A horvát miniszterelnök exkluzív interjújában beszélt az ország eredményeiről és a tágabb régió kihívásairól is.
"Minden feltételezett jogsértést, amelyről hallottunk, kivizsgálták. A rendőrök viselkedésével kapcsolatban eddig csak dicsérni tudjuk erőfeszítéseiket azért, hogy nemcsak a horvát határt őrzik, hanem egyben az összes mögöttünk lévő EU-tagállam határát is"- mondta a horvát miniszterelnök az Euronews-nak adott exkluzív interjújában.
Az Európai Unió legfiatalabb tagja, és most jelentős lépést tett a schengeni övezethez való csatlakozáshoz. Olyan időkben, amikor úgy tűnik, a Nyugat-Balkán többi része lemarad, Horvátországot tekintik a régió nagy sikertörténetének. Andrej Plenković horvát miniszterelnök beszélt az ország eredményeiről és a tágabb régió kihívásairól is_._
Euronews:
- Nemrégiben zöld utat kapott az Európai Bizottságtól a schengeni övezethez. A döntés sokak számára meglepetés volt, mivel az utóbbi időben úgy tűnik, hogy Európa bezáródik, nem pedig nyit. Ön fél, hogy nem látja ennek az útnak a végét?
Andrej Plenković_ horvát miniszterelnök:_
- Mindenekelőtt az Európai Bizottságnak, Jean-Claude Juncker Bizottságának múlt heti strasbourgi döntése valójában Horvátország négyéves kemény munkájának eredménye. Mivel teljesítette a nyolc különböző fejezetben rögzített kritériumokat, az úgynevezett schengeni vívmányokat. Ezen fejezetek mindegyikében sikerült növelnünk Horvátország készségét a schengeni részvételre. Tehát ez egy nagyon alapos technikai értékelés volt, amelyet a Bizottság szolgálatai végeztek.
Euronews:
- Van egy specifikus tényező, és ez a Pirani-öböl miatt Szlovéniával folytatott vita. A szlovén fél figyelmeztette, hogy esetleg megvétózhatja a schengeni övezetbe vezető utat, ha nincs megoldás. Lát valamilyen megoldást a közeljövőben?
Andrej Plenković_ horvát miniszterelnök:_
- Mindenekelőtt a Horvátország és Szlovénia közti határvita olyan nyitott kérdés, amely napirenden volt az elmúlt 30 évben. Ha ez a két ország bármelyikének feltétele lenne az EU-hoz való csatlakozáshoz vagy a schengeni övezetbe való belépéshez, akkor Szlovénia sem léphetett volna be a két csoport egyikébe sem. Meggyőződésünk, hogy Horvátország schengeni tagságát teljesen el kell választani a két ország közti kétoldalú határvitától. Nekünk ez Savudrija-öböl, nekik pedig Pirani-öböl. Végül tudunk majd megoldást találni. Biztos vagyok abban, hogy tudunk megoldást találni. Szlovén szomszédainknak azt üzenjük: Van egy nyitott kérdés köztünk, vannak rá megoldási lehetőségek békés módon, a jószomszédi kapcsolatok jegyében, ami mindkét fél számára elfogadható, és ami nem kapcsolódik a schengeni ambícióinkhoz.
Euronews:
- Horvátországnak hosszú partvidéke van. Görögországban nehéz megállítani a tengeren hajókkal érkező menekülteket. Ráadásul az ön országának 1300 kilométeres határa van az EU-n kívüli országokkal. Fontolgatnak valamilyen különleges intézkedést a határok védelmére?
Andrej Plenković_ horvát miniszterelnök:_
- Nem csak figyelembe vettük, hanem intézkedtünk is. Horvátország nagyon sokat fektetett a rendõri erõk képességeinek erősítésébe. 6500 teljeskörűen kiképzett és felszerelt rendőrünk van az EU külső határának őrzésére, azaz a schengeni határ őrzésére. Néhány más országgal ellentétben nem választottuk sem a falakat, sem a barikádokat, sem a szögesdrótot, mert mindenekelőtt úgy éreztük, hogy a Bosznia-Hercegovinával fennálló kapcsolatunk nem volt a megfelelő módszer a határ megóvására. Tehát a rendőri szolgálatok együttműködnek Horvátország és Bosznia-Hercegovina, valamint Horvátország és Montenegró között.
Euronews:
- Néhány civil szervezet szerint túl keményen is próbálják, mert hallani a bevándorlókkal szembeni feltételezett rendõri erõszakról. Kivizsgáltatta ezeket az állításokat, van-e bennük igazság?
