Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Magyarország brüsszeli meghallgatása: a kritikák, az azokra adott válaszok és a tények

Varga Judit igazságügyi miniszter az EU-tagországok általános európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek brüsszeli találkozóján 2019. szeptember 16-án.
Varga Judit igazságügyi miniszter az EU-tagországok általános európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek brüsszeli találkozóján 2019. szeptember 16-án. -
Szerzői jogok
MTI/EPA/Olivier Hoslet
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Szeptember 16-án a hetes cikkely szerinti eljárás keretében a jogállamiság és a demokrácia helyzetéről kérdezték Varga Judit magyar igazságügyi minisztert az Európai Tanácsban. Szerdán közöltük az Általános Ügyek Tanácsában tartott meghallgatásról a birtokunkba jutott jegyzetek alapján az elhangzottakat.

Mostani cikkünkben összefoglaljuk a főbb témakörökben az Orbán-kormányt ért kritikákat, kérdéseket, a magyar fél válaszait, és az adatokat, tényeket. Közben az Európai Tanács Laurent Pech kérésére nyilvánosságra hozta a meghallgatáson készült hivatalos jegyzetet is, ezt ide kattintva olvashatja el.

Korrupció

Kritika/kérdés

Németország és Hollandia kérdezett a magyar korrupciós helyzetről, előbbi kiemelte, hogy Magyarország rosszul teljesít a Transparency International és a GRECO jelentéseiben.

Válasz

A magyar delegáció szerint az országban van egyfajta hamis érzékelés a magas korrupcióról, ez befolyásolja a Transparency International jelentését.

A korrupció elleni harc iránti eltökéltségre példaként Varga felhozta a szigorú összeférhetetlenségi szabályokat a miniszterek, képviselők és közszolgák esetében.

Varga azt is kiemelte, hogy az OLAF statisztikái alapján Magyarországon magasabb a vádemelések aránya a korrupciós ügyekben az uniós átlagnál.

Tények

A Transparency International jelentésében 2009-ben Magyarország megelőzött a mostani EU tagállamok közül (Horvátország azóta csatlakozott) tízet, a listán a 46. volt. Ehhez képest az idén februárban publikált jelentés szerint mindössze két EU-tagállamban rosszabb a helyzet hazánknál: Bulgáriában és Görögországban. Magyarország kilenc pontot rontott 6 év alatt.

Az Európai Parlament jogi ügyekkel foglalkozó szakbizottsága épp összeférhetetlenség miatt nem engedte tovább Trócsányi László magyar biztosjelöltet. Trócsányi 2014 és 2019 volt igazságügyi miniszter, így rá már vonatkoztak a Varga által említett szigorú összeférhetetlenségi szabályok. Trócsányi a bizottság döntése után azt írta közleményében, hogy jogi lépéseket fontolgat.

Ville Itälä, az OLAF igazgatója szeptemberben közölte: 2020-ban Magyarországra látogat, hogy személyesen tisztázza, mi áll annak hátterében, miszerint 2018-ban Magyarországon indult a legtöbb vizsgálat az uniós pénzek ügyében. Az ügynökség a magyarországi kohéziós pénzek 2014 és 2018 közötti kifizetéseinek közel négy százalékát tartja problémásnak.

Sajtószabadság

Svédország, Dánia, Spanyolország és Franciaország kérdezett a magyar sajtó helyzetéről.

Kritika

A kiadók 80 százalékát egyetlen kormányközeli holdingba szervezték (KESMA – Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány)

Válasz

A KESMA független piaci szereplők ügylete volt, nem a kormányé - hangsúlyozta Varga.

Tények

Orbán Viktor tavaly egy kormányhatározatban nemzetstratégiai szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette a KESMA-t érintő átalakításokat és felajánlásokat, és ezzel kivonta azokat minden versenyjogi vagy médiahatósági felügyeleti eljárás alól (melyen át kell esnie a független piaci szereplőknek).

Kritika

Franciaország az EBESZ jelentése alapján kifogásolta, hogy a közmédia elfogult volt a kormány irányába a 2018-as parlamenti választások kampányában.

Válasz

A magyar fél a választási kampányokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a választási törvény kötelezi a közmédiát arra, hogy egyenlő műsoridőt biztosítson minden politikai pártnak aktuális kérdésekben.

Tények

Az EBESZ jelentés kitér a széleskörűségre és a jelölteknek biztosított időre, negatívumként azt írták, hogy a médiatájékoztatás "rendkívül polarizált volt és nélkülözte a kritikai elemzést". A közszolgálati műsorszolgáltató feladatának eleget téve ingyenes adásidőt biztosított a jelölteknek, azonban hír- és véleményműsorai egyértelműen a kormánykoalíciónak kedveztek, amely ellentétben áll a nemzetközi sztenderdekkel - fogalmaztak.

Kritika

Csökkent Magyarországon a szerkesztőségek sokfélesége.

Válasz

A televíziós piac 54 százalékát kormánykritikus csatornák fedik le.

Tények

Az Átlátszó 2017-es elemezése szerint egyedül az online hírpiac az (ami szintén változott azóta - a szerk.), ahol a politikailag semleges, vagy a kormánnyal szemben kritikus oldalak több embert érnek el, mint a kormányközeli hírtartalmat közlők. Az országos napilapok, megyei napilapok, közéleti hetilapok, a rádiók és az esti televíziós hírműsorok piacán több embert ér el a kormányközeli hírtartalom.

