A brexit-procedúra akkor folytatódhat a londoni parlamentben, ha lesz érvényes menetrend. Az uniós tagállamoknak viszont egyeztetniük kell a következő két napban, hogy meglegyen hétfőre az új brexit-határidő.
Halasztás lesz, de még nem tudni, mennyi. Ez minden, amit tudni lehet a britek kiválásának hónapok óta bizonytalan forgatókönyvéről.
HIRDETÉSAz Európai Unió brexit-ügyi főtárgyalója, Michel Barnier mindössze annyit mondott az Állandó Képviselők Tanácsának pénteki üléséről, hogy jó megbeszélés volt.
A kilépés október végi dátumának kitolását múlt hét végén kérte a brit kormányfő Brüsszeltől a londoni parlament nyomására, és megírta azt is, nagyon reméli, hogy nemet mondanak. Az Európai Bizottság szóvivője ennek ellenkezőjét jelentette be pénteken. Az uniós tagállamok egyetértenek a halasztás szükségességében. Annak mértékéről a következő napokban döntenek.
A brit kormányfő - pénzügyminiszterével ellentétben - még mindig lehetségesnek tartja, hogy kilépnek jövő csütörtökön. A parlament alsóháza az új megállapodás alapelveit már elfogadta, azért áll az ügy, mert a ratifikáció szoros menetrendje nem ment át.
Boris Johnson erről beszélt egy kórházlátogatás alkalmával is. Szerinte lehetséges volna az október 31-i brexit, de sajnos ez most már Brüsszelen múlik. "Ugyanis az a helyzet, hogy miután a halasztási kérelemmel a parlament gyakorlatilag kapitulált, az Európai Unió fogja eldönteni, hogy mennek vagy maradnak. Az Unión múlik, milyen hosszú lesz a halasztás."
Brüsszeli forrásokból az Euronews úgy értesült, hogy hétfőre meglesz a döntés. Új rendkívüli csúcsot Donald Tusk nem hív össze, a hétvégén egyeztetnek, hétfőn pedig újra összeül az Állandó Képviselők Tanácsa, hogy meghozza a döntést.
A brit kormányfő eközben alkut ajánlott a parlamentnek. Azt mondta, ha a képviselők megszavazzák a decemberi előrehozott választásokat, hajlandó lazítani a brexit-törvény elfogadásának szoros menetrendjén, vagyis beletörődik, hogy nem lépnek ki október végén.