Csaknem a felük Afganisztánból érkezett, harmaduk szíriai.
Kevesebb menedékkérelmet nyújtottak be az unióban, mint 2016-ban
HIRDETÉSAz európai uniós tagállamok 538 ezer menedékkérő számárára nyújtottak védelmet 2017-ben. A kedvezményezettek közel egyharmada szíriai volt - derül ki az Eurostat csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentéséből.
A tavalyi számadatok mintegy 25 százalékos csökkenést mutatnak a 2016-ban regisztráltak mennyiségéhez képest. A tagállamok összesen mintegy 24 ezer embert fogadtak be az uniós áthelyezési és áttelepítési program keretében.
A beszámoló szerint a legtöbb, közel 200 ezer befogadott szíriai volt. A szíriaiak száma az összes menedékkérő között 33 százalék volt tavaly, ez csökkenést mutat 2016-hoz képest , amikor az összes menedékkérő 57 százalékát tették ki. A szíriaiakat legnagyobb számban az afgán (19 százalék), az iraki (12 százalék), majd az eritreai (5 százalék) végül az iráni, a szomáliai és a nigeri menekültek követték az unió országaiban.
A tavaly befogadott szíriaiak mintegy 70 százaléka Németországban telepedett le. Németországot követően a legtöbb szíriai, afgán és iraki menekültet Ausztria fogadta be, majd Franciaország, Görögország és Olaszország.
Aszerint, hogy mely országokban a legnagyobb az egymillió lakosra jutó befogadott menekültek száma Németország "áll az élen" 3945-tel. A második Ausztria 3865-tel, szintén háromezer feletti ez az arány Svédországban (3125). Magyarországon 130 befogadott menekült jut egymillió lakosra.
Magyarország majdnem annyi menekültet fogadott be, mint amennyit a vitatott kvóta szerint kellene
Az uniós statisztikai hivatal szerint Magyarország 1290 esetben bírált el pozitívan menedékkérelmet, míg összesen 4170-et nyújtottak be a magyar hatósághoz. 580 afgán, 385 szíriai és 190 iraki menedékkérőnek biztosított védelmet 2017-ben. 105 esetben adott menekültstátuszt, 1100 esetben kiegészítő védelmet és 75 esetben vett figyelembe humanitárius szempontokat.
A kérelmek elfogadásának tekintetében Csehország a legszigorúbb, az 1190 kérelemnek csupán a 12 százalékát bírálták el pozitívan. Őket a lengyelek követik, ahol ez az arány 25 százalék. Franciaországban nyújtották be az egyik legtöbb kérelmet, és itt a harmadik legmagasabb a visszautasítási arány 110945-ből csak 32565-at bíráltak el pozitívan (29%). A magas visszautasítási arány mögött az állhat, hogy a legtöbb menedékkérelmet albán állampolgárok adták be Franciaországban, annak ellenére, hogy biztonságos államnak számít hazájuk.
Horvátországban, Magyarországon és az Egyesült Királyságban is 31 százalékos volt tavaly ez az arány, míg az uniós átlag 46 százalék.
Az Eurostat jelentésének egyik táblázatából az is kiderül, hogy 2017-ben az Olaszországból és Görögországból, valamint bizonyos, a migráció által különösen sújtott országból való uniós áthelyezési és áttelepítési program keretében a legtöbb jogosultat Németország, Nagy-Britannia, Svédország, Norvégia, Franciaország és Hollandia vette át.
A mechanizmusban ez idáig nem vett részt Ciprus, Málta, Szlovákia, Szlovénia, Liechtenstein, Portugália, Lengyelország, Litvánia, Csehország, Görögország, Bulgária és Magyarország.