Maratoni vitával zárult Franciaországban a nemzeti vita első fázisa, miben hasonlít és miben különbözik a magyarországi nemzeti konzultációktól a módszer?
HIRDETÉSNemcsak Magyarországon érdeklődnek a politikusok különböző témákkal kapcsolatban a szavazóktól. Míg Magyarországon nemzeti konzultációk sorát indítja a kormány, addig Franciaországban Emmanuel Macron egy nagy nemzeti vitát indított el 2019 elején. Összehasonlítottuk a két módszert.
Hogy zajlanak a nemzeti konzultációk?
Egy levelet és egy kérdőívet kap minden magyar választópolgár, a kérdőív visszaküldését a magyar kormány állja, 2015 óta online is ki lehet tölteni a kérdéssort.
Szociális és gazdasági kérdésekből bevándorlásellenes kampány
Magyarországon az első konzultációs levelet még nem az összes választó kapta, hanem a nyugdíjasoknak címezték, és nyugdíjakról és támogatásokról szólt.
Az első, minden választópolgárt megkérdező konzultáció az Alaptörvényről szólt 2011 februárjában, majd pár hónappal rá érkezett a következő, szociális konzultáció címmel, többek közt a devizahitelesekkel, közmű-szolgáltatokkal kapcsolatos kérdésekkel. Több mint egy évet kellett várni a következőre, gazdasági konzultáció címmel.
Ezután évekig nem érdeklődött a választók véleményéről ebben a formában a kormány, majd 2015 májusában új korszak jött: elkezdődtek a bevándorlással kapcsolatos konzultációk. Ezekre főleg annak fényében érdemes nagyobb figyelmet fordítani, hogy a múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy kormánya álláspontját ebben a kérdésben a lakosság megkérdezésével alakította ki.
Míg az első konzultációknál több olyan kérdés is volt, ahol érezhetően azt próbálták felmérni, hogyan reagálna bizonyos intézkedésekre az ország, addig ezzel a konzultációval elindult azoknak a sora, ahol inkább a saját álláspontjukról szerették volna tájékoztatni az embereket.
Két évre rá „Állítsuk meg Brüsszelt!” címmel küldtek kérdőíveket, ahol már a konzultáció címe és a felszólító módja is egyértelművé tette a szándékot. Mindössze fél évvel később jött a következő kérdőív a "Soros-tervről". Mindkettőben olyan állítások szerepeltek a feltett kérdésekben, melyeket pontról pontra cáfolták az érintettek, az Európai Bizottság illetve Soros György. A kormány közlése szerint a "Soros-terves" konzultáció volt minden idők legsikeresebb konzultációja, több mint kétmillió ember küldte vissza.
Egyelőre az utolsó a családvédelmi konzultáció volt. Ennek első kérdése így szólt: egyetért-e Ön azzal, hogy a népességfogyást nem bevándorlással, hanem a családok erőteljesebb támogatásával kell orvosolni? Ez volt a 10 kérdés közül a második legnépszerűbb: csupán a válaszolók 0,82 százaléka mondott ellent a felvetésnek. A konzultációban a legkevésbé népszerű kérdés a főállású anyaság intézményéről szóló volt, 6,28 százalék válaszolt nemmel.
Ez mutatja a magyar nemzeti konzultációk legfőbb problémáját az utóbbi években, inkább szólnak megerősítésről, mint valódi véleménynyilvánításról. A visszaküldött és kitöltött kérdőívek száma is erre utal, tulajdonképpen a Fidesz szavazói közül sem mindenki küldte vissza, még a legsikeresebbnek mondott, Soros-tervről szólót sem.
Az Index Závecz Research-csel közösen készített 2017-es felmérése szerint a fideszeseken kívül alig küldik vissza az emberek a konzultációs kérdőíveket.
Miről szólt a Macron indította nagy vita Franciaországban?
Kérdéseiben van komoly átfedés a konzultációkban és a vitában. Azonban a kivitelezés, és a forma teljesen más. Emmanuel Macron egy nyílt levélben indította el a két hónapon át tartó, nagy nemzeti vitának nevezett folyamatot. Ez volt a második lépés a november közepén kezdődött sárgamellényesek mozgalmával fémjelzett elégedetlenség ellen, miután decemberben konkrét intézkedéseket hoztak annak megfékezésére (többek közt minimálbéremelést). Az első nagy rendezvényen több száz polgármesterrel vitázott Macron, és arra buzdította őket, hogy rendezzenek hasonló vitákat a választóikkal. Ezzel párhuzamosan elindult a vita oldala, összesen 82 kérdéssel, és ajánlások leadásának a lehetőségével.
A legnagyobb különbség a két módszer között, hogy nem egy kérdőívvel próbálták felmérni, hogy mi az emberek véleménye a különböző, felajánlott témakörökben.
Van információ a francia résztvevők korosztályáról: a legnagyobb arányban nyugdíjasokat érdekelt a vita, és a legkisebb arányban fiatalok jelentek meg a rendezvényeken.
A főbb különbségek
- interaktívabb a vita, személyesen Macron is több vitán részt vett
- nemcsak igen, nem válaszok vannak egy kérdőíven a vitában, hanem kifejtős kérdések is
- a vita egyik fontos fejezete a környezetvédelem, a klímaváltozás kérdése, magyar konzultáció még nem volt a témában
- a legtöbb nemzeti konzultációt olyankor indították, mikor magabiztosan vezette a közvélemény-kutatásokat a magyar kormány. Macron népszerűsége a vita indítása idején mélyponton volt, az utóbbi hónapokban viszont javult a megítélése, párhuzamosan azzal, hogy a franciák egyre kisebb arányban támogatják a sárgamellényesek mozgalmát
- a vita alatt lehetőség volt egyéni javaslatok beadására, ebből csaknem kétmillió érkezett
- a vitába belevonták a polgármestereket
Mik a közös vonások?
Mind a vita, mind a konzultáció csak egy bizonyos réteget mozgatott meg az országban. Míg a Fidesz a saját szavazótáborának az egészét sem tudta mobilizálni, addig a francia kormánynak sem sikerült nemzeti üggyé tenni a vitát. Pár százezren vettek részt a több mint tízezer szervezett gyűlésen. A vita honlapja szerint csaknem kétmillió hozzájárulás érkezett, miközben Franciaországban több mint 47 millió választópolgár él.
A vita és a konzultációk is nagy médiafigyelmet kaptak, a vitaindító est Macronnal és többszáz polgármesterrel 1,25 millió tévénézőhöz jutott el.
Mindkét véleménytudakolás kritikusai arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad a népesség egészének a véleményeként venni az eredményeket. Közös vonás az is, hogy kerülik a kényes témákat, Macron nem kérdezett az egyik legvitatottabb intézkedéséről, a nagyon gazdagokat sújtó adó megszüntetéséről, ahogy nem volt még nemzeti konzultáció a korrupcióról vagy az egészségügy állapotáról Magyarországon.