NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Elég lehet évente egy nap, hogy megmentsük a Földet? - 1. rész

Elég lehet évente egy nap, hogy megmentsük a Földet? - 1. rész
Szerzői jogok REUTERS/Jitendra Prakash
Írta: Pálfi Rita
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Április 22-e a bolygónk napja, ez alkalomból 22 cikkünket gyűjtöttük össze 4 különböző, környezetvédelemi témakörben.

HIRDETÉS

Április 22-e a bolygónk napja, ez alkalomból 22 cikkünket gyűjtöttük össze 4 különböző, környezetvédelmi témakörben. Ezek a műanyagszennyezés, a légszennyezés, a klímaváltozás és az élővilág. Mindegyik területen átgondolt stratégiára és egész éves, illetve sok éven át tartó odafigyelésre lenne szükség, hogy ne legyen tragédia a vége.

Műanyagszennyezés

Miért nem oldja meg az újrahasznosítás a világ műanyagproblémáját ?

Ha a jelenlegi ütemben folytatjuk, akkor 2050-re több műanyag lesz a vizekben, mint hal, súlyra nézve – derül ki a World Economic Forum jelentéséből. Ez veszélyezteti a tengerek és óceánok élővilágát. A tengeri madarak 60 százalékában és a tengeri teknősök 100 százalékában találtak műanyagot – Ocean Conservancy amerikai civil szervezet adatai szerint. A cikkben azt is összeszedtük, hogy mik a legrosszabb szemetek, mikkel árasztják el az emberek a vízpartokat, az első helyre a cigarettacsikkek kerültek, a másodikok a műanyag palackok, míg a harmadik helyre a műanyag kupakok kerültek.

Tavalyi cikkünkben azt a tanácsot adta az emberiségnek Carsten Wachholz, az Európai Környezetvédelmi Iroda szakértője, hogy "kevesebb műanyagot kellene gyártani, és jobban szétválogatni az újrafeldolgozásnál".

Több évszázad kell a műanyagszemét lebomlásához, a pelenka sem kivétel

Az élővizeket szennyező műanyag azért is jelent egyre nagyobb problémát, mert megjósolhatatlan, hogy hány évszázad kell a lebomlásához, és ez igaz a műanyagból készült pelenkára is. A szakértők 400-450 évre teszik a műanyagpalack és szatyor, valamint a pelenkák, egészségügyi betétek lebomlását is. A halászhálók lebomlását pedig még ennél is lassabbnak becsülik, 600 évre.

Azonban elképzelhető, hogy még ennél is több idő, mire beindul a bomlási folyamat, amihez napfényre van szükség. Főleg a vizek mélyére kerülő műanyagszemét esetében.

Fürdőruhákkal a tengerek műanyagszennyezése ellen

Két magyar nő, akiknek személyes tapasztalatai is vannak arról, hogy már a rejtett paradicsomokat is elérte a műanyagszennyezés, egy fürdőruhamárkával igyekszik segíteni a helyzeten. Ugyanis alapanyagként műanyaghulladékot, a korábbi cikkünkben említett rendívül sokára lebomló halászhálókat használják. A velük készített cikkünkben hasznos tanácsokat adnak azoknak is, akik szeretnének tenni a környezetszennyezés ellen, de nem tudják hogyan, milyen kisebb lépésekkel tehetik mindezt.

Légszennyezés

A levegő minőségének a megfigyelése egy nagyszabású feladat

Csak Európában évente több mint félmillió korai halálozásért felelős a légszennyezés. A tüdőbe bejutni képest szálló por okozta károkért a járműforgalom nagyban felelős, emellett jelentősen hozzájárul Európa-szerte a károsanyag-kibocsátáshoz a nitrogéndioxid és a szmog az erőművekből, az iparból és a háztartásokból. A légszennyezés elleni küzdelemben, és annak káros hatásának visszaszorításában szükség van arra, hogy minél pontosabb előrejelzések legyenek a levegő minőségéről.

