Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Nincs itt kérem, semmi látnivaló: Varga Judit a jogállamiságról Brüsszelben

Nincs itt kérem, semmi látnivaló: Varga Judit a jogállamiságról Brüsszelben
Szerzői jogok
MTI/Rosta Tibor
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Az Euronews megszerezte a Magyarország szeptember 16-ai meghallgatásán készült jegyzeteket, amelyek az ülés résztvevői számára készültek. A hetes cikkely szerinti eljárás keretében az Európai Tanácsban a jogállamiság és a demokrácia helyzetéről kérdezték Varga Judit igazságügyi minisztert. Ez volt a tavaly az Európai Parlament döntése által elindított eljárás első konkrét lépése. A meghallgatást zárt ajtók mögött tartották, eddig csak a résztvevők beszámolóiból ismerhettük meg a részleteket.

Az ülésen készült jegyzetekből kiderül, hogy mit kifogásoltak az egyes tagállamok és az is, mit válaszolt a magyar igazságügyi miniszter.

A 13 oldalas dokumentum érdekességei:

  • Németország és Hollandia különösen aggódik a magyarországi korrupció miatt.
  • Az Európai Bizottságot a magyarországi korrupció és az igazságügy helyzete aggasztja.
  • Franciaország szerint a közmédia elfogult a kormány irányába.

Varga Judit szerint:

  • Magyarországon hamisan érzékelik magasnak a korrupciót
  • Magyarországon nem sérülnek az európai értékek és a jogállamiság követelményei
  • Az ügyészség teljesen függetlenül működik Magyarországon
  • Szigorú összeférhetetlenségi szabályokat hoztak a miniszterek és képviselők részére
  • A Legfőbb Ügyészség kiemelten üldözi a korrupciót
  • A KESMA létrehozása független piaci szereplők ügylete volt, nem a kormányé
  • A közmédia tisztességes és pártatlan tudósításait több állami szerv garantálja
  • A felsőoktatási törvény minőségi oktatást garantál a diákok számára
  • Az akadémiai kutatóhálózatok előző vezetése nem volt hatékony, sikertelen volt az uniós pályázatokon
  • A kutatóhálózat új vezetése nem áll a kormány befolyása alatt
  • A Stop Soros törvénycsomag megfelel az uniós jognak

Szeptember 16-án órákon át tartott zárt ülés az Általános Ügyek Tanácsa Brüsszelben. Az egyik napirend pontként meghallgatták Varga Judit igazságügyi minisztert a magyarországi jogállamiság helyzetéről.

Bevezetés

A magyar ügyben tartott meghallgatáson először a finn uniós elnökség képviselője szólalt fel, ismertetve az Európai Parlament aggályait. Ezután a magyar miniszter beszélt, aki elmondta, Magyarország elkötelezett az európai értékek és a jogállamisági normák mellett. A 7-es cikkely szerinti eljárást elindító Sargentini-jelentést megalapozatlannak nevezte, amelyet ráadásul szerinte aggályos körülmények között fogadtak el. (A jelentésről tavaly szeptemberben szavazott az EP, a szavazó képviselők több mint kétharmada támogatta az eljárás elindítását Magyarországgal szemben, köztük a Fidesz pártcsaládjának, az Európai Néppárt képviselőinek a többsége is. A magyar kormánypárti politikusok azt kifogásolták, hogy nem számolták a tartózkodó képviselőket bele, csak az igennel, nemmel voksolókat, ezért lett csak meg a kétharmados többség. Arról, hogy tartózkodással szavazókat nem számítják az EP jogi bizottságának (JURI) az állásfoglalása döntött, napokkal a döntés előtt. Azaz azok a képviselők, akik a tartózkodást választották, tudtak róla.)

EZT OLVASTA? Mi van a Sargentini-jelentésben Magyarországról?

CEU

A felsőoktatási törvényről Varga Judit azt mondta, hogy azért módosították, hogy csak magas minőségű külföldi intézmények működhessenek Magyarországon. Azért kell kormányközi egyezmény az ilyen iskoláknak, hogy egyenlő feltételeket teremtsenek a felsőoktatási intézmények számára.