"Ha a magyar médiára vetünk egy pillantást, akkor a baloldalnak maximum 60, de inkább csak 50 százaléka van, és a keresztény-konzervatív jobboldalnak szintén 45-50 százaléka" – mondta Orbán Viktor a Fratelli d'Italia római rendezvényén szeptember 21-én.

Igazságügy

Kérdés

Franciaország és Németország a fegyelmi eljárásokról és az Országos Bírói Tanács jogköreinek az ügyészek fölé kiterjesztésének tervéről érdeklődött.

Válasz

A miniszter azt mondta, hogy Magyarországon az ügyészség teljes mértékben független, sem a bíróság, sem a kormány nem ellenőrzi. A főügyészt pedig az Országgyűlés választja meg.

Tények

Magyarországon a 2010-es országgyűlési választások óta a parlamentben a kormánypártoknak kétharmados többsége van, azaz az Országgyűlés bárkit megválaszthat az ellenzék beleegyezése nélkül.

Polt Péter korábban a Fidesz tagja volt (1993-tól), a párt alapítóit a kezdetek óta ismeri, az 1994-es választásokon a párt színeiben indult, de nem jutott be a parlamentbe. A pártból akkor lépett ki, mikor az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesévé választották 1995-ben. Öt évvel később választották először legfőbb ügyésznek, az első Orbán-kormány idején. A 2002-es kormányváltás után a parlament Polt válaszait sorozatosan leszavazta, a kormányoldal pártkatonának minősítette. 2010-ben a második Orbán-kormány idején választották meg újra legfelsőbb ügyésznek, mandátuma idén jár le.

CEU

Kérdés

A spanyol fél az akadémiai szabadságról, és annak törvényi garanciáiról kérdezte a magyar delegációt.

Válasz

Varga válaszában kitért arra, hogy a CEU továbbra is működik Magyarországon. Arról is beszélt, hogy a 2012-ben elfogadott felsőoktatási törvényt azért módosították 2017-ben, hogy csak magas minőségű külföldi intézmények működhessenek Magyarországon. Hangsúlyozta, hogy a feltételek nem szigorúbbak más európai tagállamokénál.

Tények

A CEU valóban működik még Budapesten, 2022 végéig maradhat. Közben az oktatási részlegét, azaz az amerikai akkreditációjú képzéseit fokozatosan költözteti Bécsbe, ahol megkezdték a tanítást szeptember végén.

Hét tantárgyból Magyarország legjobbja a CEU a Quacquarelli Symonds idei rangsora alapján. Politikatudomány és nemzetközi kapcsolatok területén például a 41.

A felsőoktatási törvény 2017-es módosítását nem véletlenül nevezték lex CEU-nak, a támasztott feltételek közül kettő lehetetlenítette el a Soros György alapította intézmény amerikai akkreditációs képzését Budapesten:

  • legyen az USA-ban is kampusza,
  • szülessen államközi megegyezés az itteni tevékenységéről.

A március 28-án benyújtott módosító javaslatot rekord gyorsasággal, április 4-én már el is fogadta a parlament. 2017 októberében jelentette be a CEU, hogy oktatási tevékenységet végezhet a New York-i Bard College kampuszán, hogy megfeleljen a feltételnek. Egy évvel és egy hónappal később, 2018. december 3-án a CEU vezetése bejelentette: hiába teljesítették a törvény előírásait, a kormány nem hajlandó aláírni a működésüket garantáló nemzetközi megállapodást, ezért amerikai akkreditációjú képzéseiket Bécsbe költöztetik. Magyar kormánypárti képviselők blöffnek minősítették a bejelentést, és azzal érveltek, hogy az egyetem továbbra is működik Magyarországon. 2019-ben, mielőtt az Európai Néppárt a Fidesz pártcsaládból való kizárásáról döntött a néppárti frakcióvezető Manfred Weber egyik feltételként szabta a magyar kormánypártnak a CEU helyzetének a rendezését, erre megoldást is javasolt egy bajor egyetem bevonásával, de végül ebből nem lett semmi.

Magyar Tudományos Akadémia

Kritika/kérdés

Olaszország és Belgium kérdezett a Magyar Tudományos Akadémia státuszáról. Mindkét ország kifogásolta, hogy 15 kutatóintézetet helyeztek át egy állami fennhatóságú hálózathoz.

Válasz

Nincs kormányzati többség a kutatói hálózat vezetésében, válaszolta Varga, hozzátéve, hogy a változtatásra azért volt szükség, mert az előző vezetés nem volt hatékony, sikertelen volt az uniós pályázatokon.

Tények

Az elfogadott törvénymódosítás eredményeként az MTA kutatóintézet-hálózatának működtetése átkerült az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH).

A kutatói hálózat vezetésébe a tagok felét a kormány (az Innovációs és Technológiai Minisztérium) delegálja, a másik felét a Magyar Tudományos Akadémia, az elnököt pedig megegyezéssel választják. Azaz egyetlen tag meggyőzése elég a kormányzati (akarat) többségéhez (vagy az elnöké). Elvileg a tagok kétharmadának kutatónak kell lennie. A minisztérium illetve az MTA oldaláról teljesen másként ítélik meg, hogy ez mekkora függetlenséget jelent.

Az ELKH élére Maróth Miklós került, Orbán Viktor barátja és tanácsadója, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi alelnöke, a katolikus Pázmány Péter egyetem egyik alapítója.