Ha Columbónak lehet szobra, Nemes Nagy Ágnesnek miért nem?
HIRDETÉSÖt kategóriában tíz magyar nőre lehet szavazni a hosszúlépés nevű, budapesti sétákat szervező közösség honlapján: a kérdés az, kinek legyen köztéri szobra a fővárosban. A kezdeményezés arra reagál, hogy az átlátszó oknyomozó oldal kimutatása szerint 1200 budapesti köztéri szoborból mindössze 35 olyan nőt ábrázoló szobor van, amit egy konkrét személynek állítottak. Miközben számtalan szobor hódol általában a női szépségnek, az anyaságnak vagy a dolgozó nőknek úgy általában.
A hosszúlépés urbanistája, Koniorczyk Borbála az Euronewsnak azt mondta, hogy a városi séták közben feltűnt nekik, milyen kevés, komoly teljesítményt felmutató nőnek állított szobor van a fővárosban, ezért nőnapkor kartonfigurákkal emlékeztek meg három, elismerésre méltó magyar nőről. A kezdeményezésnek olyan sikere lett, hogy azon felbátorodva indították el a mostani projektjüket. Amit elsősorban figyelemfelhívásnak szánnak, konkrét ígéretük nincs arra, hogy a szobrokat bárki megrendelje vagy elkészíttesse. Ugyanakkor reménykednek abban, hogy a kerületi önkormányzatok látnak majd fantáziát a kezdeményezésben.
- Mióta Ferenc József egyszer idelátogatott a 19. század végén, és megállapította hogy nagyon kevés a szobor, azóta folyamatosan rakjuk le őket - magyarázta az urbanista. - Politikai emlékművek, rengeteg férfialak van Budapesten, rengeteg állat is van, rengeteg névtelen-ruhátlan nő van, nagyon sok szobor van az utcákon - én azt gondolom nem a szándék hiányzik, és nem is a pénz hogy ezt meg lehessen valósítani.
Koniorczyk Borbála elismeri: a helyzet annyiban nem egyszerű, hogy a XX. század közepéig a társadalmi viszonyok szinte csak az arisztokrata nőknek tették lehetővé, hogy a közélettel, a gazdasággal vagy a művészetekkel magasabb szinten foglalkozzanak. Ugyanakkor a a honlapon például Polcz Alaine thanatológusra érkezett nagyszámú szavazat azt mutatja, hogy a közelmúlt női hőseinek is sokan és szívesen állítanának szobrot.
A hosszúlépés listáján olyan nevek szerepelnek, mint Nemes Nagy Ágnes költőnő, Torma Zsófia, a világ egyik első női régésze, vagy Szenes Hanna költőnő, aki a brit hadsereg ejtőernyőseként halt meg a második világháborúban.