Civilek

A civil szervezetek külföldről érkező adományait azért kell közzétenni, hogy növeljék az ilyen szervezetek átláthatóságát és elszámoltathatóságát. Ez nem gátolja az a külföldi források felhasználását és nem is ró aránytalan terhet a civil szervezetekre.

Bevándorlás

A migrációt a magyar kormány szerint a gyökereknél kell kezelni, a magyar kormány ezért a kitoloncolásra, a az embercsempészet elleni fellépésre és a problémák helyben való megoldására koncentrál. Szó volt még az egyházak helyzetéről, a családok és a nők védelméről a magyarországi kisebbségek, így a romák jogairól is.

10 tagállam minisztere kérdezett

A magyar felszólalás után az Európai Bizottság részéről Frans Timmermans arról beszélt, hogy a testület különösen aggódik a magyarországi korrupció és az igazságügy függetlensége miatt. Szerinte a közigazgatási bíróságok felállításának elhalasztása csak átmenetileg állítja meg az igazságügyi reformokat. Timmermans további meghallgatásokat sürgetett. Ezután tehettek fel kérdéseket a tagországok miniszterei. Összesen tízen éltek a lehetőséggel. Svédország, Belgium, Hollandia, Spanyolország, Dánia, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Németország és Portugália minisztere tett fel kérdést. A dokumentum felsorolja, mely ország milyen témában érdeklődött, és az is kiderül, mit válaszolt a magyar miniszter.

Korrupció

Hollandia és Németország a korrupciót emelte ki. Németország a következő uniós költségvetésre utalva érdeklődött, miért teljesít Magyarország rosszul a Transparency International és a GRECO (Tagállamok a Korrupció Ellen) jelentéseiben. A magyar miniszter szerint az országban van egyfajta hamis érzékelés a magas korrupcióról, ez befolyásolja a Transparency International jelentését. A kormány eltökélt a korrupció elleni harcban, például szigorú összeférhetetlenségi szabályokat fogadott el a miniszterek, képviselők és közszolgák esetében. A miniszter kiemelte, hogy az OLAF statisztikái alapján Magyarországon jóval magasabb a vádemelések aránya a korrupciós ügyekben, mint az uniós átlag. (45 % és 36%) Az országba érkező közvetlen tőkebefektetések is azt bizonyítják, hogy túlzóak a korrupciós aggályok.

Varga Judit itt kiemelte, hogy a Legfőbb Ügyészségen belül külön hivatalt hoztak létre a kiemelt korrupciós ügyek felderítésére. A miniszter elmondta, hogy a 2019-es országspecifikus ajánlásokban a bizottság enyhébb kifejezéseket használt, mint egy évvel korábban, ami arra utal, hogy a bizottság számára nem kiemelt kérdés a korrupció a hetes cikkely szerinti eljárásban.

Sajtószabadság

Svédország, Dánia, Spanyolország és Franciaország kérdezett a sajtó helyzetéről. Szóvá tették, hogy a kiadók 80 százalékát egyetlen kormányközeli holdingba szervezték (KESMA – Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány) és azt is, hogy csökkent a szerkesztőségek sokfélesége.

Franciaország az EBESZ jelentése alapján kifogásolta, hogy a közmédia elfogult volt a kormány irányába a 2018-as parlamenti választások kampányában. A miniszter azt válaszolta, a médiaszabályozást vizsgálta az Európai Bizottság és az Európa Tanács is, az utóbbi 2013-ban azt közölte, megoldották a szabályozás alapvető gondjait.

A KESMA ügyéről a miniszter azt mondta, az független piaci szereplők ügylete volt, nem a kormányé. A Médiatanács tagjait az Országgyűlés kétharmadának szavazatával választják, ez garantálja a függetlenségüket. Több intézmény őrködik a közmédia tisztességes és pártatlan tudósításai felett. Jogilag védik az újságírók forrásait. A miniszter nem értett egyet a kormányzati médiatúlsúlyról szóló állítással. Szerinte a televíziós piac 54 százalékát kormánykritikus csatornák fedik le. A választási törvény pedig garantálja, hogy a közmédia egyenlő időarányban számoljon be a hírekben a politikai pártokról.

