rendkívüli hír

rendkívüli hír

Hogy élnek túl a dán kis halászatok a nagyhalak mellett?

Hogy élnek túl a dán kis halászatok a nagyhalak mellett?
Betűméret Aa Aa

A halászcsónakok táplálják a helyi közösségeket, munkát biztosítanak, és segítenek megőrizni az ökoszisztémát Európa partvidékén. De föl tudják venni a versenyt a nagyüzemi halásztársaságokkal, amelyeknek megvannak az eszközeik, hogy kiiktassák a kishalakat az útból? Néhányan föladják, míg mások megtalálják a fejlődés módját. Egyszerű halászok küzdenek a megélhetésükért. Az Ocean című műsor ennek járt utána.

11 óra a vad hullámok között nap nap után. A háromtagú legénység hálóikkal Dánia északnyugati partjánál dolgozik. A mai fogás 1500 kilogramm lepényhal. Régebben több volt, mielőtt a nagyüzemi hajók megrongálták a tengerfeneket.

- A nagy hajók tönkreteszik a tengert. Mi hálókat használunk, amik egy vagy két napig is a víz alatt vannak, amíg ki nem húzzuk őket. Ezek nem tesznek kárt semmiben - mondta Jan Olsen, a halászok társaságának helyi vezetője.

A homokos part összetörheti a legtöbb modern hajót, de nem azokat a kis fahajókat, amelyeket a viking kor óta építenek ezen a vidéken. A rugalmas fából készült flottával a halászfalu nem csak a természeti erőknek áll ellen.

A kisüzemi halászat fontos szerepet játszik sok európai uniós régióban. A Földközi- és a Fekete-tenger vidékén a teljes halászat mintegy 80 százalékát ők képviselik, és a szektor munkaerejének több mint 60 százalékát ők foglalkoztatják. Az Európai Unió is elismeri jelentőségüket: több mint 7 éve a kisüzemi halászat mintegy 210 millió eurós finanszírozást kapott marketingre, diverzifikációs és egyéb projektjeikhez.

Dánia elveszítette a független halászatai többségét mintegy tíz éve, amikor úgy döntött, hogy a hajótulajdonosokhoz rendelik a halászati kvótákat. A nagy cégek alig várták, hogy fölvásárolják ezeket a kvótákat. A piaci árak emelkedtek, meggyőzve a kis tulajdonosokat, hogy adják el hajóikat, és hagyják ott a munkájukat.

- Az első évben eltűnt a flotta negyede. Már az első évben! És az első két évben a hajók ára 1000 százalékkal emelkedett - mesélte Thomas Højrup, a helyi halászati céh vezetője.

Az árak miatt a fiatal halászok nem engedhetik meg, hogy elkezdjenek dolgozni, így a piacon a nagyüzemi vállalatok dominálnak. A partmenti települések elveszítették a hajóikat, és szellemvárosokká váltak. A jövőjük miatt aggódó helyiek komoly lépésekre szánták el magukat.

- Sok megbeszélést tartanak, és a többség úgy határozott, hogy egy szövetkezetet hoznak létre, és együtt próbálnak kvótákat vásárolni, és megosztoznak rajta. Így a fiatal halászok is részt tudnak venni a szövetkezetben, és a kvóták megosztásán. És ezt meg is valósítják - magyarázta Mathilde Højrup Autzen, antropológus (Center for sustainable life modes).

A helyi közösség összefogással megőrizte halászati jogait és a hagyományos módszereket, beleértve a fahajó-készítést, amely híres Dániában és külföldön is.

Az európai finanszírozás segített egy olyan hajókészítő üzemet nyitni, ahol új halászhajók épülnek, és szakembereket is képeznek, így támogatva a helyi gazdaságot.

- Ez nemcsak a halászat, hanem a hajóépítés, a szerelők, a mérnökök és minden más - új munkahelyeket teremtenek itt. Ez a hajóépítőüzem és, amit itt csinálunk segít fellendíteni a turizmust is, az emberek kíváncsiak minderre - mondta Pipsen Monrad Hansen kutató.

A fenntartható étel trendy, és ez segíti a vállalkozásokat is. Egy céhes bolt és étterem szintén része az új uniós finanszírozású infrastruktúrának, frissen fogott halat árulnak. A nagy hajóktól eltérően a kishajók nem töltenek heteket a tengeren, és a hálóik nem rongálják a tengerfeneket, így ennek a halnak az értéke nagyon nagy.

- A nagyüzemi halászat által és a hagyományos módszerrel fogott hal ára közti különbség talán 10-20 korona kilónként. Nem gondolnám, hogy ez drága. Szerintem ez fair ár összevetve a vele járó sok munkával és a végtermék minőségével - vélte Janni Olesen tulajdonos.

A falunak sikerült kiterjesztenie üzletét a fővárosba is, egy mólóhoz kikötött átalakított hajón árulnak friss halat Koppenhága legszebb részén.

Ahogy javul az eladás, egyre több falusi halász tér vissza, miközben ügyelnek a tenger védelmére és a közösség megőrzésére is.

- Ez fenntarthatóságot biztosít a környezetnek, ugyanakkor a falusi halászatnak is, amely majdnem kihalt a dán partvidéken. Remélem, túlélnek, biztos vagyok benne, hogy így lesz, és legjobb esetben inspirálhatnak hasonló városokat, hogy ott is folytassák a munkát - magyarázta Simon Biggas Møller séf és halárus (HM800 Jammerbugt).