Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

80 éve osztotta fel Európát a két legvéresebb diktatúra

80 éve osztotta fel Európát a két legvéresebb diktatúra
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Nyolcvan éve, 1939. augusztus 23-án írta alá Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter a szovjet-német megnemtámadási szerződést, melynek titkos záradéka évtizedekre meghatározta Kelet-Európa sorsát.

A hét cikkelyből álló egyezményt tíz évre kötötték azzal a kitétellel, hogy ha egyik fél sem jelzi felmondási szándékát, az öt évvel meghosszabbodik. A felek kötelezték magukat, hogy tartózkodnak

az egymás ellen irányuló minden erőszakos ténykedéstől, minden támadó cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más hatalmakkal együtt
MOLOTOV-RIBBENTROP PAKTUM
  1. Továbbá ha egyiküket egy harmadik állam részéről támadás érné, a másik szerződő fél ezt a harmadik államot semmilyen módon nem fogja támogatni.
  2. Egyikük sem vesz részt olyan hatalmi csoportosulásban, amely közvetve vagy közvetlenül a másik fél ellen irányul

3. A nézetkülönbségeiket tárgyalásos úton vagy döntőbíróság révén rendezik.

A megállapodás azután lépett életbe, hogy a németek által lerohant Lengyelországot a Szovjetunió is megtámadta. A két hadsereg az előre kijelölt vonalon találkozott, szeptember 22-én Breszt-Litovszkban közös győzelmi parádét is rendeztek.

A lényeg a záradékban volt

A szerződés titkos záradéka, amelynek létezését szovjet részről évtizedeken át tagadták, német és szovjet érdekszférákra osztotta fel Európa északkeleti és déli részeit. Eszerint a "területi-politikai átformálás" esetén szovjet érdekeltségbe kerül Finnország, Észtország és Lettország, továbbá Lengyelországnak a Narew, a Visztula és a San folyóktól keletre eső része, valamint Besszarábia. Németországnak jutnak Lengyelország nyugati területei és Litvánia, ám ez utóbbi az 1939. szeptember 28-ai újabb kétoldalú megállapodás értelmében másfél lengyel vajdaság fejében a szovjet érdekszféra része lett.

A szerződés híre sokkolta a világot, amit csak fokozott az egy hónappal később, 1939. szeptember 28-án kötött szovjet-német "barátsági és határegyezmény". Az események meghasonlást idéztek elő a kommunista és munkáspártok körében, megtépázták az 1930-as években kibontakozó antifasiszta népfrontmozgalmakat, de zavart keltettek a szovjet társadalomban is, mivel a propagandában addig az első számú ellenségnek a német nemzetiszocializmus számított. Hitler aztán Európa nyugati felének meghódítása után, amikor már nem fenyegette a kétfrontos háború veszélye, 1941. június 22-én hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót, a Molotov-Ribbentrop paktum hatályát vesztette.

Az eltűnt szerződés

A hivatalos szovjet álláspont ugyanakkor a gorbacsovi glasznosztyig mereven tagadta a titkos záradék meglétét, maga Molotov 1986-ban bekövetkezett haláláig sem ismerte el, hogy aláírt volna ilyen dokumentumot. Az áttörést a szovjet-lengyel történészbizottság 1989. május 23-i bejelentése hozta meg: eszerint bár a megállapodás szovjet eredetije nem lelhető fel, a német eredetiből és más forrásokból egyértelműen megállapítható a titkos szovjet-német területi megállapodás ténye. 1990 februárjában Moszkvában aztán közöltek egy fotokópiát is a titkos záradék orosz nyelvű gépelt másolatáról, de az eredeti példányt "nem találták". A szerződés orosz nyelvű, teljes eredeti változatát csak idén júniusban tette hozzáférhetővé a Történelmi Emlékezet elnevezésű orosz alapítvány.