Igazságügy

Az igazságügy helyzetéről Dánia, Franciaország, Németország és Portugália tett fel kérdéseket. Dánia az Országos Bírói Tanács egyes tagjainak lemondatásáról érdeklődött. Franciaország és Németország a fegyelmi eljárásokról és az Országos Bírói Tanács jogköreinek lehetséges kiterjesztéséről érdeklődött az ügyészségek irányába. A miniszter válaszában elmondta, Magyarországon az ügyészség teljes mértékben független, sem a bíróság, sem a kormány nem ellenőrzi. A főügyészt az Országgyűlés választja meg. Nem akarják az országos Bírói Tanács alá rendelni az ügyészséget. A közigazgatási bíróságok ügyéről a magyar fél portugál kérdésre elmondta, az ügy Magyarországon kívüli politikai viták túsza lett, ezért elhalasztották a testület felállítását.

CEU

Spanyolország képviselőjének kérdésére a magyar miniszter elmondta, a CEU továbbra is működik Budapesten. A jogszabálymódosítás célja az volt, hogy egyenlő feltételeket teremtsenek az intézményeknek és minőségi oktatást garantálnak a a diákok számára. A feltételeknek nem nehezebb megfelelni, mint más uniós tagállamokban. Magyarországon 16 olyan felsőoktatási intézmény működik, amelynek külföldön van az anyaintézménye – közölte Varga Judit.

EZT OLVASTA? Megnyitott a CEU Bécsben

Magyar Tudományos Akadémia

Olaszország és Belgium kérdezett a Magyar Tudományos Akadémia státuszáról. Mindkét ország kifogásolta, hogy 15 kutatóintézetet helyeztek át egy állami fennhatóságú hálózathoz. A magyar miniszter visszautasította a kérdésfelvetést, mert az ügy nem szerepel az Európai Parlamenti határozatban, vagyis a Sargentini-jelentésben. Hozzátette, nincs kormányzati többség a kutatói hálózat vezetésében. A változtatásra azért volt szükség, mert az előző vezetés nem volt hatékony, sikertelen volt az uniós pályázatokon.

Stop Soros

A luxemburgi miniszter a Stop Soros törvénycsomagról akarta megtudni, felülvizsgálják-e, hogy megfeleljen az uniós törvényeknek a menekültek befogadását és elhelyezését illetően. A miniszter itt kiemelte, hogy a szabályozás teljes mértékben megfelel az uniós jognak. A magyar bevándorlási rendszer összhangban van az Európai Tanács elvárásaival is. A bizottsággal folyó vitát az uniós törvényszék dönti majd el.

Kisebbségek helyzete

A magyar törvények hatékonyan védik a nőket, és Magyarországon zéró tolerancia van a rasszizmussal szemben. A magyar fél arról is beszélt, hogy a magyar kormány jelentős támogatást nyújt a családoknak és hogy több intézkedést is hoztak a nők és a férfiak közti egyenlőség elősegítésére.

A roma kisebbségekről azt mondta, hogy az integráció terén fokozatos a fejlődés, és hogy megoldódott minden jogi aggály a roma gyermekek iskolai szegregációjáról.

A zárónyilatkozatban Varga Judit igazságügyi miniszter megismételte, az európai értékek nem sérülnek rendszerszinten Magyarországon. Hozzátette, a hetes cikkely szerint eljárás következő lépéseiről a tagállamok többségének a döntése szükséges.

Mi a következő lépés?

Először is az uniós kormányokat képviselő Európai Tanácsnak - a tagállamok négyötödös többségével, vagyis jelenleg legalább 22 tagállam egyetértésével - meg kell állapítania, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Európai Unió értékeit. Ehhez szükség van arra is, hogy a frissen megválasztott Európai Parlament egyetértsen a bizottsági javaslattal.

Ezt követően a Tanács felkéri Magyarországot észrevételeinek benyújtására, majd egyhangúlag megállapíthatja, hogy Budapest ténylegesen súlyosan és tartósan megsérti az említett értékeket.