A választási eredményekről és a néppárti csúcsjelölt szavairól Babar Viktorral, az Europe Elects elemzőjével beszélgettünk a választás záróéjszakáján.
HIRDETÉSA választási eredményekről és a néppárti csúcsjelölt szavairól Babar Viktorral, az Europe Elects elemzőjével beszélgettünk a választás záróéjszakáján.
Mennyire volt meglepő a Jobbik és az MSZP leszereplése?
A Jobbik néppártosodási politikája, úgy tűnik, kudarcot vallott. Már a tavalyi, 20 százalék körüli eredmény, és főleg a mindössze egy megszerzett egyéni országgyűlési mandátum is csalódást jelentett, azóta a párt elveszítette a hosszú évek alatt felépített elnökét, több meghatározó arcát, az oligarcháját, és a számvevőszéki büntetések miatt anyagi erőforrásainak egy jelentős részét is. Utóbbi volt az oka annak, hogy a Jobbik kampánya meglehetősen visszafogott, ötlettelen, szinte láthatatlan volt, ami egyenes utat jelentett a kudarc felé. Ezek mellett még a Mi Hazánk megjelenése sem segített, ami az eredményekben is megmutatkozott: a Toroczkai-féle tömörülés egyből feleannyi szavazatot tudott szerezni, mint a több mint egy évtizede létező anyapártja.
Az MSZP már a tavalyi választáson sem brillírozott, és ebben a kampányban sem tudott a kampányban olyan hangsúlyos témákat találni, mint a DK és a Momentum. A szocialisták számára az önkormányzati választások előtti alkudozások szempontjából sem kedvező az eredmény, hiszen, mivel már nem tekinthető a legerősebb baloldali pártnak, a többiek sokkal jobb pozícióból tárgyalhatnak vele az egyes pozíciókért.
És mennyire lehetett számítani a DK és Momentum jó szereplésére ?
A DK jó döntése volt, hogy Gyurcsány Ferencet "hátravonta", és feleségét tette meg a kampány arcának. Az Európai Egyesült Államok és az európai minimálbér (utóbbit félig-meddig a Jobbiktól csaklizta el a párt) remek kampánytémának bizonyult, ráadásul ismét Orbán legkeményebb ellenfelének tudtak tűnni, ami meg is hozta a második helyet.
A Momentum a városi, magas státusú fiatalok szavazataiért vívott nagy csatát az LMP-vel. A közvélemény-kutatók egészen az elmúlt hetekig körülbelül fej-fej mellett mérték a két pártot, az utolsó héten azonban sokkal jobban szervezett kampányának és friss arcainak köszönhetően simán elhúzott ellenfelétől.
Úgy tűnik, hogy a magyar választók az EP-választást továbbra is egyfajta kísérleti terepként kezelik, ahol lehetőséget adnak új, vagy korábban kevésbé népszerű pártoknak arra, hogy az Európai Parlamentben képviseljék őket. Ezt láttuk 2009-ben a Jobbik, 2014-ben a DK és az Együtt-PM, ma este pedig szintén a DK és a Momentum esetében. A DK és az MSZP szavazótábora nagyon hasonló karakterjegyekkel bír, ráadásul az eddigi trend szerint az előbbi gyengébben szerepelt az olyan választásokon, ahol a részvételi arány magas volt, hiszen tábora kisszámú, de rendkívül aktív volt. Ennek köszönhető talán, hogy a közvélemény-kutatások alapján nem lehetett előrelátni a DK ilyen mértékű növekedését. Most azonban minden eddiginél több, 550 ezer szavazót gyűjtött a Gyurcsány-párt, és talán kiszabadult a kispárti karanténból. A Momentum bejutását a legtöbb közvélemény-kutató megjósolta, a szavazatarány azonban mindenképpen meglepetésnek tekinthető.
Tekinthető nyílt szakításnak a Fidesszel és Orbán politikájával az, hogy Weber a választási éjszakán is azt hangsúlyozta, hogy az EPP nem fog együttműködni a nacionalista pártokkal ?
Ami a Weber-kijelentést illeti, én még korainak tartom. A szavazatszámlálás lezárultáig, és a különböző képviselőcsoportok mandátumarányainak meghatározásáig minden ilyen megszólalás a kampány részét képezi. A körülbelül 180 néppárti mandátumból a Fidesz és közvetlen szövetségesei majdnem egytizedet birtokolnak, és bár az első hely kérdése a szocialisták a vártnál valamivel gynegébb eredménye miatt egyértelmű, néhány kemény, inkább érdekekről, mint értékekről szóló tárgyalás még bizonyosan meg fogja előzni a Fidesz esetleges kizárását.