rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Brüsszeli gyors: áldás vagy átok a Lisszaboni szerződés?

Brüsszeli gyors: áldás vagy átok a Lisszaboni szerződés?
Szerzői jogok  © European Communities 2009   -   Bartosz Krupa
Betűméret Aa Aa

2009 december elsején írták alá a Lisszaboni szerződést.

A dokumentum célja az volt, hogy demokratikusabbá és átláthatóbbá tegye az Európai Unió működését.

Például egyes döntéseknél lehetővé tették a minősített többségi szavazást.

És nagyobb szerephez juttatták az Európai Parlamentet.

Az elmúlt tíz év megmutatta, hogy az új szabályoknak nagy szerepük lehet a válságkezelésben.

"Az Európai Tanács a parlament támogatásával képest volt a válságkezelésre és válságból nem volt hiány. Itt volt a brexit, a pénzügyi válság. Viszont geopolitikai stratégiai vezetése továbbra sincs az uniónak. Erre nagy szüksége van az Európai Bizottságnak" - mondta egy elemző, Andrew Duff.

Sokak szerint a szerződés elavult és ráncfelvarrásra szorul.

"Valódi vitára van szükségünk, mert a Lisszaboni Szerződés óta kibővítettük az Európai Uniót. Ez politikai és geostratégiai szempontból nagyon jó döntés volt. De valódi integrációra van szükségünk".

Mások szerint az EU túl messzire ment a politikai unió irányába.

"Az egészet úgy alkották meg, hogy hatásköröket vegyenek el a tagállamoktól, legyen az bevándorlási politika, adózás, klímaváltozás, - és ez nagyon kényelmetlen a tagállamok számára" - mondta egy másik EP-képviselő, Robert Rowland.

A britek kilépését egyébként a lisszaboni szerződés 50-es cikkelye tette lehetővé.