Évente euró milliókban kifejezhető mennyiségű élőállatot vagy állati terméket értékesítenek illegálisan a különböző nemzetközi csatornákon.
HIRDETÉSA drogkereskedelemhez mérhető iparággal szemben vette fel a harcot az Interpol a vámhatóságok nemzetközi szervezetével. A célkeresztben a nemzetközi vadállat-kereskedő szervezetek vannak.
Évente euró milliókban kifejezhető mennyiségű élőállatot vagy állati terméket értékesítenek a különböző nemzetközi csatornákon.
Az idén csak eddig 30 nagymacska, 23 főemlős, 4300 madár és több mint 11 ezer teknős adás-vételéről szerzett tudomást a szervezet.
A vadállat-kereskedelem megrendelői oldalán sokáig európai és amerikai ügyfelek voltak. A legkeresettebbek a nagymacskák és a főemlősök voltak, akiket gyűjtők a magán állatkertjeikbe rendeltek.
Mindemellett jó haszonnal működtek a hagyományosan feketének számító elefántcsont piacok is.
Az elmúlt években azonban két új piaci igény jelent meg.
Az egyik a gasztroipar. Az európai inkább a védett és ritka madarakra veszélyes, míg a távol-keleti a teknősökre.
A második a most már az ENSZ által is elismert hagyományos kínai orvoslás.
Kínában például a szamárbőrből egy sajátos, zselatinszerű anyagot, az ejiaót állítják elő, amelynek nagy szerep jut a tradicionális kínai orvoslásban. Kenyában például, ahol a szamarat a munkájáért és nem annyira a húsáért tartják, már szamár-vágóhidak működnek kizárólag a kínai megrendelések miatt.
Kenyában és Etiópiában például már nem születik annyi szamár, amennyit a bőréért leölnek, ami komoly veszélyt jelent a szamárpopulációra.
De ugyan ez igaz a teknősökre és még jó néhány fajra is.
Az ilyen célú fekete vadkereskedelem ipari méretű. Már régen nem terepjárók rejtett tárolórekeszeiben folyik, hanem tengerjáró hajókon sokszor a hatóságok elnéző támogatásával.
Ezen az állapoton akar változtatni az Interpol a vámhatóságok nemzetközi szervezetével.