A falvakat sem kíméli a légszennyezés

A 21. századra vezető halálozási tényező lett a légszennyezés. Egy friss tanulmány szerint évente 9 millió ember hal idő előtt világszerte a levegőben szálló por miatt, pont annyian, mint a dohányzás okozta megbetegedésekben. Magyarországon a levegő szennyezettségéből fakadó megbetegedések évente több mint tízezer ember életét követelik

A szennyezett levegőről leggyakrabban a nagyvárosok jutnak eszünkbe, pedig a kór a csendes, erdőben fekvő településeket is sújtja. Ennek oka, hogy a legtöbb helyen fával fűtenek, amit mindenki megérez a faluban.

A Greenpeace február végén hatalmas molinót feszített ki a budapesti Gellért-hegyi Szabadságszoborra, hogy felhívja a figyelmet a levegő szennyezettségére. Közlésük szerint egy frissen végzett reprezentatív közvélemény-kutatásból az derült ki, hogy a budapestiek a környezeti ártalmak közül a légszennyezést tartják a legsúlyosabb problémának.

A Ryanair a legszennyezőbb légitársaság

2019-ig az Európai Unió közlekedési és környezetvédelmi csoportjának TOP 10-es negatív listáján csak szénerőművek szerepeltek, mint a legszennyezőbb cégek. Idén azonban a Ryanair is felkerült a "szégyenfalra".

Az adatok szerint a Ryanair széndioxid kibocsátása 6,9 százalékkal nőtt 2018-ban, miközben a cég azt mondja magáról, hogy Európa legzöldebb és legtisztább légitársasága. Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) arra hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak a Ryanair problémás, nyolc olyan légitársaság van, melyeknek gyorsabb ütemben nő a szénkibocsátásuk, mint a szégyenlistán szereplő fapadosnak.

Klímaváltozás

Klímaváltozás Európában 2018-ban: a bizonyíték

2018 a legszélsőségesebb év volt a szokatlan időjárási jelenségek szempontjából a kontinensen. A hőség és a csapadék is rekordokat döntött Európa-szerte. A világszervezetek arra figyelmeztetnek, hogy "mi vagyunk az utolsó generáció", aki még tehet a klímaváltozás ellen. A tudósok azt szorgalmazzák, hogy a globális hőmérséklet emelkedése az iparosodási előtti szinthez képest másfél Celsius fok alatt legyen tartva. 2018 volt az eddigi negyedik legmelegebb év a sorban 2016, 2015 és 2017 után.

Azt hiszem, hogy Európában legalább 2018 megmutatta, hogy a klímaváltozás valami, ami most és itt, a házunk táján történik - mondta Sonia Seneviratne, a zürichi ETH légköri és klímatudományi intézetének professzora az Euronews-nak arról, hogy lehetett-e fordulópont 2018 az éghajlat számára.

WMO: felgyorsult a tengerszint emelkedése

A Meteorológiai Világszervezet szerint 62 millió embert sújtott 2018-ban világszerte a szélsőséges időjárás, az ember okozta klímaváltozás miatt kétmillió embernek kellett elhagynia otthonát. 2018 volt az az év, amikor a legtöbb embert kényszerítettek helyváltoztatásra a természeti katasztrófák.

35 millió embert sújtottak az áradások és több mint 1600 ember halála írható a hőhullámok, erdő-és bozóttüzek számlájára Európában, Japánban és az Egyesült Államokban - olvasható a szervezet éves jelentésében a klíma állapotáról.

António Guterres ENSZ-főtitkár azt mondta, hogy a" klímaváltozás gyorsabban halad, mint az irányítására tett erőfeszítéseink". - A jelentésben szereplő adatok komoly aggodalomra adnak okot. Ez egy újabb szükséges figyelmeztető jel arra, hogy visszaszorítsuk a globális felmelegedést - hangsúlyozta.

Ezt egye, ha meg akarja menteni a Földet!

Radikálisan meg kell változtatni az étkezési szokásainkat, ha meg akarjuk őrizni a bolygót és magát az emberiséget is. Ezt állítja a több mint harminc világhírű tudós által készített tanulmány. E szerint a jelenlegi táplálkozásunkkal nem csak az a baj, hogy nem fenntartható, de még az egészségre is káros.

