A két világháború közötti társasági élet egyik központjából nagykövetek otthonává vált a Rózsadomb egy csendes utcájában álló Scitoviszky-villa. Az ide látogató előtt 100 év családi és diplomáciai történetei, valamint egy kivételes helyszín művészeti alkotásai tárulnak fel.
HIRDETÉS
A Brit Nagykövetség idén különleges évfordulóra emlékezik: pontosan 100 éve épült fel az a patinás villa, amely ma a mindenkori brit nagykövet hivatalos rezidenciájaként szolgál. Az épület nagy valószínűséggel annak köszönheti, hogy sértetlenül túlélte a Rákosi-korszakot, hogy a brit állam először kibérelte, majd megvásárolta azt.
A centenárium alkalmából rendezett ünnepségen a képviselet munkatársai, egy helytörténész, valamint a rezidencia volt menedzsere idézte fel a meghívottaknak az épület múltjának érdekes részleteit, különleges történeteit, és azt a szerepet, amit az ingatlan a brit-magyar kapcsolatokban betölt.
Az ünnepi eseményt Őexc. Paul Fox, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete nyitotta meg. Beszédében kiemelte:
Társasági villából diplomáciai otthon
A ma a Lorántffy Zsuzsanna úton álló épület története 1925-ben kezdődött, amikor gróf Scitovszky Tibor, a Horthy-korszak meghatározó politikusa, aki egy ideig a külügyminiszteri tisztséget is betöltötte és bankelnök is volt, megbízást adott egy reprezentatív családi villa felépítésére. Az ingatlan tervezését és berendezését felesége, Hódosi Hanna vezette, aki az 1930-as években a budapesti társasági élet egyik kiemelkedő alakjának számított. A regence stílusban épült villa hamar a városi elit egyik kedvenc találkozóhelyévé vált – bálokat, estélyeket tartottak itt, diplomaták és arisztokraták látogatták előszeretettel.
Amint azt az eseményen Kordos Szabolcs író, Az egy város titkai kötet szerzője kiemelte: sokszor szóba került a kor akkori társasági lapjában, a Színházi Életben, hogy Hódosi Hanna éppen milyen ruhát viselt egy fogadáson, és az újságírók a ház szépségét is hosszasan méltatták.
Hanna a pletykák szerint egy arisztokrata származású, Bécsben állomásozó katonatiszt és egy magyar zsidó nő szerelemgyereke volt, akit azonban nem hagytak sorsára: a legjobb iskolákba járatták, és magas presztízsű házassága is arról tanúskodik, hogy a legjobb körökben is otthonosan mozgott.
Bejáratos volt a Scitovszky-villába a kor ünnepelt és híres portréfestője, a magyar származású László Fülöp (Philip de László) is, aki olyan történelmi személyiségeket vitt vászonra, mint XIII. Leó pápa, Görgey Artúr, Roosevelt amerikai elnök, Vilmos német császár vagy a királyi család számos tagja, köztük a még kislányként lefestett későbbi Erzsébet királynő. A művész két portrét készített a ház uráról és úrnőjéről, a portrék pedig éveken át a villa falain lógtak. De a történelem közbeszólt, és az évtizedekig gondosan őrzött festmények csak nagy hányattatások után kerültek vissza ide.
A történelem viharában elveszett portrék
A magasrepülés mélyrepülésbe váltott a második világháború után: Scitovszkyéknak osztályidegenként menekülniük kellett. Fiuk akkor már egy ideje Los Angelesben élt, ide követték őt. A villa állami kézre került – ahogyan sok más arisztokrata lakóépület is ebben az időszakban. A brit állam már ekkor is érdeklődött az ingatlan iránt, és diplomáciai bérleményként kezdte használni, így a villa megmenekült attól, hogy kisebb lakásokra és helyiségekre bontsák vagy kifosszák, mint oly' sok más nagypolgári vagy arisztokrata otthont a Rákosi-korszak idején.
