rendkívüli hír

Digitális időutazás a múltban

Digitális időutazás a múltban
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Vajon a mesterséges intelligencia segítségével időutazást tehetünk a múltban, hogy jobban megismerjük Európa kulturális örökségét?

Számítógépes szakemberek, történészek, levéltárosok és örökségkutatók találkoztak a németországi Drezdában, hogy választ találjanak a kérdésre.

Az európai kutatók azért választották a történelmi várost, hogy folytassák az ötletelést.

Számítógépes szakemberek és történészek segítenek abban, hogy digitális eszközökkel, mesterséges intelligenciával és virtuális világgal kalandozzunk Európa 5000 éves történelmében – köztük például a párizsi Notre Dame újjáépítésében.

A kutatók nem kis kihívással szembesülnek.

A digitalizáció folyamatát fel kell gyorsítani és olcsóbbá kell tenni, hogy valóban nagy mennyiségű anyagot digitalizálhassunk. A másik nagy kihívás a kinyert képek felhasználása. Hogyan konvertálhatjuk a képek információit digitális információvá: például miként konvertálhatjuk a 16. vagy 17. századi vagy középkori kéziratokat feldolgozható szöveggé? – teszi fel a kérdést Thomas Aigner, levéltáros, az Icarus Nemzetközi Levéltári Kutatóközpont elnöke.

A mesterséges intelligencia segít

A megoldásban a mesterséges intelligencia segít, amely azonosítja a kéziratot, vagy más felismerési mórszereket alkalmaz. Ez segít abban, hogy a kutatók hozzáférjenek a „múlt nagy adatbázisához”.

A mesterséges intelligencia ereje meghatványozza a kutatásokat. Az amszterdami otthonok ennek egyik példája. Végrendeletek és olyan leírások kerültek a birtokunkba, amelyeket az amszterdami háztartásokban több mint 400 éven át őriztek. Ezeket lefényképeztük. A múltban ezeket az iratokat el kellett olvasni feldolgozásukhoz. A városi levéltár azonban most kézirat-felismerő szoftvert alkalmaz, amely automatikusan feldolgozható szöveggé alakítja át a kéziratokat és jegyzeteket, és lehetővé teszi, hogy az adatokból kirajzolódjanak a tárgyak, emberek és események – mondja Julia Noordegraaf, az Amszterdami Egyetem digitális örökségének professzora.

A kutatók abban bíznak, hogy az eszközök segítségével az európaiak nemcsak a múltjukat ismerhetik meg, hanem fokozottan kezdenek érdeklődni az eltérő, mégis közös történelem iránt.

Egyrészt van egy közös történelem. De vannak más történelmek is; az utca történelme például. Vagy a család történelme. Ezek ugyanolyan fontosak, mint a „nagy történelem”.
Frédéric Kaplan
a lausanne-i Műszaki Egyetem számítógépes kutatója

Ezek a különböző történelmek keverednek a múlt nagy adatbázisában. Összekapcsolásukkal felépíthetjük a bonyolult történelmi összefüggéseket – hangoztatja Frédéric Kaplan, a lausanne-i Műszaki Egyetem számítógépes kutatója.

Hétköznapi emberek részére (is)

A kutatók és az ipar részére létrehozott interaktív adatok az embereket és a turistákat is segítik abban, hogy a közös európai múltat felfedezzék, kihasználják, elemezzék, kombinálják, sőt megjegyzéseket fűzzenek hozzá.

Utazás előtt a turista ezzel az alkalmazással készülhet fel a látogatásra. A városlátogatás végeztével letöltheti saját fényképeit, amelyeket másokkal is megoszthat további felhasználás céljából. A felhasználók tehát tudásláncot építenek, amelyből az egész közösség hasznot hajthat – nyilatkozta Dorit Raines, a Velencei Egyetem történésze.

Négyszáz intézmény csatlakozott eddig a kezdeményezéshez. A projekt lehetővé teszi, hogy virtuális időutazást tegyünk a svájci Sion kisvárosa mellett Budapesten, Amszterdamban, Bécsben, Velencében és Párizsban.

Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.