Évszázadok óta ünnepeljük augusztus 20-át

Augusztus 20-a az egyik legrégebbi ünnepnap Magyarországon. Az utolsó magyar fejedelem és az első keresztény király, Szent István napja, és egyben az 1019 évvel ezelőtti államalapítást, valamint a magyar államiság folytonosságát is szimbolizálja. 

Ezeréves hagyományok

Maga István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját nyilvánította ünneppé, melynek időpontját Szent László tette át 20-ára 1083-ban, István szentté avatása alkalmából.

Az ünnep azóta is fontos eleme a magyar hagyományoknak. Megtartásáról az Aranybulla is rendelkezett, az 1222-es okirat első cikkelye így szól:

Viszontagságos évszázadok

Mária Terézia 1771-ben nemzeti ünneppé nyilvánította a napot, és Budára hozatta István kézereklyéjét, útjára indítva az egyik legfontosabb magyar egyházi eseményt, a Szent Jobb-körmenetet. 

Nem mindegyik Habsburg uralkodó állt ilyen pozitívan augusztus 20-ához. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után Ferenc József betiltotta az ünnepet, amelyet az önálló magyar államiság szimbólumának tekintettek. Az 1860-as évekre azonban enyhült a szigor, az évszázad végén pedig már munkaszüneti nap volt augusztus 20-a. 

A második világháború után kiépülő kommunista diktatúra sem bánt kesztyűs kézzel az ünneppel. A Szent Jobb-körmenetet teljesen betiltották, augusztus 20. nemzeti jellegét pedig megpróbálták elvenni, és a népköztársaság ünnepévé alakítani.

Az új magyar köztársaság legfontosabb ünnepe

A próbálkozások ellenére a dátumról továbbra is az államalapító király emléke jut eszébe a magyar embereknek.

„Lényegében neki köszönhetünk mindent, a kereszténységet, az országalapítást" - mondta kameránk előtt egy hölgy a Kossuth téren.

Augusztus 20-a a rendszerváltás óta Magyarország hivatalos állami ünnepe, amelyen az ország az államalapítás és Szent István emléke előtt tiszteleg. Ezen a napon adják át Magyarország legmagasabb rangú állami kitüntetését, a Magyar Szent István Rendet is.