NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az EP-választások előtt tárgyalják a kvótapert

Az EP-választások előtt tárgyalják a kvótapert
Szerzői jogok  REUTERS/Francois Lenoir
Írta: Pálfi Rita és MTI
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Bár a magyar kormány migránsozik kvótaügyben, valójában menedékstátuszt kapott menedékkérőkről volt szó.

HIRDETÉS

Május 15-re tűzte ki az Európai Unió Bírósága (EUB) az Európai Bizottság Magyarországgal, Lengyelországgal és a Cseh Köztársasággal szemben indított úgynevezett kvótaper tárgyalásának időpontját - közölte az Igazságügyi Minisztérium (IM) pénteken az MTI-vel.

A tárgyalás előkészítése keretében a bíróság kérdéseket is küldött, amelyekre az IM pénteken válaszolt, nyilvánvalóvá téve, hogy a magyar kormány továbbra is kiáll a kötelező "migránskvóta" ellen, "Magyarország sem az egyszeri, sem az állandó kvótából nem kér" - írták.

Kifejtették: a válaszokban a kormány úgy foglalt állást, hogy - a határozat jogszerűségének kérdésétől függetlenül - az Európai Unió működéséről szóló szerződés 72. cikke lehetővé teszi, hogy a tagállamok igazolják egy kötelezettségszegési perben a kvótahatározat végrehajtásának elmaradását, így a nekik felrótt jogsértés nem állapítható meg. Magyarország emellett fenntartja, hogy a bizottság eljárása több szempontból jogsértő volt, ezért a keresetet el kell utasítani - tették hozzá.

 Azt nem közölte az MTI, hogy mik voltak a kérdések.

Az egyszeri kvóta csak a kezdet, a brüsszeli vezetés valódi célja, hogy állandó, felső korlát nélküli, automatikus kötelező kvótát, áttelepítési mechanizmust vezessen be. Biztosak abban is, hogy ha a májusi európai parlamenti választáson a bevándorláspárti erők kerülnek többségbe, akkor újra napirendre fogják venni a "migránsok" kötelező elosztását - írták.

A május 15-i tárgyalás után az ügyben kijelölt főtanácsnok indítványt terjeszt majd elő, ítélet pedig idén nyáron vagy ősszel várható. Mivel a kvótahatározat hatálya 2017 szeptemberében lejárt, Magyarország álláspontja szerint nem lehetséges egy elmarasztaló ítélet visszamenő hatályú alkalmazása - emelték ki.

Az Európai Tanács 2015-ben hozott döntést arról, hogy Magyarországnak 1264 menekültet kell átvennie, ezt a határozatot jogtalan döntés miatt az EUB-nál Magyarország és Szlovákia megtámadta, de 2017 szeptemberében a bíróság elutasította a keresetet. Ezután a bizottság tavaly januárban beperelte Magyarországot a kvótaítélet végre nem hajtása miatt.

Hivatalos menekültstátuszt kapottak befogadásáról szólt a kvóta

A kvóta nem illegális bevándorlókról szólt, hanem hivatalos menekültstátuszt kapott menedékkérőkről.

Az áthelyezésre ráadásul csak azok a menedékkérők jogosultak, akiknek az állampolgárságukból fakadó átlagos elismerési aránya 75 százalék vagy annál magasabb (az Eurostat legfrissebb rendelkezésre álló negyedéves adatai szerint) - olvasható magyarul is az Európai Parlament a korábbi döntésekre hivatkozó, és azokat alátámasztó, 2017 májusában elfogadott állásfoglalásában. Ennek csak a szíriaiak, irakiak vagy eritreaiak felelnek meg, akiknek szinte biztosan megalapozott a menedékkérelmük.

Az Eurostat tavaly áprilisi adataiból az derült ki, hogy Magyarország 2017-ben majdnem annyi menekültet fogadott be, mint amennyit a vitatott kvóta szerint kellene.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Betiltaná a kormány, hogy a 18 év alattiak energiaitalt vehessenek

Bizottsági alelnök: Nem hiszem, hogy az EP-választás a szélsőjobb diadala lesz

Különleges térképen Hollywood magyar gyökerekkel rendelkező fimesei