Az 1950-es évektől a villa hivatalosan is a brit nagykövet otthona lett. A londoni kormány megvásárolta a tulajdonosoktól a bútorokat, ami anyagilag jelentős segítséget jelentett Scitovszkyéknak, ráadásul így az eredeti berendezés jelentős része is megmaradt. Az épületet 1968-ban az Egyesült Királyság végül meg is vásárolta a magyar államtól.
És hogy mi történt a képekkel? Ley Gábor éppen abban az időszakban volt itt rezidenciamenedzser, amikor a László Fülöp által festett képek visszakerültek a házba, az eseményen pedig elmesélte, milyen út vezetett idáig.
Míg a bútorokat nem, addig a festményeket a házaspár magával vitte az Egyesült Államokba, és a portrék egy ideig Scitovszky Tibor Los Angeles-i lakásában voltak. Mivel ott nem tudta őket méltóképpen fellógatni a falra, egy Amerikába emigrált volt pannonhalmi pap iskolájába vitte őket megőrzésre. De pár év múlva, amikor elment a képekért, kiderült, hogy azok eltűntek, eladták árverésen.
Az addigra már közgazdászként nevet szerzett férfi megpróbálta felkutatni a tulajdonost, de a Sotheby's aukciós ház nem adta ki a nevét. Később (már a 2010-es években!) Fülöp László egyik unokájának a felesége jelezte a brit kormánynak, hogy a képek ismét árverésre kerültek, és ekkor Londonban úgy döntöttek, hogy megvásárolják azokat, és visszaküldik Budapestre. Ekkor, 2019-ben Ian Lindsey volt a magyarországi nagykövet, aki ünnepség keretében mutatta be a rezidencián a végre-valahára otthonukba visszatért festményeket.
Királyi pillanatok
A villa legnagyobb presztízsű látogatója eddig II. Erzsébet királynő volt, aki 1993-ban járt Magyarországon férjével, Fülöp herceggel. Az uralkodó két hivatalos programja között a villa egyik helyiségében öltözött át és pihent egy ideig. Úgy tudni, a királynő csodálattal szemlélte a korhű bútorokat.
De járt itt Károly is még walesi herceg korában, első feleségével, Diana hercegnővel, valamint a 2000-es években második feleségével, Camillával.
Egy rezidencián vagy nagykövetségen szokás, hogy az oda látogatók, legyenek bármilyen magas rangúak, beírják nevüket a vendégkönyvbe: így tett a királynő, Fülöp herceg, Károly herceg és Diana, valamint Camilla, de a legendás Queen együttes tagjainak a szignója is látható benne, akik 1987-ben adtak szenzációszámba menő koncertet Budapesten.
Megújulás és meglepetések
A villát 2015 és 2017 között felújították, modernizálták, megőrizve műemlék jellegét. A nagykövetség adminisztrációs központja ekkor máshová költözött, így az ingatlan azóta a brit diplomácia központi reprezentációs helyszíneként szolgál Budapesten.
A villa legújabb szenzációját Vicki Fox, a nagykövet néhai felesége szolgáltatta, amikor a barna tölgyborítású Oak Roomban található, addig nem működő faliórát megpróbálta beindítani. A műszer szakértőhöz került, és ekkor derült ki a korábban másolatnak hitt tárgyról, hogy az valójában egy XV. Lajos-korabeli Fortin falióra.
A centenárium üzenete
A 2025-ös évforduló megünneplésével a Brit Nagykövetség célja, hogy a villa történetét minél szélesebb közönség ismerje meg, hiszen a ház ma is élő tér – egyszerre magánéleti és diplomáciai tér, valamint történelmi emlékhely. Az épület a brit–magyar kapcsolatok egyik legszebb és legmaradandóbb szimbólumává vált, története sokat elmond a 20. századi Magyarország történelméről, a brit–magyar kapcsolatokról, és arról, hogyan élhet tovább egy ház stílusa, lelke és küldetése – még 100 év elteltével is.