Andrej Plenković_ horvát miniszterelnök:_
- Teljes mértékben. Mindig is tiszteletben tartjuk a horvát törvényeket, a legmagasabb színvonalat, de ugyanakkor védjük a határunkat is. Minden feltételezett jogsértést, amelyről hallottunk, kivizsgálták. A rendőrök viselkedésével kapcsolatban eddig csak dicsérni tudjuk erőfeszítéseiket azért, hogy nemcsak a horvát határt őrzik, hanem egyben az összes mögöttünk lévő EU-tagállam határát is.
Euronews:
- A tömeges bevándorlás komoly problémát jelent Európában. Ez a valódi oka annak, hogy Észak-Macedónia és Albánia nem kapta meg a csatlakozási tárgyalások időpontját?
Andrej Plenković_ horvát miniszterelnök:_
- Úgy éreztük, hogy mindkét ország sokat tett a szükséges kritériumok tekintetében. És ezért az Európai Bizottság, csakúgy, mint Horvátország schengeni ügyében, kijelentette, hogy „ most van a megfelelő idő a csatlakozási tárgyalások megkezdésére”.
Euronews:
- És mi alakult rosszul?
Andrej Plenković_ horvát miniszterelnök:_
- Azt hiszem, több ok is volt. Néhány esetben inkább néhány tagállam elemzését vizsgálták arról, hogy az értékelés és minden más készen van-e, teljesen alapos-e vagy sem. A másik pedig általánosabb megfontolás volt a bővítési folyamat szempontjából, valamint a ma meglévő, 28 tagú EU jobb működésének szempontjából.
Euronews:
- Nem csak Franciaország ellenezte?
Andrej Plenković_ horvát miniszterelnök:_
- Sajnos más országok is. Elég kevés, azt mondanám.
Euronews:
- Tudhatjuk a nevüket?
Andrej Plenković_ horvát miniszterelnök:_
- Nos, van egy íratlan szabályunk arra, hogy nem hozzuk nyilvánosságra az Európai Tanács üléseit. Én nem fogom megváltoztatni ezt a gyakorlatot. Úgy gondolom, hogy a média többé-kevésbé azonosította, hogy mely országoknak volt némi fenntartása. De mi arra törekszünk, hogy beszéljünk azokkal, akik eddig nem lettek meggyőzve, és elmondjuk nekik, hogy a régió stabilitása és a szomszédságunk európai jövője szempontjából jobb, ha a folyamat elindul. Az én érvelésem az volt, hogy „adjunk egy esélyt nekik, és kezdjük el, és ma még senki sem tudja megjósolni a folyamat hosszát a magas bizonytalansági szint miatt”.
Euronews:
- Tart attól, hogy Albánia és Észak-Macedónia esetében megismétlődhet az, ami történt Törökország és az EU között? Törökország mára eltávolodni látszik az EU-tól, és a szíriai offenzíva rámutatott, hogy vannak más nagyhatalmak, például Oroszország, amelyek befolyásolják a politikáját.
Andrej Plenković_ horvát miniszterelnök:_
- Nem hiszem, hogy összehasonlíthatnánk Észak-Macedóniát és Albániát Törökországgal. Törökországnak nagyon sajátos európai útja van. Úgy vélem, az EU-nak rendeznie kéne a Törökországgal való kapcsolatát, különös tekintettel a Közel-Keleten vagy másutt kialakuló válság esetleges következményeire, amelyek később akár bevándorlási válsággá vagy akár migrációs válsággá válhatnak.
Euronews:
- Önök töltik be a következő félévben az Európai Tanács elnökségi posztját. A brexit is ebbe az időszakba esik majd. Reméli, hogy sima átmenet lesz?
Andrej Plenković_ horvát miniszterelnök:_
- A brexittel kapcsolatban semmi sem ment simán az elmúlt három évben és négy hónapban. Most további problémákat látunk a választások időpontjával és más ügyekkel kapcsolatban. Az EU-ban azt vitattuk meg, hogy adjunk egy jelzést az Egyesült Királyságnak, hogy mi készen állunk arra, hogy január 31-ig meghosszabbítsuk a brexit-dátumot, de rugalmasan. Ha az eljárásokat házon belül megoldják, akkor mi is megkezdhetjük a szükséges eljárást a Tanács és az Európai Parlament szintjén. Akkor a brexit rugalmas lehet. Mi elnökként gondoskodunk erről, amennyiben ez a mi időszakunkban megtörténik, ha megtörténik. Az összes eddig tapasztalt dolgot egybevetve, nem akarok jósolgatni valamiről, amit nagyon kevés embernek sikerült eddig jól megjósolnia.