Nem biztos, hogy sikerül dűlőre jutni a csúcsvezetők személyét illetően.
HIRDETÉSNem kizárt, hogy a csütörtökön kezdődő uniós csúcson ismét összecsap Merkel és Macron arról, ki töltse be a vezető uniós posztokat, mindenekelőtt az Európai Bizottság elnöki tisztségét.
Alig egy hónappal az európai választások után nemigen közeledtek az álláspontok abban a kérdésben: ki legyen Juncker utódja.
A megrekedt nézetegyeztetés késleltetheti a többi fontos tisztségviselő, például az Európai Központi Bank elnökének és a külügyi főbiztosnak a kinevezését.
A korábbi csúcsokon a francia-német hegemóniával rajzolódott ki a jelölt személye. Ma ez már nem biztos. Néhány nappal az EP-választások után Manfred Weber még biztos befutónak látszott – a német kancellár változatlanul őt támogatja – a francia elnök azonban más neveket is felvetett: a közép-bal Frans Timmermanst, a brexit-főtárgyaló Michel Barnier-t, és Margrethe Vestager versenyjogi biztost.
A korábbi években törvényszerűen a legerősebb frakció formálta az Európai Bizottságot, az idei választások azonban nem hoztak ki fölényes győztest.
A hagyományosan erős néppárt és a szocialisták – az Európai Parlament történelmében először – elvesztették többségüket, miután a szavazók előnyben részesítették az Európa-párti szövetségeket, a zöldeket és az unió-ellenes pártokat.
A csúcson a következő 6 dologra kell figyelni:
1. Újabb csúcs
A hivatalos napirend szerint az Európai Tanács tagjai (ezt hívják csúcsnak) csütörtökön „releváns kinevezési döntéseket” hoznak.
Miután azonban az álláspontok egyelőre nem közeledtek, nem kizárt, hogy a döntéseket egy újabb, június végi vagy júliusi csúcsig elnapolják.
Pénteken az EU27 (EU28 Nagy-Britannia nélkül) már az új uniós költségvetésről tárgyal.
2. Csúcsvezetők
Az unió 5 csúcsvezetője: az Európai Bizottság elnöke (Jean-Claude Juncker), az Európai Tanács elnöke (Donald Tusk), az Európai Parlament elnöke (Antonio Tajani), a külügyi főbiztos (Federica Mogherini) és az Európai Központi Bank elnöke (Mario Draghi). Zárójelben az eddigi tisztségviselőket tüntettük fel.
Az Európai Bizottság elnökét az Európai Tanács tagjainak kétharmados többsége, azaz legalább 21 uniós tagország vezetője ajánlja. Javaslatukat az Európai Parlament képviselői többségének, azaz a 751 képviselőből 376-nak kell elfogadnia.
A kompromisszum kialakítását az is nehezíti, hogy a Macronnal szövetséges francia liberálisok elfogadhatatlannak tartják Weber megválasztását.
A cél, hogy július 2-áig a többség által alkalmasnak tartott jelöltet találjanak – ezen a napon ülésezik ugyanis először az új összetételű Európai Parlament.
3. A B-szó
Miután az unió október 31-ig hosszabbította meg a brit kilépés határidejét, a mai csúcson nem szerepel napirenden a brexit kérdése.
Theresa May lehetséges utódai azonban kilátásba helyezték, hogy újra tárgyalnának az ír határzárról. Elképzelhető, hogy Michel Barnier főtárgyaló, vagy akár Donald Tusk is tájékoztatja a csúcs részvevőit a fejleményekről.
4. Klímaváltozás
Nyolc ország: Ciprus, Dánia, Hollandia, Lettország, Luxemburg, Portugália, Spanyolország és Svédország elszánt lépésekre szólítja fel a csúcsot a 2050-es esztendővel kijelölt határidővel.
Észtország és Magyarország a zéró kibocsátás 2050-es határidejét az „évszázad közepéig” kifejezésre puhítaná - Lengyelország pedig még hezitál a kérdésben. A korábbi, szintén ezt a tábort gyarapító bolgárok és szlovákok az elmúlt hetekben azonban meggondolták magukat, és most már ők is a klímavédelmi terv elfogadása mellett vannak.
HIRDETÉSEgy nemrégi kutatás szerint tartható az a terv, hogy a károsanyag-kibocsátást 2030-ig 40%-kal csökkentik az unióban. Ez azonban vélhetően csökkenti a versenyképességet, és növeli a munkahelyi kiadásokat.
5. Bővítés Albániával és Észak-Macedóniával
Miközben a britek a kilépéssel viaskodnak, két országot az köt le, miképpen csatlakozhatnának az unióhoz.
Albániának és Észak-Macedóniának már el kellett volna kezdeni csatlakozásai tárgyalásait, az uniós vezetés azonban néhány hónapos haladékot kért.
A folyamat elindításához a Bundestag jóváhagyására is szükség van, Berlinben azonban még nem tudtak „időt szakítani” a kérdés megvitatásra.
A késés szinte pánikot váltott ki a Balkánon, különösen Észak-Macedóniában, ahol az unió-párti vezetők kemény politikai csatározást folytatnak populista vetélytársaikkal.
HIRDETÉSA helyzetet tovább bonyolítja, hogy Ciprus bővítési vétót lengetett be mindaddig, amíg az unió nem akadályozza meg, hogy Törökország olaj után fúrjon a szigetország területi vizein.
6. Költségvetési megállapodás
Az Európai Bizottság sürgeti a költségvetési tárgyalások mielőbbi lezárását annak érdekében, hogy a végső megállapodás őszig megszülessen.
A bizottság ugyanis el szeretné kerülni a legutóbbi, hat hónapos késést, amely „hátrányos volt sok uniós és unión kívüli állampolgárra”.