rendkívüli hír

rendkívüli hír

Klímaváltozás Európában 2018-ban: a bizonyíték

Klímaváltozás Európában 2018-ban: a bizonyíték

2018, a szárazság, a hőhullámok és a viharok éve

Európa volt az egyik kontinens, ami szélsőséges időjárási jelenségeket tapasztalt 2018 alatt. Pár hónap különlegesen hideg időjárás után meleghullám és szárazság tombolt tavasszal, majd nyáron a hőmérséklet jóval az átlagos felett volt az északi és a nyugati területeken.

Május és július között a skandináv félszigeten a legszárazabb és a legmelegebb időszakot mérték. Az Északi-sarkkörön a valaha mért legmagasabb hőmérsékletet jegyezték fel. Helsinki-Vantaán (a finn főváros reptere) rekordhosszan, 25 egymást követő napon volt a hőmérséklet 25 fok felett.

Az Egyesült Királyságban és Írországban is kivételesen meleg volt, Svédországban 25 ezer hektárnyi területet égettek fel az erdőtüzek.

Görögországban a valaha volt legtöbb halálos áldozatot szedő erdőtüzek voltak júliusban, szeptemberben pedig egy rendkívül ritka időjárási jelenség, egy medikán, azaz egy mediterrán hurrikán tombolt a térségben.

Magyarország legnagyobb folyóján, a Dunán az évben kétszer is rekordalacsony vízállást mértek.

Portugáliában a 21. évszázad legmelegebb napját mérték 44 Celsius-fokos hőmérséklettel. Örményországban júliusban a valaha mért legmelegebb volt. A fővárosban, Jerevánban 43,7 ºC volt.

A száraz állapot maradt Németországban, ahol az áprilistól szeptemberig terjedő időszak volt a második legszárazabb. Frankfurtban 19 egymást követő napon át volt a hőmérséklet 30 Celsius fok felett július 23 és augusztus 9 között.

WMO
A Meteorológiai Világszervezet térképe a 2018-as szélsőséges időjárási jelenségekrőlWMO

Februárban Észtországban a második leghidegebb időszakot mérték, és abnormálisan sok hó borította dél-Franciaországot: 15 és 30 centiméter közötti hótakaró volt Nimes-ben és Montpellier-ben. Rekordmennyiségű hó esett dél-Olaszországban is, különösen Nápolyban.

Májusban és júniusban számos helyen rendkívüli viharok és záporok voltak.

Októberben a heves alacsony légnyomású időjárási rendszer (frontok) a Földközi-tengeren halálos áradásokat és erős szeleket hozott több országba is.

Olaszországban rekorderősségű, 179 kilométer per órás szelet mértek a Monte Cimone-nél.

Erős záporokat hozott ez az időjárás, 24 órán belül 406 milliméternyi csapadékkal az északkeleti Alpok előhegységeknél és 308 mm-nyivel Liguriában. Legkevesebb harminc ember vesztette életét az októberi viharokkal kapcsolatba hozható események miatt. Dél-Franciaországban legkevesebb tíz ember halt meg, ahogy Mallorcán is.

A szeptember végi heves esőzések legkevesebb nyolc ember halálát okozták dél-spanyolországi régiókban, Malagában, Murciában és Almeriában.

Lehetett fordulópont 2018 a klíma számára?

Mennyire hasonlít 2018 az előtte lévő évekre? A tavaly előtti években is láttunk és tapasztaltunk számos különleges időjárási jelenséget, eseményt, de az időjárás és a klíma két különböző dolog. Ezek a jelenségek egyértelmű jelet jelentenek arra, hogy megváltozott az éghajlatunk?

Van még visszaút, vagy hozzá kell ahhoz szoknunk a hideg telekhez, a hőhullámokhoz, az áradásokhoz, attól függően, hogy hol élünk? Lehetett ez az eddigi legrosszabb év?

Egy kicsit figyelmeztetés volt ez - mondta Sonia Seneviratne, a zürichi ETH légköri és klímatudományis intézezének professzora, akinek munkája az éghajlatok szélsőségeinek az elemzése.

Más években is voltak szélsőséges jelenségek, de talán azért volt más idén, mert igazán érintette Európát és az Egyesült Államokat - tette hozzá.

Dr. Friederike Otto az angol Oxford Egyetem a környezet változásaival foglalkozó intézetének a vezetője olyan extrém időjárási eseményekkel foglalkozik, mint az aszályok, a hőhullámok és a felhőszakadások.

