Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.

rendkívüli hír

rendkívüli hír

Nemzeti vita kontra konzultáció: Orbán vagy Macron módszere a jobb?

 Nemzeti vita kontra konzultáció: Orbán vagy Macron módszere a jobb?
Szerzői jogok
REUTERS/Euronews
Betűméret Aa Aa

Nemcsak Magyarországon érdeklődnek a politikusok különböző témákkal kapcsolatban a szavazóktól. Míg Magyarországon nemzeti konzultációk sorát indítja a kormány, addig Franciaországban Emmanuel Macron egy nagy nemzeti vitát indított el 2019 elején. Összehasonlítottuk a két módszert.

Hogy zajlanak a nemzeti konzultációk?

Egy levelet és egy kérdőívet kap minden magyar választópolgár, a kérdőív visszaküldését a magyar kormány állja, 2015 óta online is ki lehet tölteni a kérdéssort.

Szociális és gazdasági kérdésekből bevándorlásellenes kampány

Magyarországon az első konzultációs levelet még nem az összes választó kapta, hanem a nyugdíjasoknak címezték, és nyugdíjakról és támogatásokról szólt.

Az első, minden választópolgárt megkérdező konzultáció az Alaptörvényről szólt 2011 februárjában, majd pár hónappal rá érkezett a következő, szociális konzultáció címmel, többek közt a devizahitelesekkel, közmű-szolgáltatokkal kapcsolatos kérdésekkel. Több mint egy évet kellett várni a következőre, gazdasági konzultáció címmel.

Pár kérdés és a legnépszerűbb válasz az első konzultációkból

- Vannak, akik azt javasolják, hogy azok a szülők, akik kiskorú gyermeket nevelnek, az új alkotmány értelmléében valamiyen módon gyakorolhassák gyermekük szavazati jogát. Ön mit gondol? (Kérdések az új alkotmányról 2011)

- Az új magyar alkotmány szerint ne gyakorolhassanak további szavazati jogot a kiskorú gyermeket nevelő szülők vagy családok (74%)

- Vannak, akik szerint a deviza alapú lakáshitellel rendelkezőknek állami segítséget kell nyújtani, hogy ne kerüljenek az utcára. Mások szerint az állmanak nem kell segítéset nyújtani senkinek, aki nem tudja fizetni az adósságát, Ön mit gondol? (szociális konzultációs 2011)

- A deviza alapú lakáshitellel rendelkezőknek állami segítséget kell nyújtani, hogy ne kerüljenek az utcára (66,9%)

- Vannak, akik szerint a gyermekes családok szocpol támogatását ki kellene terjeszteni új személyautó vásárlására is. Ön mit gondol ? (gazdasági konzultcáió 2012)

- A nagyar családok támogatásának nem ez a megfelelő formája (62,7%)

Forrás: Átlátszó blog

Ezután évekig nem érdeklődött a választók véleményéről ebben a formában a kormány, majd 2015 májusában új korszak jött: elkezdődtek a bevándorlással kapcsolatos konzultációk. Ezekre főleg annak fényében érdemes nagyobb figyelmet fordítani, hogy a múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy kormánya álláspontját ebben a kérdésben a lakosság megkérdezésével alakította ki.

Míg az első konzultációknál több olyan kérdés is volt, ahol érezhetően azt próbálták felmérni, hogyan reagálna bizonyos intézkedésekre az ország, addig ezzel a konzultációval elindult azoknak a sora, ahol inkább a saját álláspontjukról szerették volna tájékoztatni az embereket.

Két évre rá „Állítsuk meg Brüsszelt!” címmel küldtek kérdőíveket, ahol már a konzultáció címe és a felszólító módja is egyértelművé tette a szándékot. Mindössze fél évvel később jött a következő kérdőív a "Soros-tervről". Mindkettőben olyan állítások szerepeltek a feltett kérdésekben, melyeket pontról pontra cáfolták az érintettek, az Európai Bizottság illetve Soros György. A kormány közlése szerint a "Soros-terves" konzultáció volt minden idők legsikeresebb konzultációja, több mint kétmillió ember küldte vissza.

Pár kérdés és a válaszok az utóbbi évek konzultációiból

Vannak, akik szerint a Brüsszel által rosszul kezelt bevándorlás összefüggésben van a terrorizmus térnyerésével. Ön egyetért ezekkel a véleményekkel? (Nemzeti konzultáció a bevándorlásról és a terrorizmusról 2015)

Teljesen egyetértek (A) 61,07%

Inkább egyetértek (B) 27,79%

Nem értek egyet (C) 11,14%

Az elmúlt időszakban egymást követték a terrortámadások Európában. Ennek ellenére Brüsszel kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy az illegális bevándorlókat engedjük be. Ön szerint mit tegyen Magyarország? (Állítsuk meg Brüsszelt, 2017)

a) A magyar emberek biztonsága érdekében felügyelet alá kell helyezni az illegális bevándorlókat addig, amg a hatóságok döntenek az ügyükben.

b) Engedjük, hogy az illegális bevándorlók szabadon mozoghassanak Magyarországon.

(nincsenek pontos adatok a válaszok arányáról, de a kormány azt közölte, hogy a kérdésre többségben volt az a) válasz)

Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is. Ön támogatja a Soros-tervnek ezt a pontját? (Nemzeti konzultáció a Soros-tervről - Ne hagyjuk szó nélkül!, 2017)

Igen

Nem ( nincsenek pontos adatok a válaszok arányáról, de a kormány azt közölte, hogy minden kérdésre többségben voltak a nem válaszok)

Egyelőre az utolsó a családvédelmi konzultáció volt. Ennek első kérdése így szólt: egyetért-e Ön azzal, hogy a népességfogyást nem bevándorlással, hanem a családok erőteljesebb támogatásával kell orvosolni? Ez volt a 10 kérdés közül a második legnépszerűbb: csupán a válaszolók 0,82 százaléka mondott ellent a felvetésnek. A konzultációban a legkevésbé népszerű kérdés a főállású anyaság intézményéről szóló volt, 6,28 százalék válaszolt nemmel.

Ez mutatja a magyar nemzeti konzultációk legfőbb problémáját az utóbbi években, inkább szólnak megerősítésről, mint valódi véleménynyilvánításról. A visszaküldött és kitöltött kérdőívek száma is erre utal, tulajdonképpen a Fidesz szavazói közül sem mindenki küldte vissza, még a legsikeresebbnek mondott, Soros-tervről szólót sem.

Az Index Závecz Research-csel közösen készített 2017-es felmérése szerint a fideszeseken kívül alig küldik vissza az emberek a konzultációs kérdőíveket.

Miről szólt a Macron indította nagy vita Franciaországban?

Kérdéseiben van komoly átfedés a konzultációkban és a vitában. Azonban a kivitelezés, és a forma teljesen más. Emmanuel Macron egy nyílt levélben indította el a két hónapon át tartó, nagy nemzeti vitának nevezett folyamatot. Ez volt a második lépés a november közepén kezdődött sárgamellényesek mozgalmával fémjelzett elégedetlenség ellen, miután decemberben konkrét intézkedéseket hoztak annak megfékezésére (többek közt minimálbéremelést). Az első nagy rendezvényen több száz polgármesterrel vitázott Macron, és arra buzdította őket, hogy rendezzenek hasonló vitákat a választóikkal. Ezzel párhuzamosan elindult a vita oldala, összesen 82 kérdéssel, és ajánlások leadásának a lehetőségével.

A legnagyobb különbség a két módszer között, hogy nem egy kérdőívvel próbálták felmérni, hogy mi az emberek véleménye a különböző, felajánlott témakörökben.

Van információ a francia résztvevők korosztályáról: a legnagyobb arányban nyugdíjasokat érdekelt a vita, és a legkisebb arányban fiatalok jelentek meg a rendezvényeken.

A főbb különbségek

  • interaktívabb a vita, személyesen Macron is több vitán részt vett
  • nemcsak igen, nem válaszok vannak egy kérdőíven a vitában, hanem kifejtős kérdések is
  • a vita egyik fontos fejezete a környezetvédelem, a klímaváltozás kérdése, magyar konzultáció még nem volt a témában
  • a legtöbb nemzeti konzultációt olyankor indították, mikor magabiztosan vezette a közvélemény-kutatásokat a magyar kormány. Macron népszerűsége a vita indítása idején mélyponton volt, az utóbbi hónapokban viszont javult a megítélése, párhuzamosan azzal, hogy a franciák egyre kisebb arányban támogatják a sárgamellényesek mozgalmát
  • a vita alatt lehetőség volt egyéni javaslatok beadására, ebből csaknem kétmillió érkezett
  • a vitába belevonták a polgármestereket

Mik a közös vonások?

Mind a vita, mind a konzultáció csak egy bizonyos réteget mozgatott meg az országban. Míg a Fidesz a saját szavazótáborának az egészét sem tudta mobilizálni, addig a francia kormánynak sem sikerült nemzeti üggyé tenni a vitát. Pár százezren vettek részt a több mint tízezer szervezett gyűlésen. A vita honlapja szerint csaknem kétmillió hozzájárulás érkezett, miközben Franciaországban több mint 47 millió választópolgár él.

A vita és a konzultációk is nagy médiafigyelmet kaptak, a vitaindító est Macronnal és többszáz polgármesterrel 1,25 millió tévénézőhöz jutott el.

Mindkét véleménytudakolás kritikusai arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad a népesség egészének a véleményeként venni az eredményeket. Közös vonás az is, hogy kerülik a kényes témákat, Macron nem kérdezett az egyik legvitatottabb intézkedéséről, a nagyon gazdagokat sújtó adó megszüntetéséről, ahogy nem volt még nemzeti konzultáció a korrupcióról vagy az egészségügy állapotáról Magyarországon.