HIRDETÉS

A kutatók szerint elsősorban a hús- és cukorfogyasztást kellene csökkenteni, főleg a vörös húsokét, mert ezek járulnak hozzá leginkább az üvegházhatású gázok kibocsátásához. A húsokban lévő proteint más forrásokból kell bevinni a szervezetbe.

A Föld élővilága

Jó a meleg tengerben fürdeni, de milyen hatása van a környezetre?

A Földközi- és az Északi-tenger 2014-ben volt a legmelegebb, legalábbis azóta, hogy jegyzik a hőmérsékletüket. A szisztematikus méréseket körülbelül 1870 óta csinálják, szóval csaknem másfél évszázados rekordnak számít a négy évvel ezelőtti hőmérséklet.

Más európai tengerek is rekordmeleg hőmérsékletűek voltak az elmúlt években, vagy megközelítették a csúcshőmérsékletet az értékek.

Ez elsőre talán pozitívnak is hangozhatna, számos nehézkes, hideg vízbemenetelre gondolva. Azonban ennek nagy ára van, figyelmeztet az Euronews-nak nyilatkozó Hans-Martin Füssel, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) éghajlat-változási szakértője.

Az európai vizek felmelegedése összefüggésbe hozható a vízzel kapcsolatos betegségek számának növekedésével és rontott az úgynevezett halott tenger zónákon. Ahol a magasabb hőmérséklet azt jelenti, hogy kevesebb oxigén van a tengeri élőlényeknek a túléléshez – mondta Füssel.

HIRDETÉS

„De a legaggasztóbb hatása a tengerek melegedésének a trópusi és a szubtrópusi zónában vannak" –tette hozzá. Nagyon nagy a kockázata annak, hogy a világ korallzátonyainak nagy részét elveszítjük ebben az évszázadban – figyelmeztetett Füssel.

Csaknem kétmillió fecske hiányzik Magyarországról

A legfrissebb számítások szerint már körülbelül kétmillió fecske hiányzik Magyarországról. A fecskeállomány 2000 és 2010 között a felére csökkent. Ennek legfőbb oka a nagyüzemi mezőgazdaság és a klímaváltozás. A vonulási útvonalakon megváltozott élőhely, a rovarirtó szerek használata csökkentik a vándorló madarak, így fecskék túlélési esélyeit, pedig a madaraknak kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy a rovarok, például a betegségeket terjesztő szúnyogok ne szaporodjanak túl.

Ha nem történik jelentős változás, akkor Magyarországról 2020-ra, azaz jövő évre eltűnhetnek a fecskék. Ennek okairól és következményeiről Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője beszélt az Euronews-nak.

Jane Goodall: a Föld érdekében végig kell gondolnunk a választásainkat

A világhírű angol etológus a műanyaghulladék és a pálmaolaj környezetkárosító hatásaira hívta fel a figyelmet tavaly Budapesten az olajpálma ültetvények miatt ugyanis napi 20 hektárnyi esőerdőt tüntetnek el a föld színéről, ezzel hozzájárulva a klímaváltozáshoz.

HIRDETÉS

Goodall egy másik interjúban az ember eredetéről, a nagyipari állattartásról és a klímaváltozásról is beszélt az Euronews riporterének. Azt mondta, hogy "az emberek képesek a lehetetlenre is. De egyre kevesebb időnk van."

Szeretne tenni valamit? Az Egyesült Nemzetek Szövetsége az elhivatott és a kevésbé elhivatott környezetvédőknek is hasznos tanácsokat állított össze, különböző szintekkel, attól függően, hogy ki mennyire szeretne hozzájárulni a Föld megóvásához.

A cikk második részét itt érhetik el.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Elég lehet évente egy nap, hogy megmentsük a Földet? - 2. rész

Megfejtették a bálnák énekének rejtélyét

Egy kilőtt medve miatt tüntettek százak Olaszországban