Az IMF szerint Izrael technológiavezérelt gazdasága 2026-ra megelőzi Svédországot és Írországot, és a világ 25. legnagyobbja lesz. Mit tanulhat Európa az innovációs modellből?
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Izrael jó úton halad afelé, hogy az év végére a világ 25. legnagyobb gazdaságává váljon. Az IMF 2026. októberi előrejelzése szerint a nominális bruttó hazai termék (GDP) mintegy 747 milliárd dollár lesz, ami azt jelentené, hogy Izrael a globális rangsorban megelőzi Svédországot és Írországot.
A több mint 700 résztvevőt, köztük több mint 200 európai vendéget felvonultató ELNET Jerusalem Summitot november 22. és 24. között rendezik, ahol a napirend élén Izrael és Európa szorosabb együttműködése áll a biztonság, a technológia, a kutatás és a kereskedelem területén.
Az IMF a folyamatban lévő geopolitikai kihívások ellenére 4,5 százalékos gazdasági növekedést jelez előre 2026-ra. A Bank of Israel ennél is optimistább: 5,6 százalékos növekedéssel számol erre az évre, 2027-re pedig 7,5 százalékkal, jóllehet ezek a magasabb előrejelzések beleszámítják az izraeli vállalatok külföldi termelését is. E tevékenység nélkül a jegybank 3,4 százalékos belföldi növekedést vár 2026-ban és 5,1 százalékot 2027-ben.
Az adatok mindazonáltal arra utalnak, hogy a biztonsági helyzet nehézségei ellenére a gazdaságban jelentős felzárkózási és bővülési potenciál rejlik.
Mi húzza Izrael gazdasági sikerét
Izrael gazdasági teljesítményének egyik legfontosabb magyarázata a technológiai szektor.
Izrael az elmúlt évtizedekben rendkívül fejlett, szorosan összekapcsolt innovációs ökoszisztémát épített ki, különösen erős pozíciókkal a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia, a szoftverfejlesztés, a félvezetők, az orvostechnológia és a védelemmel kapcsolatos innováció területén.
Az Israel Innovation Authority State of High-Tech 2026 című jelentése szerint az ágazat 2025-ben az izraeli GDP 18,3 százalékát adta, és a teljes export mintegy 58 százalékát tette ki.
Ezek a számok jól mutatják, milyen meghatározóvá vált a technológia Izrael gazdaságában. A csúcstechnológiai vállalatok nemcsak közvetlenül generálnak gazdasági teljesítményt, hanem nemzetközi befektetéseket vonzanak, magas képzettséget igénylő munkahelyeket teremtenek, és összekötik az izraeli cégeket a világ különböző részein lévő ügyfelekkel és partnerekkel.
Kulcsszerepet játszik ebben a sikerben a kutatás-fejlesztés.
Az OECD kutatás-fejlesztési statisztikái szerint Izrael 2024-ben a GDP mintegy 6,8 százalékát fordította K+F-re, ami a nemzetközi mezőny egyik legmagasabb aránya. Összehasonlításképpen, az Eurostat adatai szerint az Európai Unió ugyanebben az évben körülbelül a GDP 2,3 százalékát költötte K+F-re.
Ez a különbség jól jelzi, milyen kivételes szerepet töltenek be a kutatásintenzív iparágok Izrael gazdaságában, és azt is szemlélteti, miként válhat a tartós innovációs beruházás egy ország gazdasági fejlődésének meghatározó elemévé.
Más jellegű kapcsolat a kutatás, az üzleti szféra és a vállalkozás között
Izrael innovációs modelljét a szoros kapcsolatok jellemzik az egyetemek, a magánvállalatok, a befektetők és az állami szektor között.
A rendszer egyik fontos eleme az Israel Innovation Authority, amely a technológiai kutatást, a korai fázisú vállalkozásokat és az ipari innovációt támogatja. Tevékenysége segít a cégeknek új technológiák kifejlesztésében és azok közelebb vitelében a kereskedelmi hasznosításhoz.
Izrael emellett olyan üzleti kultúrából is profitál, amelyben a vállalkozószellem és a technológiai kísérletezés erősen meggyökeresedett. A kockázatitőke-befektetők fontos szerepet játszanak az ígéretes fiatal vállalatok finanszírozásában, ami jól mutatja a kockázatvállalási hajlandóságot és az innovatív ötletekbe irányuló befektetéseket még akkor is, ha a piaci siker távolról sem garantált.
A rendszer másik meghatározó jellemzője az izraeli vállalatok erős nemzetközi orientációja.
