Bár a határidő nagyon szűk volt, így is viszonylag sokan töltötték ki a kérdőívet.
"Több mint 200 ezren" töltötték ki a a klímavédelmi „konzultációs kérdőívet” - tudta meg az Euronews az ITM-től.
Mint korábban megírtuk, a kormány gyakorlatilag egyáltalán nem hirdette a klímavédelmi „konzultációs kérdőívet”, sokan csak az utóbbi egy-két napban hallottak egyáltalán arról, hogy létezik ilyen. A minisztérium honlapján fellelhető kérdőívet egyébként csupán egy héten át lehetett kitölteni, a legvégső határidő ma dél volt. A kormány szerint azért nem publikálták több fórumon is a kitölthető kérdőívet, mert „A klímavédelem kapcsán a kormány nem indított nemzeti konzultációt, a Brüsszel által előírt tájékoztatási formának tettünk eleget."
A helyzetre reagált több ellenzéki párt is. A Demokratikus Koalíció azt követelte, hogy a kormány hosszabbítsa meg a klímavédelmi konzultáció kitöltési határidejét, mert a kitöltésre adott egy hét nem volt elég.
„A klímaváltozás korunk pokolian fontos problémája: olyan kérdés, amivel kapcsolatban minden magyarnak joga van elmondani azt, amit gondol, még ha ezt a propagandisták nem is tudják olcsó és hazug szlogenekre váltani” - fogalmazott az ellenzéki párt.
A szintén ellenzéki Párbeszéd pedig bejelentette, hogy valódi társadalmi egyeztetést kezdeményez a klímaváltozással kapcsolatos hosszú távú stratégiáról, az adatokat pedig eljuttatja a kormánynak és az Európai Bizottságnak is.
Még nem tudni, mikor, de lesz kiértékelés
A minisztérium kérdésünkre válaszolva azt írta: "Örülünk annak, hogy a kérdőívet ennyien, több mint 200 ezren töltötték ki. Mindenkinek a véleménye számít, a beérkezett válaszokat a minisztérium kiértékeli, annak eredményeit nyilvánosságra fogjuk hozni. Ezt követően tárgyal majd a kérdésről a kormány. Magyarország kormánya – ahogyan eddig is - a magyar emberek véleményének figyelembevételével fogja meghozni döntését."
Azt, hogy a kérdőívek kiértékelésére mikorra számíthatunk, nem pontosították, kiemelték azonban, hogy "a Brüsszel által előírt cselekvési tervek elkészítése kapcsán Magyarország minden esetben társadalmi egyeztetésre bocsátotta a témát. Ilyen volt például a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv, a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv és a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia."