Vita a Hagia Sophiáról
Kommentek
A görög külügyminiszter reagált Recep Tayip Erdogan török elnök tervére, mely szerint ismét mecsetté alakíttatná át a Hagia Sophiát. Az egykori bizánci székesegyház ma múzeumként üzemel Isztambulban, tervéről pedig a török elnök egy vasárnapi tévéműsorban beszélt.
A Hagia Sophiát a középkorban évszázadokon keresztül a kereszténység legnagyobb templomának tekintették, mielőtt II. Mehmed oszmán szultán elrendelte muszlim imaházzá való átalakítását Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után.
A görög külügyminiszter Erdogan tervét ahhoz hasonló, a kereszténység elleni támadásként értékeli.
- Ez nem csak a kereszténység nagy temploma, hanem egyben az emberiség egyetemes kincse is, amelyet az UNESCO is elismert azzal, hogy felvette Világörökségi Listájára. Ennélfogva minden erről szóló vita nem csak a keresztényeket sérti, hanem a nemzetközi közösséget és a nemzetközi jogot is – véli Jorgosz Katrugalosz.
Erdogan ezekben a napokban országjáró körúton van, mert március 31-én helyhatósági választásokat tartanak Törökországban, így tervéről az elnök egy kampányrendezvényen is beszélt.
- Nem csak hogy ingyenessé tennénk a belépést a Hagia Sophiába, de a választások után eltöröljük a múzeum kifejezést, helyette a mecsetet használjuk – mondta Erdogan.
A Hagia Sophia a 20. század eleje óta áll vallási és politikai csatározások középpontjában, mert mind a keresztények, mind a muzulmánok szimbólumként tekintenek rá.
A jelenleg hatályban lévő törvények tiltják az imádságot az épületben, amióta azt a múlt század harmincas éveiben, a Török Köztársaság első elnöke, Mustafa Kemal Atatürk elnöksége idején múzeummá nyilvánították – ezzel is demonstrálva a vallás és az állam szétválását.