A viszonylag kicsi belföldi piac miatt az izraeli technológiai cégek gyakran már korai szakaszban kénytelenek külföldi piacok felé tekinteni. A nemzetközi ügyfelek, befektetők és üzleti partnerségek ezért központi szerepet játszanak stratégiáikban.
Az Egyesült Államok különösen fontos partnernek bizonyult. Az 1985-ben hatályba lépett USA-Izrael szabadkereskedelmi megállapodás keretet adott a két ország közötti szorosabb kereskedelmi kapcsolatok kiépítéséhez.
Háború, védelmi kiadások és gazdasági ellenálló képesség
Izrael technológiai fejlődése nehéz geopolitikai háttér előtt zajlik.
A katonai műveletek, a tartalékosok mozgósítása, a munkaerőhiány és az üzleti tevékenység zavarai mind nyomást gyakorolnak a gazdaságra. A magasabb védelmi kiadások szintén növelik a terheket a közpénzekre nézve.
Mindezek ellenére Izrael technológiai szektora továbbra is jelentős nemzetközi jelenlétet mutat.
Az ország védelmiipara is részét képezi ennek a képnek. Az olyan vállalatok, mint az Elbit Systems, a Rafael és az Israel Aerospace Industries fejlett képességeket alakítottak ki többek között a rakétavédelem, a radartechnika, a pilóta nélküli repülőeszközök és a katonai elektronika területén.
A védelemmel kapcsolatos kutatások során felhalmozott szaktudás egy része a polgári iparágakban is hasznosulhat, különösen a kiberbiztonság, a kommunikáció és a fejlett mérnöki megoldások terén.
A katonai kiadásokat ugyanakkor nem szabad összetéveszteni a gazdasági jóléttel. A védelmi kiadások jelentős költségekkel járnak, és csökkenthetik az oktatásra, a közlekedésre, az egészségügyre és más, a hosszú távú növekedést támogató területekre fordítható erőforrásokat.
Az OECD Economic Survey of Israel 2025 című jelentése a konfliktussal összefüggő gazdasági kihívásokat, valamint az infrastruktúrába, a készségek fejlesztésébe és a termelékenységbe irányuló beruházások megőrzésének szükségességét vizsgálja.
Gazdasági kihívások továbbra is nehezítik Izrael helyzetét
Erős technológiai szektora ellenére Izrael továbbra is jelentős gazdasági kihívásokkal néz szembe. Az IMF 2026. júliusi értékelésében arra figyelmeztetett, hogy az erősödő sékel ellenére az energiaárak emelkedése és az ellátási zavarok miatt az infláció átmenetileg ismét emelkedhet.
A folyamatban lévő konfliktusok gazdasági következményei, köztük a magas védelmi kiadások és a munkaerőhiány, várhatóan középtávon is fékezni fogják a növekedést.
Az IMF szerint a munkaerőpiac régóta fennálló problémái, különösen az ultraortodox zsidó férfiak és az arab izraeli nők viszonylag alacsony foglalkoztatási rátája, középtávon korlátozhatják az ország gazdasági növekedését.
Mit tanulhat Európa egy kisebb gazdaságtól?
Izrael tapasztalatai ugyanakkor számos tanulsággal szolgálnak az európai döntéshozók számára, különösen most, amikor az Európai Unió a termelékenység javítására, az innováció ösztönzésére és a globális technológiai piacokon való hatékonyabb versenyre törekszik.
Európa már most is világszínvonalú egyetemekkel, tudományos intézményekkel, fejlett iparágakkal és nagy fogyasztói piaccal rendelkezik. A kihívás nem pusztán az új ötletek megszületése, hanem az, hogy ezekből minél több váljon olyan sikeres vállalkozássá, amely képes nemzetközi léptékben is növekedni.
Izrael tapasztalatai több olyan területre is rámutatnak, ahol Európa erősíthetné megközelítését.
Először, tegyék az innovációt hosszú távú gazdasági prioritássá. A kutatás-fejlesztés tartós elköteleződést igényel a vállalatok, a befektetők és a kormányok részéről. A közfinanszírozás ösztönözheti a magánberuházásokat, különösen olyan technológiák esetében, ahol a kereskedelmi megtérülés csak évekkel később jelentkezik.
Másodszor, erősíteni kell az együttműködést az egyetemek és a vállalatok között. A tudományos felfedezések akkor teremtenek nagyobb gazdasági értéket, ha hasznos termékekké és szolgáltatásokká válnak. Európa építhet meglévő kutatási partnerségeire, javíthatja a technológiatranszfer rendszereit, és megkönnyítheti a vállalkozók számára az akadémiai kutatási eredmények piaci hasznosítását.
