Húsz év alatt szinte megfelezték a fiatalkori ivászatot Izlandon. Egy kis törődéssel és odafigyeléssel.
HIRDETÉSEste háromnegyed 11 körül a „Szülői Őrjárat” megkezdi rendszeres hétvégi körsétáját az izlandi főváros egyik negyedében.
– Találkozunk a gyerekekkel, szólunk nekik, hogy későre jár, így aztán hazamennek. Udvariasan, jól nevelten – meséli küldetésükről Heldar Atlason, az őrjárat egyik tagja.
A szünidőben az iskolások az úgynevezett ifjúsági központokban gyülekeznek.
– Különben halálra unnánk magunkat. Itt viszont mindig akad tennivaló – mondja Karen Guttensen.
Társával együtt nem titkolja, hogy szóba kerül az italozás, de inkább csak menő témaként.
A város viszonylag fiatal polgármestere viszont még élénken emlékszik arra, amikor tökrészeg barátját megkönnyebbülésre egy rendőrőrs mögé támogatta. Akkoriban ez mindennapos volt, ma viszont címoldali hírként szerepelne – hasonlítja össze a múltat a jelennel Eggertsson.
A változást a kutatások is igazolják: két évtizede a 16 éven felüli izlandiak 56 százaléka ivott. Azóta nem a májuk zsugorodott, hanem a szeszes italt fogyasztók aránya 35%-ra.
– Ha lehetőséget teremtünk számukra, sportolni akarnak. Megtanulnak egy hangszeren játszani. Együttest alapítanak. A közösségnek kell felkínálnia a jobb lehetőségeket – összegzi elképzelését Dagur B. Eggertsson, Reykjavík polgármestere.
A változások alapjait szakemberek dolgozták ki.
– Jónak tűnhet azt mondani a gyerekeknek, hogy a drog káros tudatmódosító, de nem ez szükségszerűen a megfelelő megoldás – vallja Dóra Sigfúsdóttir, a Reykjavíki Egyetem pszichológia professzora.
Saját tinédzseremlékeire hivatkozva mondja, hogy a kérdés csak felkelti a gyerekek kíváncsiságát, ezért a szenvedélybetegségekről szóló témákat kerülni kell.
Az izlandi statisztika őt igazolja.