NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Grúzia Európába tart

Grúzia Európába tart
Írta: euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A Grúzia területén Oroszország által megszállt Abháziában tartott választások után grúzia elnöke, Salomé Zourabichvili volt a Global Conversation vendége.

A Grúzia területén Oroszország által megszállt Abháziában tartott választások után grúzia elnöke, Salomé Zourabichvili volt a Global Conversation vendége, ahol Anelise Borgesszel beszélgetett.

— Csalásnak és Grúzia függetlensége megsértésének nevezte az abháziai választásokat mai vendégem. Salomé Zourabichvili Grúzia elnöke, köszönöm, hogy itt van velünk az Euronews stúdiójában. Abházia vitatott téma az országában, a szakadár terület...

— Nem szakadár, hanem megszállt terület.

— A nemzetközi közösség Grúzia részeként tartja nyilván, de bizonyos országok, köztük Venezuela, Nicaragua, Szíria, és persze Oroszország független államnak ismeri el. Ez bizony vitapont, csakúgy mind Dél-Oszétia. Mindkettő központi téma a hatalmas szomszéddal, Oroszországgal fennálló viszonyban. Most már 10 éve annak, hogy véget ért a két ország, Grúzia és Oroszország között zajló háború, egy rövid, de súlyos háború. Beszéljen kicsit a mostani választásról, és a két vitatott térségről.

— Ez csak egy úgynevezett választás, mert mi nem ismerjük el az ilyen körülmények között zajló választásokat. De meggyőződésem, hogy egy közeli napon egész Grózia területén tarthatunk választásokat, melyen az állampolgáraink, az Abháziában élő állampolgáraink is, részt vehetnek, a jelenleginél szabadabb körülmények között rendezett választáson, hogy meghatározzák területük jövőjét Grúzián belül.

— A két vitatott terület helyzetét korábban tragédiának nevezte, nemzeti tragédiának, amelyet a mai napig meg kell, hogy éljenek.

— Ez az, ami nagyon érdekes, és itt ki kell emelnem, hogy ez emberi tragédia mindazok számára, aki ott élnek, hiszen nem használhatják szabadon az anyanyelvüket, és a nemzeti identitásukat sem élhetik meg, központosított oroszosítás zajlik, tehát ez nagyon nehéz helyzet. És nagyon nehéz az ott élők mindennapjaiban is, az emberrablások is gyakoriak, nagyon feszült a helyzet. De mindeközben, és ez is nagyon fontos, Grúzia folyamatosan közeledik Európához, gazdasági fejlettségben és demokratikus intézményeinek fejlettségében. Viszont abban az értelemben, hogy mivel ennek az egész háborúnak és a orosz megszállásnak az volt a célja, hogy hátráltassa ezt a folyamatot, vagyis hogy Grúzia közeledjen a Nyugathoz, amely utat magának választott, úgy vélem, hogy nyerésre állunk.

— Rögtön beszélünk Európáról is, de előtte meg kell kérdeznem, hogy mennyire bonyolult vezetni egy kis országot egy hatalmas állam szomszédságában, melynek ilyen ambíciói vannak. Találkozott valaha Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, van valamilyen kapcsolat önök között?

— A háború kezdete óta nincs diplomácia kapcsolat a két ország között, egyrészt maga háború, másrészt a grúz területek orosz megszállása miatt. És már mondtam korábban is, hogy ahhoz hogy valamifajta új kapcsolatot vegyünk fel, ahhoz az kellene, hogy egyértelmű jelét lássuk annak, hogy Oroszország hozzáállása megváltozik a kisebb szomszédjához, és annak, hogy Moszkva elfogadja, nem léphet fel erőszakosan a szomszédja ellen. Ha ennek az elmozdulásnak egyértelmű jeleit látjuk, biztos vagyok benne, hogy akkor újraindulhat a párbeszéd.

És hogy vajon nehéz-e egy ilyen ország elnökének lenni? Ennek az országnak kétezer-hétszáz évnyi tapasztalata van abban, hogy szembeszálljon mindenféle birodalommal. Mindegyikük birtokolt terület Grúziából a történelem különböző szakaszaiban, és mi mégis túléltünk, szóval úgy vélem, most is biztosan túlélünk, és abban is biztos vagyok, hogy folytatjuk a közeledést Európához, és hosszú utat teszünk meg addig, amíg odaérünk Európába. Egy dolog nagyon fontos számomra: 15 évvel ezelőtt még senki sem gondolta, hogy Grúzia először bekerül az EU szomszédsági programjába, majd partneri viszonyt alakít ki az Európai Unióval. Senki sem gondolta, hogy társult tagok lehetünk, hogy szabad rendszerünk lesz, hogy részesei leszünk a szabadkereskedelemnek. Mindenki azt mondta, hogy ez lehetetlen. Ezért látom úgy, hogy az ország elnökének lenni ugyan sok kihívást jelent, de sok bizakodásra is okot ad.

— Azt is mondta, hogy a grúziai választás azt is jelenti, hogy az ország Európa felé mozdul. Ön európai, itt született és nevelkedett Párizsban. Egy felmérés szerint az ország lakosságának 80 százaléka Európa része akar lenni – éppen a brexit idején. Mi gondol, ez miért van így, amikor nálunk éppen ez a kényes válás a fő beszédtéma? Miért akar Grúzia az európai szövetség része lenni?

— Először is hadd szögezzem le: engem nem annak ellenére választottak elnökké, hogy francia voltam és európai, hanem éppen azért. Ez nagyon mélyen gyökerezik a grúz mentalitásban a grúz elmékben: a grúzok azt érzik, hogy ők európaiak. Ez nem valami amiért küzdeniük kell, ők európaiak. És nagyon optimisták Európával kapcsolatban, mert úgy vélik, Európa az egyetlen vonzó lehetőség, nincs más alternatíva – és ezt ez európaiak, onnan belülről, nem mindig látják. De azt elmondhatom az európaiaknak, hogy ha el akarják képzelni, milyen lenne ha az Európai Unió széthullana, és visszatérnénk a korábbi állapothoz, akkor az egyértelműen egy rémálom lenne. Európa egy nagyon fontos építmény, egy nagyon sikeres építmény, még akkor is, ha néha válságba kerül. És nem a válság ellenére, hanem éppen amiatt, a válságok eredményeként lett az, ami.

A brexit valóban nagy kihívást jelent, de biztos vagyok benne, hogy új lehetőségeknek nyit utat, lehetőséget Európa számára, hogy megújítsa magát. Optimista emberként úgy vélem, ez számunkra is új kapukat nyithat.

— És ezt nagyon nagy figyelemmel kíséri. Egészen alaposan nézi a brexitet és hogy milyen folyamatok játszódnak le közben, a válságot és a lehetőségeket. Grúzia tehát továbbra is alaposan figyel?

— Nagyon-nagyon alaposan. Egyrészt folytatnunk kell az utunkat, amelyen elindultunk és amelyen már elértünk idáig, illetve folytatnunk kell, hogy elérjük Európát, hogy eljussunk odáig, és ha már ott leszünk, akkor pontosan ismernünk kell a lehetőségeinket Európán belül. Tehát meg kell ismernünk, realistának kell lennünk, de ambiciózusnak is.

— Salomé Zourabichvili, köszönjük, hogy a Global Conversation vendége volt.

— Köszönöm!

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Lemondott az abház elnök

Alaposan megünnepelték Grúziában a történelmi Eb-kvalifikációt

NATO-főtitkár: az orosz elnökválasztás sem szabad, sem tisztességes nem volt