Azt hiszem, hogy Európában legalább 2018 megmutatta, hogy a klímaváltozás valami, ami most és itt, a házunk táján történik - mondta.

Láttuk, hogy ez nem a jövő gondja, és hogy nencsak a fejlődő országokban élőket érinti -tette hozzá.

2018 a negyedik legmelegebb év volt, 2015-tel, 2016-tal és 2017-tel együtt, a Meteorológiai Világszervezet adatai alapján.

2018 egy újabb olyan év volt, mikor a klímaváltozás hatása az éghajlatra és az időjárásra igazán nyilvánvaló volt - mondta Otto.

Akkor 2018 éghajlata az új normális?

Szokatlan volt-e a tavalyi év, ha az elmúlt évekhez hasonlítjuk? Otto számára nem.

"Nem volt szokatlan, tekintve hogy egy olyan világon élünk, ahol létezik a klímaváltozás, és már hatása is van" - fejtette ki. Tanulmányoztuk az európai hőhullámokat, és arra jutottunk, hogy olyan részeken, mint Dublin, Dánia vagy Osló, nem volt annyira ritka jelenség, hiszen hétévente előfordul. De északabbra, olyan területeken, mint például Finnország, nagyon ritka. A nagyon magas hőmérséklet rendkívüli volt, még egy klímaváltozásos világban is - tette hozzá.

Svédország 2018 nyarán

"Amit 2018-ban, és főleg nyáron láttunk, az rendkívüli. Amikor számos helyen, ahol több hőhullám előfordulására számítottunk, valóban megtörtént. Nagyon szélsőségesnek tűnt volna, ha nem lenne klímaváltozás. De adva van, hogy egy olyan világban élünk, ami már egy fokkal melegebb, mint az iparosodás előtti hőmérsékletek. Ez extrém." -magyarázta.

Az olyan, idősebb klímakutatók szerint, mint a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjánál (ECMWF) dolgozó Freja Vamborg, ennél bonyolultabb a kérdés.

"Nehéz ezt megmondani. Mert ha általánosságban nézzük a tavalyi évre, nagyon meleg volt Európában, februáron és márciuson kívül - mondta Vamborg.

Ami számomra még feltűnőbb, az nem az egyes időjárási események intenzitása, még csak nem is az extrém események száma, hanem az állandó minta az egész év időjárása alatt - tette hozzá.

Kopernikusz Klímaváltozás-figyelő Szolgálat
A melegebb és szárazabb időjárási körülmények mintája Észak-Európában a feltűntő a tudósok szerintKopernikusz Klímaváltozás-figyelő Szolgálat

Nagyon szélsőséges év volt, sok szempontból, de nehéz azt megmondani, hogy szélsőségesebb volt-e? Bizonyos dolgok extrémebbek voltak, bizonyos dolgok az edig valaha látottnál is extrémebbek voltak. Az európai hőmérsékleti adatok az eddig mért egyik legmagasabbak lehetnek, ha nem a legmagasabbak - tette hozzá. A klímaváltozás drámai az Antarktiszon, ahol egy új korszak köszöntött be - figyelmeztetett.

Seneviratne professzor szerint 2018-at azt teszik különösen kivételessé, hogy mennyi időjárási esemény történt egy időben, nagyon kiterjedt területen.

Míg 2018 nem volt a legmelegebb év, a legszélsőségesebb.

A véleményem szerint ez volt a legszélsőségesebb év - mondta.

"Nem volt ennyire sok időjárási eseményünk előtte. Ez a globális felmelegedés és pár szokatlan, és nagyon kitartó időjárási mintázat kombinációja" - tette hozzá.

Seneviratne azt mondja, hogy ha ezek a mintázatok léteztek hidegebb állapotok alatt is, a globális felmelegedés előtt, lehetséges, hogy nem tapasztaltunk volna ennyi extrém időjárási eseményt egy év alatt. Mert nem lett volna a háttérben a felmelegedés. Szóval ezeknek az extrém eseményeknek a megtörténését ez a nagyon erős felmelegedés és a szokatlan időjárási mintázatok okozták."

Mi várható idén?

2019 első hónapja a negyedik legmelegebb január volt.

A légszennyezéssel és az évszaktól szokatlan meleggel párhuzamosan rekordot döntött a január-februári tűzvészek, bozóttüzek száma Nyugat-Európában.