elégtelennek és hiányosnak értékelte a magyar választ.
Hétfőn a Coreper ülésén a Népszava forrásai szerint a többség támogatásáról biztosította a finneket, Budapest mellett a lengyel nagykövet állt ki. Néhányan pedig azt vetették fel, hogy a jövőben nyilvánossá kellene tenni a hetes cikkely szerinti eljáráson belüli meghallgatásokat.
A lap úgy tudja, hogy hivatalos levélben fog válaszolni a finn elnökség Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek.
Az Általános Ügyek Tanácsában december 10-én tartották Magyarország második meghallgatását a hetes cikkely szerinti eljárás keretében. Az első meghallgatás is zárt ülés volt még szeptemberben, amiről később szivárogtak ki információk.
Az Európai Parlamentben várhatóan januárban vitáznak a plenáris ülésen a magyar helyzetről. A Fidesz európai néppárti tagságáról is az év első hónapjában várható döntés. Donald Tusk, a pártcsalád új elnöke novemberi megválasztása után azt mondta, hogy szeretne 2020 januárjában dönteni a magyar kormánypárt sorsáról.