Harmadszor, könnyebbé kell tenni a start-upok növekedését, és ösztönözni kell a nagyobb kockázatvállalási hajlandóságot. Európában számos innovatív fiatal vállalkozás működik, az ígéretes cégek azonban gyakran nehezen jutnak hozzá a nemzetközi terjeszkedéshez szükséges finanszírozáshoz. A kockázati tőkéhez való jobb hozzáférés, az integráltabb pénzügyi piacok és a befektetők nagyobb hajlandósága a merész ötletek támogatására segíthet abban, hogy az európai vállalatok globálisan is versenyképesek legyenek. Izrael vállalkozói kultúrája jól mutatja, mennyire fontos a kereskedelmi kockázatok elfogadása az innovációs folyamat részeként.
Negyedszer, erősíteni kell az együttműködést a stratégiai iparágak között. Izrael tapasztalatai megmutatják, hogy a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia, az elektronika és a fejlett mérnöki megoldások terén felhalmozott tudás hogyan támogathatja a gazdaság különböző ágazatait. Európa szorosabb együttműködést ösztönözhet az egyetemek, a polgári vállalatok és a stratégiai kutatási programok között, miközben fenntartja a megfelelő védelmi és biztonsági garanciákat.
Végül, erősíteni kell a nemzetközi üzleti szemléletet. Az izraeli technológiai cégek gyakran eleve globális piacokra céloznak. Az európai vállalatok nagyobb mértékben kihasználhatnák az EU egységes piacát, amely mintegy 450 millió fogyasztóhoz biztosít hozzáférést, és így szilárd alapot jelenthet a nemzetközi terjeszkedéshez. Bár a szabályozási és nemzeti különbségek továbbra is léteznek, egy integráltabb piac segítheti a cégeket abban, hogy Európán belül növekedjenek, és hatékonyabban versenyezzenek világszinten.
Európa számára a tanulság egyértelmű: a gazdasági versenyképesség nem csupán egy ország piacának vagy ipari bázisának méretétől függ, hanem attól is, mennyire képes a tudást piaci szempontból sikeres ötletekké alakítani.
Európában már most is megvan mindaz a tudományos szakértelem, ipari kapacitás és pénzügyi forrás, amely ehhez szükséges. A feladat az, hogy ezeket az erősségeket hatékonyabban kapcsolják össze, támogassák a növekedésre képes vállalkozásokat, és az innovációt a gazdasági fejlődés még erőteljesebb hajtóerejévé tegyék.
A cél ezért az, hogy Európa szelektíven tanuljon Izrael eredményeiből, miközben megőrzi azokat a sajátosságokat, amelyek egyedivé teszik európai gazdaságait.
Európai-izraeli együttműködés: politikai kihívások
Az ELNET Jerusalem Summit európai résztvevői között van Manuel Valls volt francia miniszterelnök, Luigi Di Maio, Olaszország korábbi külügyminisztere és jelenlegi uniós különleges képviselő, Jan Lipavský volt cseh külügyminiszter, Alexander Graf Lambsdorff, Németország izraeli nagykövete, valamint Michał Kamiński, a lengyel szenátus alelnöke.
Görögországot Dimitrios Markopoulos, a nemzetgazdasági és pénzügyminisztérium helyettes minisztere képviseli, míg Litvániából Jekaterina Rojaka, a parlament innovációs bizottságának elnöke is az előadók között szerepel. A tervek szerint a konferenciát Isaac Herzog izraeli elnök is megszólítja.
A szorosabb kapcsolatok támogatói szerint lehetőségek rejlenek abban, ha Izrael kiberbiztonsági, mesterségesintelligencia- és csúcstechnológiai szakértelmét Európa ipari és tudományos kapacitásaival kombinálják.
Ez a gazdasági kapcsolat azonban politikailag érzékeny környezetben létezik. Az EU-ban megoszlanak a vélemények az Izraellel fenntartott kapcsolatok jövőjéről, egyes tagállamok és képviselők kereskedelmi korlátozásokat vagy az EU-Izrael társulási megállapodás egyes elemeinek újraértékelését sürgetik. Bár ezek a javaslatok nem kaptak elegendő támogatást az elfogadáshoz, jól mutatják a szorosabb gazdasági együttműködést övező politikai ellentmondásokat.
Izrael gazdasági fejlődése, különösen a technológia és az innováció terén elért eredményei mindazonáltal önmagukban is fontos témát jelentenek, és potenciális tanulságokkal szolgálnak az európai vállalatok és döntéshozók számára.