A magyar kormány jóval kevesebbet költ az egészségügyre, mint az uniós átlag. A zsebből fizetett közvetlen lakossági hozzájárulások szintje viszont az uniós átlag duplája.
HIRDETÉSA 2000 óta tapasztalható javulás ellenére Magyarország egészségi állapot mutatói még mindig elmaradnak a legtöbb uniós országétól, ami egyfelől az egészségtelen életmódra, másfelől az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságára vezethető vissza – derül ki az Európai Bizottság Magyarországról szóló egészségügyi országprofiljából, melyről a Magyar Hang számolt be.
Több mint négy évvel emelkedett 2000 és 2017 között a várható élettartam Magyarországon között. A javuló tendencia ellenére még mindig a legalacsonyabbak között van az EU-ban (76 év), ez csaknem öt évvel alacsonyabb az EU-s átlagnál (80,9 év)
Mik a legfőbb problémák?
A dohányzás szintje, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás és az elhízás a legmagasabb értékek között van az EU-ban, amely hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségekkel és a rákkal összefüggő halálozás magas arányához.
Magyarországon a halálozások fele egészség-magatartásbeli kockázati tényezőknek tulajdonítható, mint a helytelen táplálkozás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kevés testmozgás. Az uniós átlagérték ennél jóval alacsonyabb: 39%.
A táplálkozási kockázatok szempontjából a legdrámaibb Magyarországon a helyzet. 2017-ben az összes halálozás több mint negyede 28%-a volt köthető étrenddel összefüggő kockázatokhoz (például csekély mértékű gyümölcs- és zöldségfogyasztás, és/vagy magas só- és cukorfogyasztást). Míg az EU-ban csak a halálozások 18 százaléka. A dohányzás (az aktív és a passzív együtt) az összes haláleset több mint ötödében (21 %) játszott szerepet a becslések szerint. Az EU-ból egyik legmagasabb arányban körülbelül a halálozások 10 százalékában volt az alkoholfogyasztásnak szerepe.
Magyarországon dohányoznak a harmadik legnagyobb arányban az EU-ban Bulgária és Görögország után, a magyar felnőttek több mint negyede dohányzott, idéznek egy 2014-es felmérést a tanulmányban.
Az egészségügyi rendszer
Magyarország mind abszolútértékben, mind a GDP százalékában kifejezve jóval kevesebbet költ az egészségügyre, mint az uniós átlag, és az egészségügyi kiadásoknak alig több mint kétharmadát finanszírozza az állam. Ez azt jelenti, hogy az uniós átlag duplája a zsebből fizetett közvetlen lakossági hozzájárulások szintje.
Az ellátáshoz való hozzáférést az egészségügyi szakemberek hiánya is akadályozza - teszik hozzá.
Problémaként említik az országprofilban azt is, hogy az egészségügyi rendszer túlzott mértékben támaszkodik a kórházi ellátásra, az alapellátás felszereltsége pedig elégtelen ahhoz, hogy komolyabb szerepet játsszon.
Elkerülhető és megelőzhető halálozások
2016-ban Magyarországon volt a harmadik legmagasabb a megelőzhető halálozás (százezer lakosra vetítve 325) és az ötödik legmagasabb a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozás (százezer lakosra vetítve 176) az EU-ban, ami azt jelzi, hogy bőven van még mit javítani. Lettországban és Litvániában mindkét szempontból rosszabb Magyarországnál a helyzet. Bulgáriában és Romániában az elkerülhető halálozások szempontjából rosszabb, a megelőzhető halálozás jobb a helyzet.
2016-ban csaknem harmincezer halálesetet lehetett volna elkerülni hatékonyabb népegészségügyi és prevenciós beavatkozásokkal. További 16 000 halálesetet lehetett volna megelőzni eredményesebb és időben nyújtott egészségügyi ellátással.