Az amerikai elnök és Spanyolország összeütközése júniusban, a NATO-csúcstalálkozót megelőzően kezdődött, ahol néhány nappal a vezetők hágai találkozója előtt Madrid bejelentette, hogy nem fog eleget tenni Trump követelésének, miszerint a védelmi kiadásokat a GDP 5%-ára kell emelni.
Donald Trump amerikai elnök azt javasolta, hogy Spanyolországot "dobják ki" a NATO-ból, amikor csütörtökön a Fehér Házban finn kollégájával, Alexander Stubbal találkozott.
A találkozó, amely elvileg amerikai jégtörő hajók finnországi megvásárlásáról szólt volna főleg, a védelmi szövetségről szóló vitába torkollott, mivel Trump újra előhozta a Madriddal hónapok óta tartó, a védelmi kiadásokkal kapcsolatos viszályát.
Trump már a június végi hágai NATO-csúcstalálkozón összetűzésbe került Pedro Sanchez szocialista miniszterelnökkel, aki néhány nappal a szövetség vezetőinek összejövetele előtt bejelentette, hogy Spanyolország nem fog eleget tenni Trump követelésének, miszerint a védelmi kiadásokat a bruttó hazai termék (GDP) 5%-ára kell növelni, szemben a korábbi 2%-os célokkal.
"Mint tudják, azt kértem, hogy öt százalékot fizessenek, ne pedig két százalékot. És a legtöbben úgy gondolták, hogy ez nem fog megtörténni, és gyakorlatilag egyhangúlag meg is történt. Egyetlen egy lemaradónk volt. Ez Spanyolország volt" - mondta Trump.
"Fel kell hívni őket, szóvá kell tenni, hogy miért vannak lemaradva, és aztán ők is jól teljesítenek" - fogalmazott. Az amerikai elnök az egyébként baráti hangulatú találkozón kirohanást intézett Spanyolország ellen.
"Tudod, mi a vicces? Az általunk tett sok lépésnek köszönhetően minden rendben van. Nincs mentségük, hogy ne tegyék meg, de ez nem baj. Talán ki kellene őket dobni a NATO-ból, őszintén szólva" – közölte Trump.
Korábban már kijelentette, hogy Washington nem hajlandó tovább engedni, hogy Európa "potyautasként" viselkedjen katonai erejével kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy minden NATO-országnak tisztességesen hozzá kell járulnia a védelemhez.
A találkozó során Stubb és Trump hivatalosan is jóváhagyta azt az üzletet, amelynek értelmében 11 közepes jégtörőgépet adnának el Helsinkinek, várhatóan mintegy 6,1 milliárd dollár értékben. Washington célja, hogy a flotta első példányát 2028-ig leszállítsa.
Finnország meg akarja erősíteni védelmi rendszerét, mivel továbbra is fenyegetőnek látja az orosz beavatkozás veszélyét, miután Moszkva 2022 februárjában teljes körűen megszállta a szomszédos Ukrajnát. Finnországnak van a leghosszabb szárazföldi határa Oroszországgal az uniós országok közül.
A két politikus ezután arról beszélt és viccelődött, hogy mennyi esélye van Trumpnak a Nobel-békedíj elnyerésére.
"Hát, nem tudom. Nézze, hét megállapodást kötöttem, és most már nyolc van. Megoldottam a háborúkat, egy 31 éve tart, egy 34 éve, egy 35 éve, egy 10 éve tart. Hét megállapodást kötöttem. Ez lenne a nyolcadik" - mondta Trump.
"De a Nobel-bizottság azt tesz, amit tennie kell. Bármit is tesznek, az rendben van. Én ezt tudom. Nem ezért tettem. Azért tettem, mert sok életet mentettem meg" - jelentette ki.