Egy görög egyetemen próbálták újságíróink kideríteni, miért mennek el a görögök szavazni az európai választásokon.
HIRDETÉS**Tíz héttel az európai parlamenti választások előtt az Euronews riporterei nagy útra indulnak, hogy megismerjék a kontinens lakóinak vágyait és aggályait a közelgő szavazással kapcsolatban. A NAGY UTAZÁS főszereplője az euronews piros kanapéja, mely körbejárja Európát, hogy minden véleménynek kényelmes helyet biztosítson.
**
A NAGY UTAZÁS következő állomásán 0megmérjük Görögország politikai vérnyomását. Erre az egyik legalkalmasabb hely egy egyetem.
"Itt vagyunk a Macedóniai Egyetemen Thessalonikiben. Ahogy azt láthatják, elég nagy a nyugalom, mert húsvéti szünet van, de még így is találtunk egy politikatudomány órát."
"Igen, és a következő politikai elemző-generációval fogunk beszélni az EU-ról, a közelgő európai választásokról, és meg fogjuk őket kérdezni a jövőbe vetett reményeikről és félelmeikről, valamint arról is, hogy tervezik-e elhagyni Görögországot vagy inkább maradnának."
A mai nap témája a populizmus. Ez a mozgalom átsöpör Európán, amely a gazdasági válság összefüggésében felforgatta az eddigi görög politikai berendezkedést is.
Szpirosz Litszasz, a Makedón Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora:
"A populisták egyik fő érve, amelyet európai vezetőik a napi kommunikációjuk során népszerűsítenek az európai választóknak, az, hogy a globalizáció lebontja az államok nemzeti struktúráját- mondja az egyetem professzora. " Szeretném megkérdezni a saját véleményüket arról, mi a populizmus valójában..."
"Nem vagyok benne biztos, hogy az átlagos európai uniós állampolgár felfogja, milyen szereplő is az EU. Vajon állam? Vagy egy szervezet? Szerintem többet kell befektetnünk abba, hogy elmagyarázzuk az átlagos európai állampolgárnak, mit csinál az EU"- véli egy diák. "Más szavakkal, legitimizálnunk kell az Európai Uniót az állampolgárainak, habár 2019-et írunk."
Sok görögországi diák a munkanélküliség vagy az alacsony bérek kilátásával szembesül. Emiatt az agyelszívás aggasztó trenddé vált, amely a válság hivatalos vége, azaz tavaly óta sem csitult.
"Hogy őszinte legyek, nem akarok Görögországban maradni, hiszen látom, hogy itt nem álmodhatunk, a fiatal generációknak nem lehet jövője" - mondta egy tanuló.
Szpirosz Litszasz, a Makedón Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora:
"Én leginkább az agyelszívás miatt aggódom. Ezzel egyidőben mi vagyunk a leggyorsabban öregedő ország Európában, ami azt jelenti, hogy a következő évtizedekben szörnyű problémákkal fogunk szembesülni a jóléti rendszerünkben."
Görögország ezen részében, Makedóniában, a nemrégiben lezárult névvita a most már Észak-Macedón Köztársaságnak hívott szomszédos állammal, befolyásollhatja a szavazás kimenetelét.
De amint azt megtudtuk hűséges piros kanapénknak köszönhetően, Thesszalonikiben nem mindenki ellenzi a névvita lezárásáról szóló megállapodást.
"Én támogatom a megállapodást, mivel tanultam történelmet, és tudom, mik az előzmények. Nem támogatok teljes mértékben egyetlen politikai pártot vagy irányt sem. Nagyjából tudom, hová helyezzem magam politikailag, de nem vagyok szélsőséges - állítja egy nő. "Úgy vélem, ami történt, jó dolog. Történelmileg helyes."
"Külföldön, ahol élek, mindenki Macedóniának hívja a szomszédos országot. És még a megállapodást követően is, talán szokásból, itt is sokan hívják még mindig Macedóniának. Szóval máris elvesztettük a játszmát - vélte egy görög férfi. "Észak-Macedóniának kéne találnia egy megoldást a névkérdésre az ENSZ-szel és a diplomáciai kapcsolataiban, mert a macedóniaiak másként definiálják magukat, mint ahogyan a görögök azt szeretnék. Másfelől, minket úgy neveltek fel, hogy mi vagyunk a valódi makedónok, ami így is van."
Úgy tűnik, a görögök közül sokan azért fognak az urnához járulni, hogy inkább a helyi, mint az EU-s problémák miatti érzéseiket kifejezzék.